Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-04-24 / 16. szám
1*32, EVANGÉLIKUSOK LAPJA 123. Test tehát az olyan ember, aki belsőleg és külsőleg azt éli és eselekszi, ami a test hasznára és az ideig való életnek szolgál. Lélek az olyan ember, aki belsőleg és külsőleg azt éli és eselekszi, ami a Léleknek és a jövendő életnek szolgál. Ezeknek a szavaknak ilyetén megértése nélkül sem Szent Pálnak ezt a levelét, sem a Szentírásnak bármelyik könyvét soha meg nem érted. Azért őrizkedj minden tanítótól, akt ezeket a szavakat más értelemben használja. bárki legyen is. még ha Jeromos, Ágoston. Ambróziusz. Origenesz és hozzájuk hasonlók vagy még nagyobbak lennének is. (Itt következik a Hómai levél 1 — 16 részeinek kimerítő tartalmi ismertetése.) Ebben a levélben tehát bőségesen megtaláljuk. amit a keresztyén embernek tudnia kell. nevezetesen, hogy mi a törvény, evangélium, bűn. büntetés, kegyelem, bit. igazság. Krisztus. Isten, jócselekedetek, szeretet. remény, kereszt s hogy miként viselkedjünk mindenkivel szemben legyen bár jámbor vagy bűnös, erős vagy gyenge, juharát vagy ellenség, s önmagunk irányában is. Hozzá mindezt a Szentírás szavaival találóan megalapozva, a maga és a próféták példájával bebizonyítva, úgyhogy nem marad semmi kívánnivaló. Azért olybá tűnik is fel. mintha Szent Pál ebben a levélben azt célozta volna. bogy egyszer röviden ö^szefogr latja az egész keresztyén és evangéliumi tant és bevezetést ír az egész Ószövetséghez, mert kétségtelen, hogy’ akinek a szívébe van vésve ez a levél, abban megvan az Ószövetség világossága és ereje. Azért minden keresztyén ember szerezzen magának benne jártasságot és állandó gyakorlást. Ebhez nyújtsa kegyelmét az Isten! Ámen! (Vége.) Hogyan tanítunk evangéliiut ? {Wie lehren wir Evangeliumf) (Folytat áj.) A tanítási beszélgetés elméletének a felépítésénél Pfennigsdorf az appercepció jelenlegi ismeretéből indul ki. Kimutatja, hogy a Herbart-féle formális fokozatok szerint már csak azért sem taníthatunk, mert az azoknak alapját képező appercepció elmélet megdőlt. A Herbari korabeli appercepció elmélet az értelmet a lélek egy fiókjába szorította bele és ennek a fióknak ismeretanyaggal való megtöltését nevezte tanításnak. A lélek ugyan kimeríthetetlen titok marad a kutatás számára, de az ma már mégis megdönthetetlen bizonyosság, hogy az értelem. az ismeretgazdagodás, a képzetek fel- vevése olyan mértékben függ az összes többi lelki működésektől, az érdeklődéstől, a hajlamoktól. az akaratirányoktól és érzelmektől, bog}- az appercepció! egyáltalán nem lehet a képzetek felvevésére korlátozni. A régi appercepció elmélet mintegy a materializált lelket boncolgatta. Mi ma tudjuk, hogy a lélek ilyen viviszekció elöl elfut. Az a nevelő tehát, aki minden de minden nagyobb felkészültség és lélektani ismeret nélkül, (lenem szeretet nélkül nevelt, az jól tanított. A szeretet egészen bizonyosan célravezetőbb oktatási stílust eredményezett, mint mindenféle okoskodás és boldognak mondható az az is- kolafelügyeleti rendszer, mely úgy ügyelt fel a tanítókra, bog}- azok szerethették is igazán a gyermekeket. Mert ha a felügyelet elvégzett anyagot követelt, a kenyérkereső tanító pedig elvégzett anyagot akart is felmutatni, akkor ebből a szerződési viszonyból csak torz és csökevény egyházi állapotok származhattak. A szeretet, melynek a tanítóból ki kellett volna áradnia a gyermekekre, benn szorult a felügyelettől való félszbe és átalakult a tanító kenyérmentö önzésévé. Általában tehát sem a szeretet, sem a régebbi lélektani ismereteknek megfelelő tanítási eljárás nem fejtett ki olyan vallásos nevelést, hogy annak gyümölcseire ma általában támaszkodni lehetne Szóismeret halmozás — mélyebb lelki megindulás nélkül, mely még hozzá beképzeltté tette a növendékeket arról. hogy ük kész evangélikusok. — Ez általában a múlt vallásos nevelésének ámyékol- dala a fent említett fényoldallal szemben. A vallástanításnál tudni kell azt, hog}* a megértést erőltetni nem lehel. Hiszen más tanításnál is igy van ez. Sokszor meg nem értett behatási is mély nyomokat hagynak és teljesen elérik céljukat. Tudjuk, hog}* a villamosság milyen szerepet játszik az életünkben és mennyi szerkezetben működtetjük. pedig maga a villamosság ugyancsak meg nem értett titok. Uj ismeretanyag befogadására, vagy általában valami újnak a megtanulására nem az a remény teszi fogékonnyá a lelket, hogy majd az új lelki tartalmat megértjük Á vallásos ap{>eroepció a felveendő lelki tartalom értékelésével kezdődik. A tanítás szempontjából hasznos az értékelés, akár a tartalom hasznossága az egyénre, akár a szépsége, akár az igazsága, akár a jósága, akár a szentsége ragadja meg a nevelendő lelket. A legmagasabb fokú ap- percepciónál azonban kétségtelenül az Isten szentsége maga. minden egyéb vonatkozástól menten kéj>ezi a legfőbb értéket a lélek számára. Az appercepció befejeződik azzal, ha az egyes lélek vonatkozásban, viszonyban tudja magát Istennel. Itt kezdődik aztán a személyes hit. A vallásos appercepció közvetlen kényszerítésekben vagy imperatívuszokban megy végbe, melyekben az Isten
