Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-02-14 / 7. szám

1932.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

51.

is ragad, a nyugtalanság nő s Fox újból börtönbe kerül. Élete azonban oly tiszta képet mutatott, hogy megint mihamar szabadon bocsátják. Rengeteg üldöztetésen megy keresztül, ütik, verik, mert közben folytatja oppoziciós magatartását, beleszól a prédikációkba. Sőt most már nem csak ö, hanem követői is. „Van-e Istennek népe?" — szokta elkiáltani egy-egy gyülekezetben. Többször kapott igent e kérdésre. Az ilyen helyen nem győztek betelni igehirdetésének megrázó erejével.

Lassacskán simulni kezdett a dolog. Már azt is megengedték, hogy Ulverstoneban anglikán szószékről beszélhessen. Itt ragadja meg beszéde Feli Margitot, aki azután férjével együtt egészen átadja magát a Fox-féle ébredésnek s házát az ébredési mozgalom főhadiszállásának. Ekkor vesz politikai jelleget a mozgalom. Crom- wel, a szélsőségektől félve, erélyes rendszabályokkal lép fel az independensek ellen. Ezeknek egy igen komoly töredéke Fox oppoziciójában találja meg az Istentől kijelölt utat. Társulnak s mihamar megtelnek Anglia börtönei independensekkel és kvékerekkel. Az ekkori szenvedések áldott elmélyülést és tisztulást hoztak a mozgalom számára. Maga a nagy hadvezér, Penn Vilmos, hasonnevű fia is börtönbe került,'ahol ilyen címmel ír könyvet: „Kereszt nélkül nincs korona".

Közben még egyszer felveti magát az iszap ez éb- rendes hullámaira. Az 1000 éves birodalomra vonatkozó khiliasztikus gondolatok törnek előre. S Fox egy barátja a visszatért Krisztusnak adja ki magát. Az egyik városban megrendezteti a maga számára a virágvasárnapi bevonulás kópiáját. A politikai várakozások elmaradnak, az egész mozgalom a csőd szélére jut. A csúfos végtől csak az menti meg, hogy Fox maga is megtisztulván kimondja, hogy többé aktiv politikával nem szabad foglalkozni s minden harc csupán lelki fegyverekkel vívandó.

Ez mentette meg a kvéker mozgalmat azzal, hogv tisztán a lelkiismeret mozgalmává lett. Az a tan. mely a biblia fölé helyezte a közvetlen istent kijelentést, nagyobb aberrációkra nem vezetett. Viltakép a lényegben a Bibliánál maradtak. Érdekes, hogy a varga mozgalom ma az előkelők mozgalmává lett. Ma is mintegy 110 ezren vannak. Megvesztegethetetlen jellemességükről híresek. Az amerikai bankoknak nagy safe-jeit kvékerek kezelik, — hallottam egy Amerikát járt magyar hívőtől. Szabadság, az egyéniség megbecsülése, a világgal való szakítás, a szegények, üldözöttek, elhagyottak, foglyok áldozatos támogatása jellemzi őket. Sokat tettek a rabszolgák felszabadítására. Mutatja, hogy a politikai él nem tűnt el egészen. Viszont mutatja azt is, hogy elveik következményeit igyekeznek minden téren a legszigorúbban és saját magukat sem kimélő lelkiismeretességgel levonni. Nagy tévedéseik voltak, de az ébredésnek a lelkiismeret területére való koncentrálása folytán méltók az ébredés kutatójának legnagyobb figyelmére.

