Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-04-24 / 16. szám
126. evangélikusok lapja 1932. ben: »No, ami a derék Themának I. Fiók Punctu- mát illeti, ezaránt mindgyárt illyen kérdésnek golyóbissá gördíttetik élőnkben: vallyon mi értetik a Já- eóbnak igaz csillagán?« Es a beszéd vége felé ismét: »Immár végre az III. Punctumnak aranyalmája és golyóbissá is előgördül, édes Hallgatóim, aki azt hozza magával, hogy Bethlehemben a Jácób Csillaga a Persiai Böltsektől alázatossan és illendőképpen tisz- teltetett és imádtatott vala.« Pontosan megjelöli a beszéd egyes részeit és pedig a régiek szokása szerint latinul is: Exordium, Propositio, Partes, Exegesis, Tractatio. És a beszéd második felében jön a háromféle Usus vagy Tanúság: Usus doctrinalis, adhor- tatorius, consolatorius s végül a rövid Conclusjo. Ilyen beosztású volt Rissányi György jánosházai lelkész prédikációja is, melyet 1696. márc. 7. Mihályién mondott Ézs. 54, 7—8. v. alapján az esperességi gyűlésen. Asboth János esperes akemenesalji jegyzőkönyvben így írja le a témáját és felosztását: Propositio. Missum Ecclesiae offlictissimae a Christo Medico Cordiale efficacissimum. Tractatio per sequentia Puncta: 1. Quomodo Christus se nominet? 2. Quomodo Cordiale hoc ipsi insinnet? 3. Ex quibus hoc Cordiale constet? Subjuncti sunt Usus: 1. Informato- rius, 2. Consolatorius, 3. Exhortatorius. (Payr, Ehtört Emi. 268.) (Folytatjuk.) Veszélyben a Luther-Naptár. Szomorú hír ez. Fájdalommal lepi meg a naptár sok jó barátját. A huszadik évfolyammal a szép vállalat most jubilált. Boldogult Hetvényi Lajos tele ideálizmussal, nagy fáradsággal és áldozatkészséggel 1912-ben alapította. A nyomdaköltségen felül tiszteletdíjakat fizetett, pályázatokat hirdetett, képekre a pénzt soha sem so- kalta. Fényes is volt az eredmény. A Protestáns Szemle bírálói mindig első helyre tették a Lu- ther-Naptárt. Pintér Jenő, a magyar irodalom elsőrendű őrálló munkása külön levelekben fejezte ki elismerését. A r. katholikusok is elismerték, hogy nincs ilyen színvonalú naptáruk. Nem is naptár volt ez már, hanem értékes évkönyv, melyet szívesen fogadott az intelligens osztály és megértett a nép egyszerű fia is. Egyházi testületek, lelkészegyletek ismételten is kifejezték elismerésüket és köszönetüketÉs mi a legújabb lesújtó hir? A naptár többé nem jelenhetik meg, mert az alapító tanár özvegye, aki eddig férje iránt való kegyeletből vállalkozott a kiadással járó kockázatra, ez évben a naptárral 2.600 P, azaz kétezerhatszáz pengő veszteséget szenvedett. Már a múlt évben sem térült meg a befektetett tőke kamatja, az idei veszteség pedig egyenesen megdöbbentő. És nagy része van ebben annak, hogy többek kívánságára a naptárt kétféle, kisebb és nagyobb kiadásban kellett közrebocsátani. Hát mi itt a teendő? Elsőben is ne hagyjuk, hogy az özvegy ily szomorú emlékkel) ily lesújtó nagy veszteséggel vegyen búcsút férjének kegyelettel s hasonló egyházszeretettel ápolt hagyatékától. Ügy tudjuk, hogy többen még a naptár régi évfolyamainak árával is tartoznak. Ezek küldjék be adósságukat. Akiknél pedig még idei példányok vannak, azok lehetőleg árusítsák el akár leszállított áron is. Üjabb áldozatot az eddigi kiadótól nem várhatunk. De hát némán tűrj ük-e, hogy ilyen egyházi közcélú fontos vállalat húsz évi fényes múlt után most hirtelen megszűnjék? Hiszen a Luther-Naptár létezése egész egyetemes evang. egyházunk fontos ügye, életbe vágó érdeke. Mit beszélünk mi akkor iratterjesztésről, bel- misszióról, ha ilyen fényesen bevált, az evang. egyházi szellemet élesztő évkönyvet elbukni engedünk? Nincs-e egyházunknak olyan szerve, olyan lelkes tagja, aki ezt a nagyra hivatott vállalatot megmentené? Hiszen a megszűnése egész egyházunknak lesz a szégyene és pótolhatatlan vesztesége. A naptár barátai már arra gondoltak, hogy talán kisebb terjedelemmel és 90 filléres olcsóbb árral lehetne a Luther-Naptárt fenntartani- De így is nagy a kockázat, mintegy 4600 pengő. Magánembertől a mai nehéz időkben ezt sem lehet elvárni. Ki adhat hát jó tanácsot? Ki siet a megmentésére? Az idő már rövid. Ne enged fűid, hogy evang. egyházunk a jövő évben Luther- Naptár nélkül maradjon és ellenfeleink vagy versenytársaink ezt az életrevaló vállalatot jövőre már a halottak között számolják eL Támad-e visszhang e jajkiáltásra az Evangélikusok Lapjában vagy a Harangszóban? Érdeklődő. HÍREK. Az április 3.-i számhoz befizetési lapokat mellékeltünk az előfizetési dijak megújításához és a hátrá- lékok beküldéséhez. Nagyon gyéren szállingóznak a befizetések. Szeretettel kérjük azért olvasóinkat, ne felejtkezzenek meg arról, hogy minél nagyobb a gazdasági nyomorúság, annál nagyobb a fizetési kötelezettség is. Lapunk következő száma május 1-én jelenik meg. — Lelkészkonferencia. D. Kapi Béla püspök egyházkerületének lelkészei számára kétnapos konferenciákat rendez. A győri egyházmegye lelkészei április 26. és 27. jönnek össze konferenciára Győrött. Előadók: D. Kapi Béla püspök, Kiss Samu, Kovács Zsig- mond, Németh Károly, Szabó József, Szalay Mihály, Turóczy Zoltán. A konferencia első napján este vallásos ünnepély lesz a templomban, a gyülekezet számára.
