Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-12-13 / 44. szám

348. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1931 házban egy-egy püspökre ugyanannyi lélek esne mint nálunk, akkor Csonkamagyarországon 170 r. kath. püspök lenne; a reformátusoknak pedig 30 püspökre volna szükségük. Tényleg van 13 r. kath. és 4 ref. püspök. Szükségesnek tartja Dr. Szeberényi az esperességek összevonását is. A r. kath. egyházban van 47 esperesség, aránylag 99-nek kellene lenni; a reformátusoknál van 32, kellene 68. A régi békési esperességnek 32 gyü­lekezete volt, csináltak belőle hármat; a három­nak a közigazgatása 14.000 pengőbe kerül; ha együtt volna a három, elég volna 4.000 pengő. Egyházi irodalmunk pang, de virágzik a jegyző’ könyv-irodalom; van olyan esperesség, amelyik­nek a jegyzőkönyve 137 nyomtatott lap s ehhez jönnek még a mellékletek. Dr. Sztranyavszky Sándor dunáninneni ke­rületi felügyelő, nyug. belügyi államtitkár fel­szólalásában hangoztatta, hogy zsinat tartására szükség van, de a mai idők legkevésbbé alkalma­sak arra, hogy a zsinat megtartható legyen. A mostani helyzetet nem tartja sem véglegesnek, sem állandónak. Dr. Szeberényi adatainak he­lyessége itt-ott sántított. A dunáninneni kerü­letben a gyülekezetek hozzájárulása mindössze 264 pengő; a közigazgatási államsegély 11.000 pengő. Feltétlenül tiltakozik Dr. Szeberényi el­gondolása ellen. Dr. Csengődy Lajos szerint egyházunknak van a legtöbb iskolája, de ez nem teher; egyhá­zunk lelkészszámához aránytalanul sok a lel- készi állás, szüntessünk meg lelkészi állásokat. Báró Prónay György felfogása az, Dr. Sze­berényi esperes felszólalásának intenciója he­lyes volt. A közigazgatást egyszerűsíteni kell, de másfelől maradjanak fenn a történelmi jogok. A kérdést zsinat nélkül is meg lehet oldani. Az üggyel szükséges a legsürgősebben foglalkozni s javasolja, hogy annak előkészítésére bizottság küldessék ki. Dr. Zelenka Lajos tiszai kerületi felügyelő a kerületek összevonása ellen foglal állást nem­zeti szempontból. Mészáros Gyula dr. bányai kerületi ügyész szerint az ügyben határozni csak a zsinat jogo­sult. Dr. Sztranyavszky Sándor szintén azon a véleményen van, hogy csak törvényhozási úton lehet elintézni a kérdést. Nem akar felhívni olyan szellemeket, amelyek eddig nyilt színen nem mu­tatkoztak. Az egyházkerületek a maguk hatás­körén belül kövessenek el mindent az adminiszt­rációs költségek csökkentésére. A közgyűlés az egyetemes felügyelő szavai értelmében hozzájárult a zsinati nagybizottság- nak Dr. Mikler Károly által előterjesztett javas­latához. A zsinati bizottság folytatja működését s olyan szempontból is foglalkozik a zsinattal, hogy az noveiláris zsinat legyen. Ettől függetle­nül folyik a tárgyalás a közigazgatási költségek racionalizálásáról. A Báró Prónay-féle javaslat, eltekintve az egyházkerületek összevonásának kérdésétől, a pénzügyi bizottsághoz kerül. A püspöki javadalmi földekről a dunánin­neni és a bányai egyházkerület nem terjesztet­tek fel tervezetet. Ezek a kerületek felhivatnak a tervezet elkészítésére s ennek a többi kerüle­tekkel való közlésére. A kérdéshez hozzászóltak Báró Kaas Albert, D. Geduly Henrik püspök, Pesthy Pál egyházkerületi felügyelő, Dr. Szebe­rényi Lajos Zs. esperes, Dr. Pazár Zoltán. Az egyetemes nyugdíjintézet jelentését Kuthy Dezső nyugdíj intézeti ügyvivő terjesztette elő. Ennek keretén belül Dr. Krayzell Miklós is­mertette a Szimonidesz Lajos volt nagybörzsönyi lelkész perújításának ügyét, amelyben ő volt a kiküldött ügyész, s amely Szimonidesz teljes fel­mentésével végződött. E ponthoz Dr. Mikler Ká­roly is adott felvilágosításokat. Kuthy Dezső je­lentésében rámutatott a hátralékok horribilis összegére. A nyugdíj intézeti bizottság megálla­pította a mathemaíikai mérleget, s ez a körül­ményekhez képest megnyugtató képet mutat. A szabályrendelet módosítására külön albizottság küldetett ki. A hátralékokról szólva a jelentés, azoknak három okára mutat rá: a közömbös­ségre; a rendkívüli gazdasági viszonyokra, me­lyek a pénzügyi teljesítőképességet meggyengí­tették; végül megbomlott az egyensúly a terhek és a teljesítő képesség között. A hátralékok nagy része úgy áll elő, hogy egyes tagok a Szabály- rendelet 7. §. alapján segédlelkészi szolgálatuk betudását kérik, a megfelelő járulékok befize­tésére 10 évi törlesztési időt kapnak, jórészük azonban nem fizet. Az ügyvivő idevágólag (a közgyűlés által elfogadott) javaslatot terjesztett elő, amely szerint a 7. §. harmadik mondata tö­röltetik, s helyébe az jön, hogy az illetőnek kö­telessége ezeket a járulékokat 1—2—3 év alatt 6 % -os kamattal befizetni, aszerint, hogy 5 évig, 10 évig vagy 10-nél több évig terjedő szolgálati idő beszámításáról van-e szó; ha nem fizeti be tartozása a jogokkal együtt törlendő; a módosí­tásnak visszaható ereje van. Az 1931. évi járu­lékok 1932. jan. 31-re fizetendők be, de aki addig nem fizet, az 1931. nov. 1-től viseli a késedelmi kamatot. Az 1932. évi alapítási járulékrészlet le­rovására moratóriumot engedélyezett a közgyű­lés olyanképen, hogy ezt a részletet a tizenegye­dik évben fizethetik be azok, akik 1932. április hó 30-ig az erre irányuló igénylést az ügyvivőnek bejelentik; ezáltal az 1932. évi teher 217 pengő­ről 148 pengőre csökken; az így hitelezett részlet után 6%-os kamat fizetenndő. Foglalkozott a nyugdíj intézeti bizottság a nyugdíj járulékok csökkentésével is és megállapí­totta, hogy ez csak az özvegyi jognak részbeni korlátozásával lenne biztosítható s az évi járu­lék 10% csökkenését eredményezné; ebbe a köz­gyűlés nem ment bele, tehát csökkentés nem volt eszközölhető. Kuthy Dezső még néhány alapsza­bálymódosítást terjesztett elő, melyeket a köz­gyűlés elfogadott, A közgyűlés Kuthy Dezsőnek és Dr. Mikler Károlynak köszönetét szavazott. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents