Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-02-07 / 6. szám

XVIII. értoíyuth. 1932. február 1. 6. at am. Szerkaszttséa is kladikivatal: LtBElY (Mason ■.) Kiadja : 1 LUTHER-SZÖVETSÉG. Pastatakaréfcpénztárl csekkszámla: 1290. llapitstta: 0R. RIFFIY SUDOR pttsptt. Mailalaalk kataakéat anszer. vasárnap. Előfizetési ér: Eiész érre 6 P. 41 fill., télévre 3 P 21 IIIL oeiredévre 1 P. 60 Ilii, Eh szán 16 (III Hirdetési árak meaegvozés szériát. SasrkMztMért Ulclftt NÉMETH KÁROLT ••per««. 'X Önmegtagadás. „Ha valaki én utánam akar jöni, ta­gadja meg magát, és vegye fel az ö ke* resztjét, és kövessen engem. Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; .valaki pedig elveszti az ö életét én érettem és az evangyéliomért, az megta­lálja azt." Márk 9, 34., 35. Az egyházi esztendő böjti időszaka, amely az idén február 10-én kezdődik és tart március 26-ig, evangélikus keresztyénembernek nem je­lenti azt, hogy egyidőre, néhány hétre lemond bizonyos ételekről, szórakozásokról és megszo­kott dolgokról s ilyen módon olyan űrt teremt magában és maga körül, amelyet a Böjt letelté­vel iparkodik gyors tempóban kitölteiü. Nem je­lentheti a rendes életmódnak egy időre való fel­függesztését, megszakítását, hogy a Böjt eltelté­vel azután megint folytassa ott, ahol Hamvazó­szerdán abbahagyta. Az önmegtagadás a Böjtnek csak egyik fele; a másik fele a Krisztus befoga­dása. Megtagadjuk magunkat, hogy a Krisztus annál inkább uralomra jusson életünkben. Az önmegtagadás sohasem áll abban, hogy önmagunkat egészen megüresítjük, kifosztjuk, koldusbotra juttatjuk. Ilyesmi nem létezik. Az ember szíve és lelke sohasem üres. Mindig fog­lalkoztatja valami. Mindig el van telve valami­vel. A tökéletesedés útján úgy jutunk előbbre, hogy hajórakományunkból bizonyos dolgokat ki­dobunk, s helyettük másokat, jobbakat veszünk fel. Maga a hajó azonban sohasem lehet üres. Az önmegtagadás tehát azt jelenti, hogy hiá­bavaló, mulékony, anyagi célkitűzésekről és szo­kásokról lemondunk, de egyúttal helyükbe tar­tós, dinamikus, nemes, istenes vágyakat és cse­lekvéseket teszünk. Házunk nem maradhat üre­sen. Az ördögtől megszabadult, kisöpört és üres ház az ördögnek igen kedves, mert társaival együtt költözhetik bele vissza. A megtérés, a bűnbánat több mint bánat és lemondás: irány- változtatás; a gonosz szélnek eresztése, a jónak megragadása. Az igazi önmegtagadás tehát önvizsgálattal kezdődik. Megvizsgáljuk érzelmeinket, gondola­tainkat, terveinket, kívánságainkat. Megvizsgál­juk szokásainkat, életmódunkat, egyéni és társa­dalmi életünket. Megvizsgáljuk még hangulatain­kat, hanglejtésünket s azokat a röpke kedélyrez­géseket is, amelyek hirtelen, de nem nyomtala­nul keresztül futnak szívünkön váratlan találko­zások alkalmával, új feladatok elé állíttatva, avagy akkor, midőn valamely hiú élvezetre van kilátásunk. Megvizsgáljuk azt is, hogy viselkedé­sünk szabályait, gondolataink menetét, ítélke­zésünk mértékét honnan vesszük, kiktől tanul­juk. Kiket iparkodunk utánozni. Ki és mi milyen hatással van ránk. Ily irányú vizsgálódás egészen meglepő felfedezésekkel járhat, úgyhogy a Krisz­tus keresztiája tövében mélységes szégyen vesz rajtunk erők Bizony többnyire úgy vagyunk, mint a kezdő hallgató a rádiójával: válogatás nélkül végigcsinálunk és végighallgatunk mindent, amit a programm éppen nyújt. Az önmegtagadásnak pozitív része tehát ez: a Krisztus követésére szentelt élet szempontjá­ból válogassuk meg a társaságunkat, az olvasmá­nyainkat, a cselekedeteinket és a szavainkat. Sok keresztyénnek jobbat tenne, ha böjt idején nem­csak az evésben-ivásban mérsékelné magát, ha­nem méginkább a pletykálkodásban például, vagy a regényolvasásban, vagy idejének eltékoz- lásában. S ezek helyett embertársairól csak jót mondana, a Bibliát szorgalmasabban olvasná és jócselekedeteket gyakorolna. S nem utolsó sor­ban: eljárna a templomba s gyülekezetének böjti összejöveteleire, vagyis igyekeznének az ember­társakat a vallásos élet terén megismerni, velük ott együttélni és együttépülni. Az ébredés történetének áttekintése. (Folytatás.) III. A waldensek. Ezer évet kell ugranunk mostan: Montanus mozgal­mától a legközelebbi ismert ébredési mozgalomig ennyi idő telt. Újabban ugyan beszélnek egy „ébredési ragály­ról", amely közvetlen 1000 előtt hullámzott végig a nyugati keresztyén országokon. Az Ür visszajövetelének a millénáris évre beállított gondolata mozgatta meg a kedélyeket. Ennek az ébredésnek az okmányait kevéssé ismerjük. Az, ami megmaradt, inkább kigúnyolása az ébredésnek. Nagy visszahatást szült ugyanis a hitetlen­ség javára, amikor az 1000-ik év elmúlt, anélkül, hogy az Ür visszatért volna. Ez a nagy pauza annál súlyosabb, mert közben ját­szódik le az összes európai népek megtérése. Hát ezek

Next

/
Thumbnails
Contents