Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-01-31 / 5. szám
XVIII. árfolyam. 1932. január 31. 5. szám. SzerkasztAség is kiadóhivatal: LEBEST (Mason ■.) liadia: A LUTHER-SZO YETSEG. Alapította : OR. RAFFIY SÁNDOR püspök. Magielanik hetenként egyszer. vasárnap. ■■ ■—■ 1 -■ ■ Elöllzeiésiár: Egész évre 6 P.40 (Ili.,félévre3 P s>«rkMu*.«H uuu.. 20 fill., negyedévre 1 P. 60 ÜIL Egy szám 16 lill Postatakarékpénztári csekkszámla: 1290. NÉMETH KÁROLY esperes. Hirdetési árak megeivezés szerint Sötétség után fény „Megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége." 22. Zsoltár 28. Ez a huszonkettedik zsoltár kezdődik azokkal a szavakkal,, amelyeket Jézus a keresztfán kiáltott: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Nagy nyomorúság kiáltásával kezdődik; Isten dicsőítésével és magasz tatásával végződik. A panasz után dicséret. A sötétség után fény. A veszedelem után hála a segítségért. A zsoltárok könyvében nem ritka dolog, hogy a siralom örömbe megy át. Innen van, hogy a zsoltárok könyve a sok kesergés mellett is a vigasztalásnak és erőnek könyve. A pesszimizmus nem verhet gyökeret a hivő szívében, amely Istenhez fordul és Hozzá ragaszkodik. A keresztyénség életében sok sötétség van; sok elbukás, nyomorúság, bűn, mulasztás; azonban a komor felhők mögött változatlan erővel cs tisztasággal süt Isten kegyelmének napja. A hivő keresztyén nem lehet pesszimista. Panaszkodunk, kesergünk és metsző fájdalommal érezzük, hogy nem minden történik úgy, ahogyan kellene. Á Krisztus Egyháza olyan lassan és nehezen jut előre; a bűn annyira elhatalmasodik; az emberek olyan könnyen átadják magukat eszközül az ördögnek. A tiszta búzavetésbe a gonosz és alattomos ellenség mindig belekeveri a konkolyt. Az Isten országának igazsága, békessége, öröme milyen távol van. Az emberek szívéből ömlenek a világba a gonosz gondolatok, tervek, elhatározások és cselekedetek. A pénzsóvár és évezethaj- hászó világban fogy azoknak a családoknak a száma, ahol Jézus Krisztus olyan jól érezhetné magát, mint egykor Bethániában Mária és Mártha otthonában. Maga az Egyház pártokra, felekezetekre szakadozva önmagát emészti; bizonyság- tételét belső harcaival gyengíti, sokszor cáfolja; hamis próféták hamis tanokat hirdetnek s megmérgezik az evangéliom tiszta tejét. Krisztus tekintélye helyébe emberi tekintélyek lépnek, akik Krisztus dicsősége helyett a maguk dicsőségét és hatalmát keresik. Valóban sötét kép az, amit világ és keresztyénség mutat. Azonban Krisztus él, uralkodik és munkálkodik. Azok az emberek, akik szeretik és terjesztik a világosságot, átadják magukat az Urnák s híven szolgálnak néki, imádják nevét, hirdetik csodadolgait s bizonyságot tesznek éltető, üdvözítő hatalmáról. A födnek minden határán ismeretessé válik szent neve, a pogány ok nemzetségei hozzátérnek és hatalma előtt porbadől a hitetlenségnek, bűnnek birodalma. Áldjuk az Urat jóvoltáért, amellyel kijelentette nékünk kegyelmét és erejét. A keresztyén ember és a munkanélküliség Miért kell a munkanélküliség problémájával foglalkoznunk? 1. A mostani munkanélküliséggel adott helyzet szenvedést és kétségbeesést okoz, a munkanélkülieket társadalmi lekicsinylésnek teszi ki s nyomában a gazdasági és erkölcsi téren általános zavar jár. 2. A bővelkedés közepette elharapózó elszegényedés olyan gazdasági paradoxon, amely értelmetlen és sok ember számára egyre nehezebbé teszi a világ isteni kormányzásában vetett hit megtartását. 3. Ebben a paradox helyzetben, amelyben a felelősség megállapítása egyre nehezebbé válik, a gonosznak problémája úgy alakul, hogy a gonosz elleni küzdelem nemhogy erősödnék, hanem egyenesen megbénul s ez a helyzet fokozódó mérvben megnehezíti a társadalmi élet világos erkölcsi irányelveinek megtalálását. 4. Végül ez a helyzet azt a széles körben elterjedt érzést kelti, hogy a mostani események kisiklanak az emberi ész és akarat ellenőrzése alól. Ha az embernek a természetet leigázó uralma a közjó előmozdítása helyett társadalmi szerencsétlenséget és nyomorúságot idéz elő, akkor a szellem fölénye az időbeli történés felett kérdésessé válik s a vallásos élet lélektani támpontjaiban van veszélyeztetve. A munkanélküliség okai. Mi is azon a nézeten vagyunk, hogy a munkanélküliség okai a legszorosabban összenőttek a népek gazdasági individualizmusával, amelyet az egyes népeknek a mindenek harcát mindenek ellen felszító gazdasági autarkiája szab meg. A gazdaság mostani rendszere a fogyasztás
