Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1961-02-01 / 3. szám
VOLUME 53. ÉVFOLYAM. NO. 3. SZÁM.1961 február 1. JÉZUS mondáDe előbb hirdettetnie kell az evangé- Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America, liumnak minden pogány népek között.“ (Márk 13:10) Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja. LINCOLN A SZABADSÁGRÓL A lélek vágya Cs. A. hagyatékából Tehozzád vágyik az én lelkem, Tenálad van az én honom, Téged dicsérlek hálatelten S imádlak üdvben, boldogan! Nyomorba volta, bűn homálya Övezte által létemet, De szent szerelmed fénysugára Megérintette szivemet. Az átok szörnyű éjeiéből Fiad a fénybe felhozott, És vétkeimnek csúf szennyéből Vérével engem megmosott. Most hallja miár fülein igédet, A szivem érti már szavad, Csodálom erőd, bölcsességed És áldom nagy irgalmadat. Tehozzád vágyik az én lelkem Én Istenem, én alkotóm! Téged dicsérlek hálatelten, S imádlak üdvben, boldogan! VÁG Y. . . Egy nagy vágy kerget, Hajszol, üz Utánad, Tudom, Te adtad Szivembe e vágyat. Indulnék messze, Mégis visszatérek Arra az útra, Hol megláttam a képed Szeretnék rajta Töretlenül járni, Szeretném mindig Megújuló fényben Dicső arcodat Hódolva csodálni. Somogyi Gáborné A közszabadságok bajnoka, legyen bármilyen hü fia hazájának, valamennyi nép boldogulásáért harcol. Ilyen bajnok volt Lincoln Ábrahám is, az Egyesült Államok tizenhatodik elnöke, akinek február 12-i születésnapja törvényes ünnep Amerikában. Szegényes erdei viskóban jött a világra a négerek felszabadítója és favágás volt az első keresete, majd mind mezőgazdasági munkás, hajóslegény, kereskedősegéd kereste meg kenyerét. Falusi postamesterség volt az első közhivatala. Ekkor már kölcsönvett könyvekből képezte ki magát tovább, éjszakánként gyertya világa mellett, olyan sikerrel, hogy nemsokára az ügyvédi vizsgát is kiállotta. Háromszor választották meg ezután illinoisi képviselőnek, mielőtt a washingtoni képviselőház tagjává választották. Csak 1858-ban lett a neve közismertté, amikor már a washingtoni szenátori állásra pályázott, azzal az egyetlen jelszóval, hogy a rabszolgaság tökéletes eltörlését követelte. “Ahogyan rabszolga nem akarnék lenni, a rabtartói tiszttől is irtózom. Ez fejezi ki legjobban azt, hogy mit értek demokrácia alatt. Akinek más a véleménye, az nem demokrata.“ Lincoln Ábrahám megbukott ezen a választáson, de szavai világtörténelmi jelentőséget nyertek. Elnökké való választása után, Baltimoreban igy nyilatkozott: “Mindenki szaval a szabadságról. Van, aki azt érti szabadság alatt, hogy a saját személyével és a saját munkája gyümölcsével azt teheti, amit akar. Mások azonban azt értik alatta, hogy a mások személyével és a mások munkája gyümölcseivel tehetik azt, ami nekik tetszik. íme kétféle, tökéletesen ellentétes fogalom az, amit sokan “szabadságnak“ neveznek. Pedig csak az első fogalom a szabadság, a másik pedig zsarnokság az igazi nevén!“ Az amerikai nép másodszor is megválasztotta Lincolnt elnökévé. Ez alkalommal a világ minden részéből szerencsekivánatok özönlöttek a Fehér Házba. A nemzetközi munkásszövetség akkori vezére a következőket irta: “Az amerikai szabadságharc kitörése óta az európai munkásság mindig úgy érezte hogy a csillagsávos lobogó az ő felszabadításának a szimbóluma is. Az európai munkásság Lincoln Ábrahámtól, az egyszerű munkásember lánglelkü fiától várja, hogy nemzeti küzdelmét egy béklyókba vert faj felszabadítására és az egész világ társadalmának njraépitésére használja fel.“ Amikor az amerikai államok testvérharca végétért, Lincoln élete is befejeződött. Előre látta tragikus végzetét, hiszen négy évvel, mielőtt Johnson Wilkes Rooth gyilkos golyója kioltotta életét, a következő szavakat intézte philadelphiai hallgatóihoz: “Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat nemcsak a mi hazánknak hozott szabadságot, hanem reményt nyújtott a világon minden elnyomott népnek, örök időkre. Reményt arra, hogy minden ember boldogulhasson, bármilyen alacsony sorból is származik. Meg tudjuk-e
