Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-12-20 / 45. szám

1931. EVANOELIKUSOK LAPJA 355. ben világi elnökké Jamrich Béla, a fehérkomá­romi egyházmegyében egyházi elnökké Irányi Kamill, a nógrádi egyházmegyében vil. elnökké Horváth Sándor, a hegyaljai egyházmegyében egyházi elnökké Tavassy Zoltán, egyetemes gyámintézeti pénztárossá Szelényi Gyula válasz­tattak meg. A németországi Gusztáv Adolf-Egy- let százéves jubileumával kapcsolatban a közgyű­lés úgy határozott, hogy az ünnepélyen képvisel­teti magát az egyetemes egyház, a jubiláló Egy­letnek ünnepi ajándékot ád, s felszólítja az ösz- szes egyházközségeket a perselygyüjtésre. Az Országos Luther-szövetség jelentése kapcsán a közgyűlés felhívja a gyülekezeteket, hogy egy vasárnapi offertórium összegét juttas­sák a Szövetségnek. — A „Luther Élete” című film hazánkban nem kapta meg az engedélyt a bemutatásra. A bányai egyházkerület megálla­pította, hogy egyáltalán nem érvényesül ebben a kérdésben ultramontán befolyás, felekezeti sé­relem nincs, mert saját lelkészeink véleménye alapján tagadták meg a bemutatási engedélyt. A közgyűlés úgy határozott, Scholtz Ödön espe­res és Németh Károly hozzászólása után, hogy úgy a rádióban, mint a mozgóképszínházakban kívánatosnak tartja a protestáns erkölcs és kul­túra érvényesülését. — Tárgyaltatott az evan­gélikus és református egyházak közötti reverzá- lisok és áttérések ügyének szabályozása; a köz­gyűlés a kérdést a napirendről levette. A fellebbezések során tárgyaltatott a budai fellebbezés, hogy t. i. a budai egyházközség jú­nius 2-iki közgyűlése tárgysorozatba felvétel nél­kül küldött ki képviselőket a bányai kerületi gyű­lésre. A közgyűlés a fellebbezést elutasította s a bányai kerületi gyűlés e tárgyban hozott határo­zatát jóváhagyta. Ennél a pontnál Sándy Gyula kérte az egyetemes elnökséget, hogy a budai fe­gyelmi ügy, amelynek annyi romboló hatása van a gyülekezetekre, mielőbb befejeztessék. — A vegyes házasok egyházi adózásának ügye a na­pirendről le vétetett. — A missziói egyházközsé­gek szavazati jogának kérdésében a közgyűlés megállapította, hogy csak azoknak a gyülekeze­teknek van szavazati joga, amelyek a rendes lel- készi állást törvényes választás útján töltik be. — A lelkészjavadalmak ügyében a közgyűlés felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez a lel- készi korpótlékoknak egész összegben való folyó­sítása és a termény járandóságoknak új értéke­lése céljából. — A hadikölcsönök karitatív valo­rizálása során egyházunknak juttatott ségély 8000 pengőre csökkent le, ebből 1120 P illeti az egyetemes nyugdíjintézetet. — A szabályrende­let-gyűjtemény munkálatban van; egyházjogi és közigazgatási szaklap indítására irányuló javas­latot a közgyűlés nem fogadta el. A közgyűlési napidíj tíz pengőben állapíttatott meg. — A va­sárnap megszentelése, október 31-nek és Nagy­pénteknek védelme tárgyában a közgyűlés fel- terjesztést tesz a kormányhoz. A naptárreform­hoz a közgyűlés hozzájárul, de kívánja, hogy a reform olyan módon történjék, hogy a reformá­ció emléknapjának, október 31-nek megünnep­lése ne váljon lehetetlenné. A Debrecenben lé­tesíteni szándékolt krematórium ügyével kapcso­latban a közgyűlés úgy határoz, hogy annak fel­állítása ellen elvi kifogása nincs. A liturgiái bizottság jelentésével kapcsolat­ban Pazár Zoltán szükségesnek tartja az Erős Várunk egységes szövegének és dallamának meg­állapítását. Paulik János dallamos könyv kiadá­sát mondja kívánatosnak. — A februárban tar­tandó leszerelési konferencia alkalmából a köz­gyűlés határozatot nem hozott. A választások során az egyetemes felügyelő meleg szavakkal búcsúzott Bendl Henrik kor­mánytanácsostól, az egyetemes egyház nyuga­lomba vonuló pénztárosától; neki a közgyűlés buzgó munkálkodásáért elismerését és köszöne­tét fejezte ki; helyébe megválasztotta pénztáros­nak Szelényi Gyulát, aki az esküt a közgyűlés szine előtt letette. Az egyetemes törvényszékbe Hollós Jásos soproni lie. igazgató helyébe bevá­lasztatott Fáik Henrik a bonyhádi reálgimná­zium igazgatója. Pálmai Lajos tb. esperes összes állásáról lemondott. A protestáns közös bizott­ságba póttagnak beválasztatott Ziermann Lajos; a tanügyi bizottságba Németh Sámuel és dr. Ko­vács Sándor; az alkotmány- és jogügyi bizott­ságba Konkoly Elemér; a pénzügyi bizottságba Zsigmondy Kálmán és Konkoly Elemér; a zsi­natot előkészítő bizottságba Zongor Béla és Kon­koly Elemér; az adóalapi bizottságba Kiss Samu; a racionalizálási bizottságba Zorkóczy Samu, Dómján Elek, Händl Vilmos, Mihalovics Samu. Szentmártoni Radó Lajos, Hanzmann Károly. Kemény Lajos és dr. Mikler Károly. A tanügyi bizottság jelentésével kapcsolat­ban a közgyűlés kimondta, hogy a Kiskáté jubi­leumi kiadásának kötelezővé tett szövegét a tan­könyv kiadók és írók szabadon átvehetik. A po­litikai községek a tanítói nyugdíjintézeti járulé­kokat kultuszminiszteri rendelet értelmében megfizetni kötelesek. Március 1-ig bejelenten- dők azok az evangélikus iskolák, amelyekben meg van engedve az, hogy a r. kath. hitoktató bennük hittanórákat tartson. A költségvetés 552.000 pengő szükséglet és 536.000 pengő fedezetet mutat; a közalaoi járu­lék minden lélek után 1 fillér; a közalapi segé­lyek változatlanul maradtak. Az adóalapi se­gély maximuma 700 nengőben, minimuma 20 pengőben állapíttatott meg; 33.000 pengő kerül szétosztásra, ebből 15.000 pengőt a négy kerület kap és pedig a bányai és dunántúli egyenként 5000 pengőt, a dunáninneni és a tiszai egyenként 2500 pengőt. A Luther-Otthon, a Luther-Társaság és a Misszióegyesület jelentésének előterjesztése után az idei egyetemes közgyűlés D. Geduly Henrik püspök, egyházi elnök imádságával este félnyolc órakor ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents