Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-01-03 / 1. szám

1932 evangélikusok lapja 5. E válságok egyik legfőbb oka a keresztyén erkölcsi elveknek meg nem értése és ebből fo- lyőan a köz érdekében felületes és hiányos alkal­mazása; helyesebben erkölcsi érzékünk és ma gatartásunk nem fedi keresztyén, közelebbről evangélikus hitünk örök igazságait. Ma kétségen kívül: 1. a szociális problémák iránti érzékünknek kell a legfejlettebbnek lennie. Mindenkinek egy­aránt kötelessége ezt első sorban egyházunk szol­gálatába állítani. Hogyan? Ügy, hogy először is hittestvéreit segíti erkölcsileg, szellemileg, anya­gilag. Vájjon előfordulhatna-e az akkor, hogy az egyik földi javakban dúskál, mikor a másik kemény fagyban mezítláb járni kénytelen. Az tehát ma az első és legfontosabb feladat, mely- szerint elérjük azt, hogy senki ne fázzon és senki ne éhezzen. Természetes, hogy ezt a célt minden egyház első sorban is saját hittestvérei vei szemben igyekezzék teljes mértékben elérni. 2. Mindenek előtt ifjúságunkkal kell szel­lemi és erkölcsi tekintetben behatóan foglalkoz­nunk, hogy a szociális feladatok iránti érzéke minél alaposabban kimüvelődjék. De az ifjúság­nak erkölcsi és szellemi irányítását még azért is kell a Luther szövetségnek kezébe vennie, hogy azok puritán, hitbuzgó és tántoríthatatlan jel­lemű fiai legyenek és maradjanak az egyháznak. 3. Ezen ifjúság körül az arra legméltóbba kát az egyház ügyei iránt odaadóan érdeklődő. vezető fér fiaivá, presbitereivé kell nevelni. 4. A Luther szövetségnek egyháztámogató munkája csak akkor lesz a lehetőséghez képest tökéletes, ami alatt azt értem, hogy Luther-i jel­lemek kibontakozása csak akkor történhetik meg, ha testben és lélekben egészséges sarjadékot ne velünk. Ezért kell a Luther szövetségeknek min­denütt a cserkészetbe belekapcsolódniok és az evang. cserkészeknek ilyen irányú nevelését tel­jes erővel, főként tehát anyagi tekintetben leendő segélyezés útján előmozdítani. 5. Mivel az evang. egyház igen szegény egy­ház, amely csak híveinek áldozatkészsége folytán fejlődhetik, a takarékosságot és az igénytelensé­get mind a nő, mind a férfi fiatalságba teljes erővel kell belenevelni, hogy az egyház és annak minden intézménye iránti segélyezés hajlandó­sága minél behatóbban felkeltessék bennük. A Luther szövetség, tagjainak ilyen irány­ban ható állandó befolyásolása útján az egyhá­zat hamarosan támogató munkát fejthet ki a belmisszió minden ágában. 6. A közélet tisztaságáért középponti szer vezete útján, egységesen hajthatatlan küzdelmet kell folytatnia természetesen ismét csak Luther-i szellemben. Nem a közvetlen beavatkozást értem én ez alatt valamely ügy elintézésében, hanem az egységes, Luther-i szellemben megszabott irány­elveknek egyöntetű gyakorlását valamely előfor­dult példa tanulságaival kapcsolatban, szorosan szem előtt tartva mindig azt, hogy ebben az or­szágban kizáróan a keresztyén erkölcsnek kell diadalmaskodni minden vonatkozásban. 7. Mindaddig, míg a történeti Magyarország helyreállítva nincs, az együvétartozás nagy át­fogó nemzeti gondolatát különösen most kell éb- rentartani, amiből pedig első sorban az követ­kezik, hogy a hazafias szellemet odaadóan kell ápolni és azt a legmagasabb fokra kell fejlesz feni. A szabadkőműves gondolatnak, amely ma­gas eszmék előtérbetolásának cégére alatt a ha­zafias szellem nevelése terén kerékkötő munkát akar végezni, érvényesülni nem szabad. Mindez nemcsak az iskolák feladata, hanem a legfokozottabb, a leghatározottabb t. i. a csa­ládi nevelésnek elsőrendű kötelessége, amely tehát a szószékkel kapcsolatban a Luther szövet­ségek tagjai útján osztódhatik szét. 8. Az evangélikus öntudatot mélyítő hagyo­mányok ápolása. Ez alatt azt értem, hogy ilyen hagyományoknak különösen történeti alapon leendő figyelemmelkisérése vagy meglevő álla­potainak leveretése és felújítása végett időn­ként, de évenként legalább is egyszer megfelelő alkalmi ünepély volna rendezendő. Nagyon kívánatos volna, ha ez a fontos fel­adat is egységesen, tehát az Országos Luther Szövetség irányítása mellett oldatnék meg. Duszik Lajos nagytiszteletü úr felszólalásá­ban nagyon helyesen mutatott rá, hogy nem any- nyira programm, mint inkább férfiak kellenek ide. Nekem is az a véleményem. Programmot az élet ad, a vezetőnek ezt csak meg kell látnia, ki kell éreznie. A helyzetet felismerő és ösztönszerü biz­tonsággal ítélő és erélyesen cselekvő férfiakra van tehát szükség. A vezér azonban egymagában nem elegendő. A Luther Szövetség minden tag­jának — első sorban a választmányi tagoknak — olyan éber figyelmű, erős akaratú és elhatáro- zásu férfiúnak, vagy nőnek kell lennie, akik Lu­ther-i szellemüket meg nem tagadva, ellenkezően éppen ettől indíttatva, valamennyien támogatá­sára sietnek a megjelölt feladatok szellemében munkálkodni akaró vezérnek. Csak az ilyen — újból csak hangsúlyozom — Luther-i szellemben végzett célirányos munka támaszthatja fel a Luther szövetségeket és teheti azoknak munkálkodását gyümölcsözővé és üd­vössé sokat szenvedett evang. anyaszentegyhá- zunk dicsőségére és jövőjének szilárd biztosítá­sára. A németországi Gusztáv Adolf Egylet 1930. évi je­lentése szerint a központ bevételei az előző évihez ha­sonlítva 50%-kal emelkedtek, a központi pénztár va­gyona közel 150.000 márka gyarapodással közel egy és egynegyed millió márkára növekedett s az 1930. évi összes bevétel 2,136.226 márka. A nöegyletek majdnem negyedmillió márkát gyűjtöttek. Ehhez jön még a jubi­leumi gyűjtés, amelyből 1932. végéig egymillió márkát remélnek.

Next

/
Thumbnails
Contents