Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-01-10 / 2. szám
H32 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 11. katolikusok már hozzáalkalmazkodtak a korhoz, mi még nem találtuk meg az új körülmények közti harcmodor formáit, az új protestantizmust, ami nem lehet más, mint: az ős protestantizmusnak a mai kor nyelvén való kinyilatkoztatása. Ebben az irányban találunk ugyan kezdeményezéseket, vannak ötletek, gondolatok, de az egész világot átfogó új protestáns mozgalom még a jövő problémája. Mi protestánsok egy emberöltőt késtünk az új katolicizmus szervezkedéséhez képest. Pedig nekünk is van a belmisszión kivü! társadalmi, művelődéstörténeti, sőt politikai missziónk is, nekünk is vannak olyan varázsigéink, melyekkel a kor lelkének kialakulására képesek vagyunk ráolvasni. Csak meg kell találnunk az újkor nyelvét, hogy ősi világnézetünk örök tartalmát ennek a kornak saját nyelvén hirdethessük. A protestáns világnézet adva van. Négy évszázad viharaiban edződött és tisztult életalakító, formákat alkotó programmá. Csak ki kell fejteni és be kell vinni az életbe, öntudatositani kell protestáns egyházunknak és a saját képére átnevelni tömegeit, minden téren irányítani híveinek lépését, a fél protestánsokat száz százalékig protestánsokká formálni át, ez lesz szerintem a Luther Szövetségnek általánosságban legelsőbbrendü feladata, így fogja megtalálni és kifejteni a mai korhoz idomult társadalmi, művelődési, gazdasági, politikai programmját és eszmerendszerét. Egyed Aladár ev. lelkész. (Folytatjuk.) A Tolna-Baranya-Somogyi ev. egyházmegye kiküldött bizottságának e vallási tantervre vonatkozó javaslata. Vonatkozással az egyetemes közgyűlés 1930. évi jk. 94.. és 77-ik pontjára javaslatunkat a kővetkezőkben foglaljuk össze: I. Általános észrevétel. Általánosan megjegyezzük, hogy: L a mai idők nem alkalmasak arra, hogy az eddigi vallástanftási tantervet megváltoztassuk s esetleg új utasítástervezettel megbolygassuk, mert ez újabb tankönyvek szerkesztését és kiadását tenné szükségessé s a szülőknek és tanulóknak újabb költséget okozna. Legfeljebb a tanterv kiegészítéséről és pótlásáról lehetne szó oly iskolafajták részére, melyeknek vallástani anyaga még megállapítva nem volt. 2. Hangsúlyozzuk, hogy az 1904., illetve 1910. évi egyetemes közgyűlés 86-ik p. a. elfogadott középiskolák vallástanitási tanterve és utasítása egységes elvek alapján készült, s némi kiegészítéssel most is használható, különösen Bancsó Antal soproni theol. ak. tanár által szerkesztett „Utasítás a kér. vallástan tanításához a népiskolában", melyben megadja a bibliatörténet, káté, egyháztörténet anyagát, a tanítás célját, módszerét, mint a hitoktatóknak szolgáló vezérkönyv, szinte páratlan és mintaszerű. Úgyszintén az egyetemes tanügyi bizottság 1912-ben Sopronban kiadott részletes utasítása — melyet jobbára Hetvényi vallástanár szerkesztett — a középfokú iskolákban teljesítendő vallásoktatásra vonatkozólag — valóban nagy pedagógiai bölcseséggel van megírva, melyet vallástanitásnál teljes sikerrel alkalmazhatunk. 3. A vallástanitási tanterv és utasítás egységes alapelve — az összes iskolafajtáknál nem lehet más, mint a mi volt a legutóbbi tantervben is, a Krisztus és annak evangélioma. Erre utal a törvény, mint a Krisztusra nevelő eszköz az ószövetségi bibliatörténetekkel és erről szól az evangéliom. az újszövetségi bibliatörténetekkel, a szeretet vallását kisugárzó jellemképekkel és történetekkel, melyekből ki kell éreznie vallástanítónak és tanítványnak, hogy a törvény betöltése a szeretet s minden vallás hazuság, mely nem a szereteten épül fel és nem a szeretetet gyakorolja. 4. Leszögezzük azt is, hogy a vallástanitás sikere, nemcsupán a jó vallástankönyvtól s annak beosztásától, hanem főként a vallástanitó egyéniségétől, meg- győződéses hitétől s pedagógiai bölcsességétől függ. Ha a tankönyv helyesen is van beosztva, ügyeljünk arra, hogy necsak a száraz anyagot magoltassuk. Legyen a vallásoktatás lélek és élet, tudván azt, hogy a hit meghalt a gyakorlati, mindennapi életben felmutatott jócselekedet nélkül. — A növendékeknek a hitoktató egyéniségén, szeretetteljes bánásmódján keresztül kell megkedvelnie a vallást. A tanulónak, ki minden más tantárgy mellett legörömestebb a vallásra jár el, éreznie kell, hogy a hitoktató személyében, nem egy, a száraz szöveget számon kérő tudós, vagy szigorú bakakáplár áll előtte, hanem jóságos lelkitanítója, kinek szavából és tettéből kisugárzik *a mennyei Atya szeretete. 5. Azt is hangsúlyozzuk, hogy hivei vagyunk a v a 1- lástankönyvszabadságnak, természetesen avval a kikötéssel, hogy csak az egyetemes tanügyi bizottság által elfogadott és jóváhagyott tankönyvet szabad csak használni. Ha azonban az egyetemes gyűlés valamely könyvet elfogad, akkor az alsó fórumok az egyházmegye, egyházkerület meg nem tilthatja, hogy valaki a területéhez tartozó iskolába azt be ne vezesse. II. Részletesebb észrevételek. a) Osztott I—VI. elemi iskola. 1. A tárgyalásra leküldött javaslat jobbára megegyezik a régi tantervvel. Ahol eltérés van, azt nem fogadhatjuk el, ragaszkodnunk kell a régi beosztáshoz. Pl. a Il-ik osztályba, 8 éves gyermekeknek nem való az új javaslat szerint felvett apostoli hitvallás betanítási, ez a negyedik osztály anyaga, úgy a szöveg, mint a magyarázat. Az 5-ik és 6-ik osztályban az egység rovására megy az ált. kér. egyház és a magyarhoni ref. egyes kiszakított történeteinek egy-egy évfolyamban vegyes tárgyalása. Maradjon meg az 5-ik osztályban ált. egyháztörténet és a 6-ikban a magyarhoni ev. kér. egyház története. A 3-ik osztálytól a Káté magyarázatára nagy súly helyezendő. Ajánljuk azért, hogy a tantervben minimumként jelzett bibliatörténetek maximumok legyenek,
