Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1961-10-15 / 22. szám
2-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK IMI OKTÓBER 15 Egyszer mimfenki Egyszer mindenki könyörög . . . Boldog az az ember, akit Isten e földön tanít meg imádkozni. — Isten megtanítja imádkozni Jákóbot a Jabbok révén; Mózest a hegyen; Izráelt Egyiptomban; Annát a templomban; Jónást a nagy hal gyomrában . . , De aki e földön nem imádkozott, a gazdag ember, íme esdekel, könyörög a__pokolban. A pokolból kiált fel Ábrahámhoz: “Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam!” — “Gyötrettetem e lángban!” — kiáltja. A felolvasott Igében két emberről van szó. Egy hitetlenről és egy hívőről. Roppant érdekes, hogy a hitetlen csak jelzőt kap, hogy “gazdag”, de nincs neve. Nincs neve, mert akik “Istentől elpártolnak, neveik a porba íratnak be.” (Jer. 17:13). A hívőnek, Lázárnak pedig az a neve: “Segítsége az Isten“ héberül. — Meghal a hitetlen és meghal a hívő, de mindkettő ól tovább! Egyik a pokolban, másik a paradicsomban, illetve Ábrahám kebelében. Testvéreim! Tagadni lehet a túlvilágot, de elkerülni nem lehet! ... — “Van lelki test és van érzéki test” — mondja Pál apostol. Az érzéki test a földi, múlandó, a lelki test az örök. Annyira reális a lelki test, hogy meg lehet ismerni a lelki testben lévőket. Saul király megismeri Sámuel prófétát, aki már rég halott volt; a tanítványok megismerik a hegyen Mózest és Illést; a gazdag ember megismeri Ábrahámot és Lázárt. De a Biblia arról is beszél, hogy “sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában” (Máté 8: 11). Tehát megismerik Ábrahámot, Jákóbot és Izsákot . . . Honnan tudjuk különösképpen meg, hogy vau túlvilág? 1) Az Igéből. 2) Az emberek életéből. 3) Az emberek halálából. Az Igéből tudjuk, hogy aki hisz, örök élete van. “Higyj az Ur Jézus Krisztusban és idvezülsz!” — Az Ur Jézus mondta: “. . . elmegyek, hogy helyet készítsek néktek, hogy ahol én vagyok, tf is ott legyetek ...” — “Aki hisz, nem lát halált soha örökké”. Sok bibliai hely bizonyítja, hogy van túlvilág, van menny, van pokol. A Biblia azt is megmondja: kik jutnak a pokolba. Csak egy igehelyet nézzünk meg: Gyávák, hitetlenek, utálatosok, gyilkosok, paráznák, bűbájosok, bálványimádók, hazugok (Jel. 21, 7—8) jutnak az örök kárhozatba, akik bűneikből nem térnek meg . . . Tudjuk, hogy van túlvilág az emberek életéből is. Láthatni, mennyire félnek a haláltól, valójában attól, ami a halál után jön — félnek és reszketnek az emberek milliói. Egyik nagy író sajátmagáról írja: “Lámpafény mellett alszom, mert félek a sötétségtől és gyakran felugrok ágyamból, nem tudok aludni, mert őrjít a gondolat: mi lesz velem a halál után . . .” Egy angol király megtiltotta, hogy előtte a halálról beszéljenek, mert — mint mondotta — rossz érzéseket váltanak ki belőle. Legtöbb ember fél, remeg a haláltól, mert érzi, gondolja, hogy a halálon túl nincs vége mindennek . . . Tudjuk, hogy van túlvilág az emberek halálából is. Miért az úgynevezett halálfélelem, az eltorzult arckifejezés? Mitől fél a haldokló? Attól, aminek most elébe megy. A világhírű uralkodó kiáltotta utolsó szavával: “Jaj, mindenem elveszett: hírnevem, dicsőségem, koronám”. Látta utolsó perceiben, .aminek .elébe megy. Egyik nagy francia író mondta utolsó szavával: “Hallom, amint mondja: semmisítsétek meg e haszontalant." Egy v/lághírű tudós utolsó szava ez volt: “Elkárhoztam!”' De van másfajta, üdvössége» halál is. Livingston térdeplő imádkozás közben megy az örök üdvösségbe, fénylő arccal. Húsz János énekel, mikor alatta a máglyát meggyujtják. Luther halálos ágyán két haragos testvér kezét egybekapcsolja és így megy ét az üdvösségbe. Kálvin mindent elrendez, elkészül a nagy útra. Spurgeon mindenkitől -búcsút vesz, mielőtt lelkét Istennek adja át . . . Bizonyságot tesz a túlvilágról tehát: a Biblia; az emberek élete és az emberek halála. Most pedig a kérdés az, hogy neked vájjon mit fog jelenteni életed utolsó órája? Nyerd el erre a feleletet, amíg nem késő! FUlöP Árpád Lelki élet “Ha Lélek szerint élünk, JéleK szerint is járjunk.” (Gál. 5:25). Keresztyénségünkben legfontosabb a lelki élet és a lelki élet szerint való eljárás. Az a keresztyén, aki mindkettő jelentőségét megérti, az közel van ahhoz, hogy az isteni dolgok tudásában mester legyen, mert ez az igazi hívőkeresztyén életkérdése. Soha sem élhet senki igazi lelki életet, igazi isteni félelem nélkül; más oldalról pedig: soha sem találkozhatsz valódi, szent élettel, amely ne gyökereznék a Krisztus tökéletes igazságába vetett hitben. Jaj annak a keresztyénnek, aki ezek egyikét a másik nélkül keresi, vagy akarja élni! Nagyon sokan igyekszenek lelki életüket nevelni, hogy lelki ember módjára cselekedjenek, — beszéljenek, imádkozzanak és szeresse--
