Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1961-10-15 / 22. szám

1961 OKTÓBER 1 i

nek —, de a megszentelődést elfeledik.

Pedig lelkiek kell, hogy legyünk, mert ez az igazi alapkő; szent életet kelt élnünk, mert ez. lelki életünk felépítése.

Mit ér az ember a zivatarban csupán a ház fundamentumával? Vájjon elrejtheti-e magát benne? Szüksége van házra, amely őt befedi, a háznak pedig szüksége van alapra. Éppen így szüksége van egy igazi lelki embernek lelki életének kiépítésére, hogy lelki vigaszt és nyugalmat találjon Krisztusban. De ne keressétek a lelki életet Krisztus Lelke nélkül, mert ez annyi volna, mint olyan házat építeni, mely nem nyújt állandó oltalmat, mivel nem kősziklára fundáltatott. A lelki élet és a cselekvési eljárás, összhangban kell élniök, hogy a krisztusi életet abban a dicsőségben, tisztaságban és szépségben akarjuk kidomborítani mindennapi életünkben, amire a nagy Mester elhívott, midőn így szólt: “Ti vagytok a világ világossága. (Máté 5:14).

Nagyon sok keresztyén — talán még a hívő is — úgy vélekedik a lelki életről,, hogyha egyszer erkölcsös életet él; tagja valamely (egyháznak), gyülekezetnek, amely keresztyén alapon van szervezve; vagy időnként, vagy talán havonta az úrasztalához járul: lelki életet él, még akkor is, ha cselekedetei nem ütik meg a lelki élet mértékét. Ezek mind elfelejtik azt, hogy a lelki élet, ennél többet követel meg, mint csak utánzást. Krisztust magát kell bírnunk! Ha Krisztust egészen a szivünkbe vesszük s magunkban adunk neki lakozást Szent Lelke által; érhetjük el igazán a keresztyén élet s érzés Valódi eszményét. Akkor igazán lelki életet élünk, nem az írott törvény parancsából, hanem a bennünk lakozó Krisztus által, mert Krisztus a lelki ember mintaképe.

Úgy élj, úgy tégy, hogy minden órád Egy virágszirmot hullasson rád, Mert minden szót és minden tetted Megannyi magként kell elvetned, Melyből, gondold

meg jó előre, ízes. gyümölcs legyen jövőre!

*

Amint tavasszal újjá lesz a természetben minden: úgy a lelki életet élő ember is újjászületésen kell, hogy átmenjen! Jézus szava Nikodémushoz — aki nagyon is erkölcsös, törvényt betöltő ember és tanító volt — fejezi ki a legtalálóbban az újjászületés és a megszentelődés eddigi nagy törvényét: “Bizony, bizony mondom néked, ha valaki újonnan nem születik víztől és Szent Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az (Ján. ev. 3:5, 6). íme ezen isteni kijelentését Jézusnak még a modem természettudomány is alátámassza, a valláserkölcsi életnek eme törvényét, midőn azt állítja, hogy egy tiszta élet csakis tiszta életből, szent élet csak szent életből, istenies élet csak isteni életből származhatik. Mert a gyarló emberi életből csak bűnös ember származhatik. így tehát ha az emberből új embert — lelkit — akarsz, akkor magasabb, isteni erőket kell beleöntened. Tehát istenies, új, lelki ember csakis az Isten Leikétől, a Szent Lélektől születhetik, amely nélkül nem lehet lelki életünk. Erről teszen bizonyságot Pál apostol is, amikor így szól a Kolossébeliekhez: "Felöl - tüzzétek amaz új embert, melynek újulása van . Annak ábrázatja szerint való ismeretre, Aki teremtette azt“ (Kol. 3:8—16).

Egy másik alapmozzanata a lelki életnek: Lelki bekapcsolódás Krisztusba.

Ezt a lelki igazságot tanítja Jézus, midőn így szól tanítványaihoz: Maradjatok énbennem és én tibennetek; mint a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanem ha a szőlőtőkén. marad; akképen ti sem, hanemha énbennem maradtok” (János ev 15:4— 7).'Nekünk épp úgy Krisztuson kell függeni, mint a szőlővessző a szőlőtőkén, hogy nevekedhessünk és igazi lelki életet élhessünk. Tőle eltávozva nincs lelki élete

EVANGÉLIUMI HÍRNÖK

S-IK OLDAL

senkinek. Ellenben, ha egy keresztyén (értem hívő) Krisztusban él és Krisztus abban, az úgy cselekszik, úgy jár el, ahogy Krisztus cselekednék; mert ha Krisztus az “ő reménye, szeretete, s élete, akkor a Krisztus képének hasonmása; az emberek azt mondják az ilyen keresztyén hívőről: olyan, mint a Mestere; úgy él, mint Jézus Krisztus!

Hanem nagyon sok keresztyén hívő úgy vélekedik, hogy a vasárnapot a Krisztussal való társalgásnak kell szentelni, azonban a hétköznapokat pedig saját munkájára s annak elvégezésére kell felhasználni; vagy olyan is van elég, aki beképzeli magának, hogy ha reggel és este társalog az Úrral, a nap többi része egészen a világé.

Oh, milyen szegényes lelki élete lehet, vagyis van egy ilyen keresztyénnek; nekünk mindig Vele., kell maradni, közelében minden körülmények között kitartani, lábnyomába járni és akaratát teljesíteni. Mert ha valamely ember-életéről és eljárásáról beszélünk, azalatt szokásait és életmód iát értjük. De ha csak néha-néha élvez zük Krisztus jelenlétét, s azután ismét elfeledjük, hanyagok, megfáradtak, felületesek leszünk: akkor nem járunk vele s életünk sincs vele összeköttetésben, s ennek következtében azzá leszünk, s amit János 3:6-ik versében mond . az Ur: “Ha valaki nem marad, én bennem, kivettetik, mint a szőlőVessző és megszárad.” Krisztusba kell kapaszkodnunk és soha el nem bocsátani, hanem őbenne kell élnünk és mozognunk, hogyha egy isteni életet akarunk élni. “Amiképpen vettétek az Ur Jézus Krisztust, akképen járjatok őbenne” (Kol. 2:6—7).

Mutasd meg tehát, Testvérem, kedves Olvasó, cselekedeteidet, a lelki életed által; szolgája, barátja és jegyese vagy! Tetteid legyenek mindig Krisztushoz mél tók; beszéded kedvességgel megsózatott (nem mérges és haragos).

(Folytatás a 8. oldalon)