Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-03-27 / 12. szám
92. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1932. bigott tömeg, hanem a mi egyházunk gondolkodó személyes hitéletet élő lelkek összesége. Tömeg a fana tikus proletár kommunista massza és a párt dresszure személytelen sokasága. Az hogy kartársam nem találja kielégítőnek a közölt statisztika adatait, azonban magában véve nem olyan súlyos dolog. Soha sem szabad megelégednünk munkásságunkkal, mert az könnyen elbizakodottsághoz vezet. Súlyos azonban az a következtetés, amelyre őt ez a statisztika ösztönzi. Azt írja: „Ne fájjon az a nagy gyülekezeteink vezetőinek, hogy többet szeretnénk látni tőlük az egyházépítésben, a misszionáló erőben, az áldozat- készségben, az alkotásban." Arról van tehát szó, hogy a nem nagyon hízelgő megállapításnak a sovány statisztikai adatok az okai. A 134 év munkáját, amely ebben a hatalmas egyházban folyt a 90 lélek nyereség van hivatva kifejezésre juttatni? Hová vezet a távolból való morfondírozás! Ennek az egyháznak nagy papjai voltak, akik az egész magyarhoni ev. egyház számára is maradandót alkottak. Csak irodalmi tevékenységükre hivatkozom. Dr. Raffay Sándor püspök úr az ő kánoni látogatása alkalmával azt mondta, hogy kerülete egy gyülekezetében sem talált olyan mély vallásos életet, mint a csabai gyülekezetben. Minden vasárnap 12 helyen 16 istentiszteletet tartunk, három templomunk minden vasárnap megtelik áhi- tatos hívőkkel. Semmi alkotás, semmi áldozatkészség? Templomainkat renováltuk. Gerendást önállósítottuk, két új iskolát építettünk. Egyházamban a múlt évben épült fel új árvaházunk és diakonissza anyaegyházunk 13 ezer pengő költséggel. A szükséges összeghez az egyházközség pénztárából egy fillér sem ment; közadakozásból épült fel ez az intézmény a mai nehéz viszonyok között. Árvaházunkban 43 árvát gondozunk, újonnan megnyitott öreggondozónkban 4 öreg asszonyt gondozunk. Egyházamban 7 diakonissza működik. Adományokból a múlt évben 13 ezer pengő gyűlt be és az újonnan megnyitott szeretetintézmények fentartójának, a diakonissza-egyesületnek a múlt évi bevétele 33.076.50 pengő volt. Sokkal több, mint belmissziói célokra az egész ország területén begyült a gyámintézet pénzárába! Ezenkívül az ev. Nőegylet, Leányegyesületek, Melanchton kör, 5 énekkar, 2 zenekar, vasárnapi iskola működik. Az egyháznak van egy könyvkereskedése, amely saját kiadványaival letöri az iskolakönyv uzsorát, ingyen könyvekhez juttatja a szegény gyermekeket, hathatósan támogatja az ev. kultúrát. Vagyona több mint 60.000 pengő értékű. A városi inségakcióban diakonisszaegyesületünk vezeti a városi népkonyhát, Erzsébethelyen a lelkészlakon naponta 350 embert ebédeltetnek az ottani Leányegyesület vezetésével. Mi vezetjük a városi menedékházat, most fog megnyílni ugyancsak a diakonisszák vezetésével a városi napközi otthon. Nem fáj tehát, hogy többet várnak a nagy gyülekezetektől, mi is több eredményre törekedünk, de azt nem szeretnénk, ha mindezt a munkát rossz példaadásnak minősítenék! Ezeket azért közlöm, hogy megnyugvással vegye az evangélikus közvélemény, hogy egyházam nem lomha testként éli vergődő vegetativ életét, hanem lüktet benne a Krisztusban vetett hitből fakadó cselekvő szeretet. Pedig nem szabad elfelejteni, hogy az egyház óriási többsége földmívelő, konzervatív a szeretetmunka új formáját nehezen megértő. Nagy proletár tömeggel harcolunk, hiszen Békéscsaba híres az ő paraszt-mozgalmairói. Nem merül ki tehát munkásságunk oltár körüli és tanácskozó asztal melletti torzsalkodásokban. Olyanokkal, akik azt mondják, hogy az evangélikus egyház tanításával nem összeegyeztethető, ha a lelkész az oltár előtt letérdepel, és hogy a liturgia nem az ev, istentiszteletbe való, nincs mit vitatkozni; erre nincs is most időnk. Nem fáj a kritika, sőt hasznos, mert még több munkára ösztönöz, de ha kritikát eltűrjük, sőt örömmel vesz- szük, kérjük, legyen az megfontolt, a körülmények és helyi viszonyok igaz ismeretén alapuló és igazságos! Dr. Sxeberényi Gusztáv. Egy Iranscendenlális Savonarola Motto: „You, ladies, you .... May now perchance both quake and tremble here. When lion rough in wildest rage doth roar. Then know that I, one Snug the joiner, am A lion-fell, nor else no lion’s dam.“ Shakespeare. Serédí Jusztinján hercegprímás a Szent István Társulat márc. 17-iki közgyűlésén egy inkább terjedelmes, mint eredeti, vagy mélyen szántó beszédet mondott a közéleti korrupcióról. A prímás szerint a politikai életben politikai párt néven tisztességtelen érdekszövetségek keletkeznek; a közéletben hol az egyik, hol a másik szereplőről pattan ki, hogy egyéni érdek irányította; a gazdasági életben egész országok munkásai, termelői és fogyasztói lelketlen kartelek rabszolgaságában nyögnek; még a tudományok és művészetek csarnokába is behatoltak az érdekszövetkezetek; legsiralmasabbak az állapotok nemzetközi viszonylatban. Szóval úgy beszélt mint egy második Savonarola Jeromos. Sürgette végül, hogy a politikai életbe és a közéleti vezetői állásokba csak tisztességes embereket kell beállítani, a tisztességes sajtót kell támogatni stb. Azt is megmondta, hogy a ,.tisztességes“ jelzővel mire gondol: ,,a nagy spirituális reform katholikus alapon biztosan elérhető.“ Megjegyezte, hogy akadnak még tisztességes emberek is a közéletben. Ezeknek a meglevő tisztességes embereknek egy csoportja, vagyis a képvíselőház különböző pártállású katholikus tagjai, másnap megjelentek a budavári primási palotában, a szónokuk hangoztatta, hogy az egyházi vagyont megvédik minden egyházellenes támadással szemben, Mindez eddig érthető, világos és racionális. Azonban a hercegprímásnak a katholikus képviselők szózatára adott válasza már irracionális dimenziókban mozgott, amikor kijelentette, hogy „minden párt felett álló transcendentális méltóság képviselője" lévén, félreértené vagy félre - magyarázná szávait és szándékát, aki akár a
