Evangéliumi Hirnök, 1962 (54. évfolyam, 1-18. szám)
1962-04-01 / 7. szám
VOLUME 54. ÉVFOLYAM NO. 7. SZÁM — 1962 ÁPRILIS 1 JÉZUS mondá: “De előbb hirdettetnie kell az evangé- Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja liumnak minden pogány népek között.” (Márk 13:10) Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Hidegből melegbe Ut, igazság, Élet Utat kerestem, igaz utat, Mely jól vezet, jó cél felé, De nem találtam ilyet sehol, Míg nem kerültem Ő elé. Míg az életnek keresztútján A keresztnél megláttam Őt Jézusomat, az egy igaz Utat A Megváltót, Üdvözító't. Mikor haliám: Én UT vagyok. Érezte szivem, hogy igaz, Én is kiélték, “Követlek hűn” Ki rég’ keres, én vagyok az. Van már utam, egyenes, égi Utamon át, Uramhoz vezet, Nem tévelygek világi utakon, Jézusom nyújt védő kezet. Mi az Igazság? — Pilátus kérdi, Én is kérdeztem, kerestem, De sehol emberek között Soha azt fel nem fedeztem. Pedig annyira vágyta lelkem. Nélküle élni nem tudtam, Míg egy napon: “Igazság vagyok!” Jézus szavát meghallottam. Igazat mond, érezte lelkem Nyomban hittem s elfogadtam, Őt megszeretve, Benne bízva Magam is megigazultam. Nem aggaszt magam gyarlósága. Őt nézi Bírám, Istenem, Én csak annyit tudok mondani, Nem én élek, “Ő él bennem!” S hogy megtaláltam az igaz utat És a biztos igazságot, Az Élet is osztályrészem lett Halál többé nem búsított. Oh, hogy tudnám úgy kiáltani, Hogy egész Föld meghallaná, Hogy Jézusban e három kincset Mindenki megtalálhatná. S hogy Rajta kívül rossz utak Visznek halál s pokol felé; De általa igaz élet van, Mely mennybe visz Isten elé. AZ UR MONDOTTA: Én VAGYOK az UT, az IGAZSÁG és az ÉLET! Ezeket a sorokat március 7-én a tropikus éghajlatú Floridából írom, ahol Aggmenházunk tavaszi gyűlése után feleségemmel együtt egy kis vakációra visszamaradtunk. Február 8-án érkeztünk Floridába autónkkal. Mikor az állam határkövénél a “WELCOME TO FLORIDA” nagy feliratot olvastuk, nemsokára kellemes légáramlatot és napsugaras melegséget tapasztaltunk. Kocsimat az út mellett megállítottam s nem csak a felsó', hanem az alsó kabátomat is levetettem magamról. Ingujjban hajtottam a kocsit dél felé, de éreztem, hogy még mindig sok felesleges holmit hordok magamon . . . Micsoda nagy változás e szép természeti világban! Az északi államokban nagy havazások és dermesztő hideg teszi kellemetlenné az emberi életet s itten áldott napsugárban úszó gyönyörű természeti szépségekben gyönyörködhet az ember . . . Ezzel kapcsolatban eszembe jutott az a roppant nagy igazság, hogy van egy szellemi, lelki világ is, melyben az emberi szivek megoszlanak. Az embereknek legnagyobb része lelki és szellemi télben; sok-sok fájdalommal, szenvedéssel, nyomorúsággal, Isten nélkül éli az életét. Hiába rakja magára a keresztyénség és a pogányság külső vallásosságának ruháit, a bűnnek dermesztő hidegsége miatt nélkülöznek és szenvednek tovább az emberek! . . . Hideg szívtelenség uralkodik az emberek között egyéni, családi, egyházi, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban . . . Változásra, melegségre, emberiességre van szüksége az ossz emberiségnek ! Amiképpen a fizikai világ napsugarai átmelegítik és termékenynyé teszik a földet; azonképpen a szellemi, lelkivilágnak áldott napja, az Ur Jézus Krisztus, áthatja, fölmelegíti az érzéketlen, hitetlen emberi sziveket s a télből tavaszt, sőt lelki gyümölcsöket termő nyarat alkot. Ez nem képzelet, hanem tapasztalat. Az én életemnek is felmérhetetlenül drága tapasztalata! Én is egykor elveszett, bűnben élő és hidegszívű ember voltam, de az Isten véghetetlen kegyelme megismertette velem a szebb, nemesebb és hasznosabb életet és kivezetett a sötét lelki világból egy csodálatos életre, melyben sok örömet, boldogságot áraszt reám is a lelki Napsugár . . . Legyen Isten örökké áldott, akinek mennyei fénye még ma is tündöklik az Evangéliumon keresztül minden ember részére s aki megtér és megkeresztelkedik (alámerítés), annak életéből eltűnik a tél s beáll a tavasz az ő melegségével. Lélek, ne zárkózzál el az isteni melegségtől, a napfénytől, mert ha elzárkózol, a hideg télben maradsz s életedet nem hathatja át Istennek mennyei, meleg világossága! Ha a sötétségben és hidegben maradsz, akkor a túlvilági életedet is örökre a kárhozatos hideg télben fogod tölteni az örökkévalóságban! Jöjj ki a hidegből a melegbe! Újjászületésnek földjére, oh, jöjj le, Lelki nap süt itten, megmelegszel tőle! EMERITUS