Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-04-24 / 16. szám

1932

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

nai Kosellya Sámuel Bakonyszombathelyen volt lelkész 1712-29.

Solnai Sámuel, a prédikációk írója már hetedik tagja a családnak, de nem ö volt a legfiatalabb. Valószínűleg János felpéci lelkésznek volt a fia. mert még ennek életében idehivták meg öt is. 1670. körül születhetett s bizonyára a dunántúli iskolákat járta ö is, miként ezt Solnai Jeremiásról tudjuk. A könyvébe irt jegyzetekből tűnik ki (más források nem említik), hogy 1690 és 1691. Kapolcson volt prédikáló tanitó, 1695-ben pedig Ajkán. Már ekkor is nagy gonddal irta beszédeit és német forrásokat (Her- mannus. Meiszner, Gerhárd) használt. Németül tehát tudott, de a külföldön járt egyetemi hallgatók névsoraiban nem találjuk. Asbóth János kemenesalji esperes 1695. ápr. 21. öt és Király Mátét, mint jó erkölcsű és tiszta tudományu lelkészjelölteket felavatás végett Bártfára küldte Zabler Jakab püspökhöz. Sóinál felavatását azonban ekkor valami okból (költség- hiány vagy más) elhalasztották. Zabler ekkor csak Király Mátét, a későbbi alesperest avatta fel Keme- nesszentmártonba. (Payr, Ehtört. Emi. 240.)

Solnai 1695. nov. 7. tanitó volt Ajkán, mikor As- both esperes itt egyházlátogatást tartott. Tanítása ellen nem volt kifogás, szorgalmasan prédikált, amint ezt a gondos kéziratai is mutatják. De Pintér György és más hallgatók mégis azt kívánták, hogy a Tízparancsolatot többször mondassa fel és őrizkedjék mások gyalázásától. Mert ő is megvádolta hallgatóit A mihályfai gyűlésen 16%. jelentette azután Asboth esperes, hogy Solnai Sámuelt a bobaiak hívták meg lelkésznek s még ez évben megleve a felavatása, ami bizonyára meg is történt Bártfán. De Bobán csak rövid ideig lehetett, vagy talán el sem ment s emiatt az csperesség meg is büntette. Mert a kemenesalji jegyzőkönyvben olvassuk: »Lóvéi Balázs győri lelkész a Canon ellen hibázó Solnai Sámuel Bobára rendel! Candidatus mellett könyörgött Asboth János senior- nál, kinek közbevetésére a pénzbeli fizetés alól fel - oldoztatott.« Ez a győri ismeretség is arra mutat, hogy Solnai is győrvidéki lehetett, talán a felpéci lelkész fia s iskoláit Győrött végezte, miként nagy kortársa, Szeniczei Bárány György, aki Lövei Balázs győri lelkész házában volt inas (famulus). Ilyenféle szolgálatából ismerhette Lővei is Solnait. (Payr, Eht Emi. 256., 268., 367. Hrabovszky, Serin. Ant I 378 )

Solnai Sámuel 1696. már Bakonyszombathelyen Írja a prédikációit (apud Sabarienses in Comit. Ves- prim), ahol már 1681, egy rokona, Solnai Dániel volt a lelkész. Itt lelkipásztorkodott a kuruc háborúk izgalmas és nyomorúságos éveiben is. Vannak a kötetben Bakonyszombathelyen 1697., 1698., 1704., 1705., 1707. és 1708. mondott beszédei. De 1710-ben az egyik beszédét már Felpéeen mondja Győr megyében. Itt volt már atyja vagy rokona, Solnai János lelkész életében, aki 1711. dec. havában Felpéeen halt meg. Utódjának őt választották meg. Ismerjük Felpéeen 1711. irt beszédeit is. Károlyi István esperes egyházlátogatásakor 1711. nov. 23. már Solnai Sámuel volt a felpéci lelkész. A szántóföldje öt darabban volt. melyből csak hármat munkáltak meg a hívek. Készpénzt 16 dénárt kapott mindenkitől, ennyit fizettek