Érdekes volna összehasonlitani Vald Pétert és Fox Györgyöt. Mindakettő laikus. Mindkettő kész a konzekvenciák teljes levonására, mindkettő elmegy ebben az ekszcentrikusságig. Bántó feltűnési vágy nem ütközik ki belőlük, de az ébredés érdekében mindakettő a legfeltűnőbb módon hívja ki a közfigyelmet. Speciális küldetéstudatuk, mint Montanusnak, nincsen. A Biblia minde- niknél nagy szerepet játszik. De míg Vald naiv gyermekiességgel, az újonnan felfedezett dolog feletti önfeledt

örvendezéssel foglalkozik a Bibliával, addig Fox fölébe emelkedik, éreztetve azt, hogy közben nagyot fordult a világ. Angliában legalább közkézre került a Biblia, s most már nem a leláncolás, hanem uralmi szempontokból való felhasználása ellen kell tiltakozni. Mindakettő naiv. De míg Fox csak az Istennek közvetlen megnyilatkozásaival szemben s a maga munkája területén, addig Vald az egyházzal, a múltból valóval szemben is. Hasonlítanak egymáshoz abban is, hogy a keresztyén élet hangsúlya nem a Krisztusban való hitre, hanem a Krisztus követése merész keresztülvitelére esik. Foxnak több az önkritikája a felébredt ember számára is. Nála nem az érzelmek dominálnak, ellenben Vald mozgalmában több a természeti embernek is jóleső kegyesség, az üdvnek már most folyamatban levő boldog birtoklása. Vald simulékony volt, mindenkivel kereste azt, ami ösz- szeköt. Fox folyton azt élezte ki, amit másban nem talált. Vald átölelte a pápát, Fox — míg a saját mozgalma meg nem indult, nem talál testvérére még a legkomolyabb hivőben sem. Épen azért Foxot magát üldözték, Valdnak a követőit.

V. Az ó-pietista ébredés.

Ez az ébredés német terepre visz. Elüt az eddigiektől, amennyiben vezetői és vezetékei elsősorban lelkészek. Az ébredés előfutárai Arnd, Andrae, Seriver, Cal- lixtus, mind lelkészek. Ez annál feltűnőbb, mert a lelkészek fejedelmektől és szükebbkörü hatóságoktól kapják kinevezésüket s nem a gyülekezetek választják. Ezzel van összefüggésben az, hogy az ébredésnek nincs az a heves izzó formája, amilyeneket eddig láttunk. Francket ugyan elüldözik egyes helyekről, de végül is minden nagyobb zökkenő nélkül kap egyházi megbízást. Spenernél meg ébredési fogalmakhoz mérve, éppenséggel nagy simán megy minden. Neki is el kell hagynia három első működési helyét, mert a feszültség nagy körülötte, de kirobbanásig nem megy a dolog. Lehet mondani, mindig felfelé bukik, azaz mindig nagyobb megbízást kap. Spe- nernek nem volt olyan éles megtérési esete, nagy kon- vulziókkal, mint Franckénak.

Spenernek már gyermekkora erősen kegyes. Aradnak „Az Igaz Keresztyénségröl" szóló müvét olvasgatja. Ez készteti, hogy az elmerevült ortodoxiával szemben, mely az üdv birtokát a tiszta tanban látja, hangsúlyozza, hogy a keresztyénség elsősorban gyakorlati élet. Igaz, hogy ö maga is elméleti pályára készült s mint theológiai tanár indult meg. Később csak gyakorlati lelkészi állásokat tölt be, bár a tudós mindvégig meglátszik rajta. Talán ezért nincs különösebb küldetéstudata. Az a könyvecske, amelyet közrebocsát, Pia desideriákat, Jámbor óhajokat foglal egybe. Címe jellemzi. Az egész egyház megújhodása van a szivén, de nem akar különösebbet, mint pár jótanácsot adni, közölni a saját tapasztalatait, amelyeknek hasznát látta.

A Prot. Irodalmi Társaság február 14-én Szombathelyen a Kultúrpalota nagytermében délután félhét órakor irodalmi és művészeti előadó estet rendez. Ünnepi beszédet mond Ravasz László ref. püspök; felolvasnak Aprily Lajos és Török Pál; művészi számot adnak Ker- nács Pál, Kernács István és Heintz Fülöp. Énekel a Máv. Haladás énekkar.