125.

a halotti beszédért is, az éneklésért pedig 12 dénárt,

4 szekér széna, tűzifa, hús és dézsmaborból is 10 vödör járt neki. Utolsó éveiből már nem maradtak egyházi beszédei. Gyülekezetében sincs más feljegyzés róla, minthogy az ö idejében Fazék György egyházfi (gondnok), Solnai János veje, jegyzőkönyvet vett a jövödelmek és költségek feljegyzésére s Kajári István volt a tanitó és a jegyző. Solnai Sámuel itt Felpéeen halt meg 1717-ben. Sárosi János lett az utóda. (Payr i. m. 314. Madár M. Felpéci Emléklapok 10. 1.)

II. Solnai és a kortársak egyházi beszédei.

Váratlanul és későn bukkantak fel Solnai prédikációi, melyek ime az életrajzát is kibővítik. Ba- konyszombathely és Felpéc történetírói, Hofbauer Pál és Madár Mátyás még nem tudtak róla. Solnai beszédei mintegy kisebb tükörképben mutatják, hogy miként prédikáltak magyar evang lelkészeink a XVII. és XVIII. század határéveiben. S ezzel bővítik és kiegészítik erre vonatkozó forrásainkat. Solnai több beszédében német prédikátorok müveit veszi mintáuL Ezekből fordít vagy rövidre szabva kivonatol. Forrásait, Hermann. Meiszner és Gerhard János neveit meg is említi. Az utóbbit becsülte legtöbbre, tehát jó- nyomon járt. »Scripta haec elegans concio ex Ger- hardo, transfusa simpliciter, simplicissime, translata paucis ex authore Hermanno, Meisznero« — ilyenféle jegyzetek vannak a beszédek végén a hely és az évszám megjelölésével. Az 1697-re Szombathelyen irt beszéd végén: Ex scriptis V. Clar. G. V. M. Az 1710 irt vizkereszti beszéd végén: Per S. T. V. Tehát más forrásokat is használt. Sokszor Írja beszédei elején, végén ezt a kegyes fohászt: Principium. Medium, Finem Deus ipse guberna! Gerhard János. Arndt János, a régi evang. misztikusok, sőt már Spener és Francke hatása is érez.hetÖ a beszédek tartalmán, hangján és egész stílusán.

Solnai beszédei szigorúan szövegszerüek, még az alrészek is. Elég bő cxegezissel elemzi és magyarázza a textust. A perikópok mellett szabad textusokat is használ, például karácsony napján János ev. 1. részét s 28 oldalon ugyancsak erősen dogmatikus beszédet épít fel reá: I. A Krisztusnak bizony istenségéről. II. A Krisztusnak megtestesüléséről és embersége szerint való születésének hasznáról. Luther szavai szerint az ilyen hosszú dogmatikus beszéd álomba ringatja a híveket. Egyéb beszédeit is dogmatikailag jól megalapozza. De a gyakorlati alkalmazás zem marad el, csak néha szűkre szorul. Élőszóval bizonyára többet mondott, mint amennyit itt szűkre (pancis) összefoglalt. Feltűnő, hogy a kuruc háborúk idején nincs beszédeiben helyi és kortörténeti vonatkozás. Ezt is bizonyára az élőszóra bízta. Hiszen hazája, Felpéc és Győr közelében, Koroncó mellett volt 1701. jun. 13-án az a rettenetes ütközet, ahol kortársa, Miszlai András ev. poéta-lelkész a csatatéren »holt tetemek között való léteiében« irta siralmas verseit. (Prot, Szemle 1928. 161.)

Igen sokat ád Solnai beszédeinek a szerkezetire is, a logikus jó rendre, a részek arányosságára. Az alrészeket is gondosan veszi. S erre hallgatóinak figyelmét is felhívja ilyen forma jóizü, ódon zamatu szólásformákkal, mint például a vizkereszti beszéd