Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-05-03 / 18. szám
XY1L ériolytBL 1931. mája* 3. 18. iilm. Izarliuisti H klaáéMvaial: ItBtIY (Masai m.\ Katja: I LÖTHER-SZÖIETSU. PaitatofcarÉApÉitArJ cffcfcizfU: tm. ■lapította: 08. fUFFIT SiBOOfl pflsptt. Matitlaalk fcatoakiat Nvszar, vatArsap. EJMbftMÉr: Efiszftvrt IP.H MLKMmS P a HL Mtruktm t P. H HIÚ Elf tzMi vmi NÉMETH KÁROLT ««per**. BMatosI Arak aapaaiazAs szariat. Korlátok. r „Menjetek be a szóró« kapun." Máté 7, 13. A régi keresztyének vallásukat útnak nevezték. Kétféle út van. Az egyik az önmeglagadás- nak, kereszthordozásnak, szolgálatnak és engedelmességnek útja; a másik az a kényelmes és könnyű út, amikor az ember a röpke pillanatok hatása alatt, szeszélyeinek engedve csapong a pusztulás felé. A szoros kapu és keskeny út sok embernek nem tetszik. Gazdagabbnak és érdekesebbnek tartják azt az életet, amely nincsen korlátok közé szorítva, hanem mint a szellő száll virágról világra. Szerintük ez az igazi élet. ,.Minden órádnak leszakaszd virágát.” A keresztyénséget szűklátókörűnek, korlátoltnak bélyegzik. A keresztyén erkölcsöt a rabszolgák erkölcsének nevezik. „Kiélni magukat!” ez a jelszó. A keménykötésu, puritán emberek a világ szemében kellemetlenek. Sokkal élvezetesebb azoknak a társasága, akik élnek és másokat is élni hagynak. Kényelmesebb dolog, ha a társadalom azon elv szerint rendezkedik be, hogy mindenki a maga módján kereshesse a boldogulást. Ezzel szemben tény az, hogy önmegtartóztatás és bizonyos korlátok hallgatólagos bár, de azért szigorúan szem előtt tartott elismerése nélkül semmiféle téren nem lehet nagy dolgokat produkálni, életmunkát végezni, az életünket jelentőssé, érdekessé tenni. „In der Beschränkung zeigt sich der Meister”, mondja Goethe, akit senki sem vádolhat korlátolt látókörrel. A családi életben, a földi hivatásokban, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a szoros kapu és a keskeny út elve érvényesül. S minél nagyobb az a szolgálat, amelyre vállalkozunk; minél magasabb rendű az az életeszmény, amelynek hívei vagyunk, annál szorosabb lesz a kapu és keskenyebb az út. A Jézus Krisztus ügyének szolgálata messze felette áll minden más ügy és érdek szolgálatának. A leg- nagyobb követelményekkel lép fel, mert a legnagyobb kincsekről van itt szó. Éppen azért Jézus Krisztus igen szűk és magas korlátokat állít fel tanítványai számára. Megtagadni, sőt meggyűlölni mindent, még a magunk lelkét is, és úgy vállalni a keresztet. De azért a Krisztus szolgálata nem örömtelen. Sőt ellenkezőleg. A legnagyobb öröm és boldogság. Azért, mert önkéntes. Senki nem kényszeríti az embert erre az önmegtagadásra, erre a szolgálatra, csupán az a Lélek, amely az emberben van, mint Istennek ajándéka. Amikor a keresztyén ember ezeket a szűk és magas korlátokat önmagára nézve kötelezőnek ismeri el, nem válik kicsinyessé, korlátolttá. Nem akarja ezt az ,-,útat‘‘ rákényszeríteni senkire. A „világ” sokkal zsarnokibb ebben a tekintetben, mint a hivő ember. A „világ” sokkal fanatiku- sabb, elfogultabb, mint azok, akik Krisztus igáját hordozzák. Jézusnak alapvető tanítása a megbocsátás. A szeretet nem gondol gonoszt, nem hivalkodik fel. A hivő ember nem ítélkezik mások felett. A keresztyén út nem rózsákkal van teleszórva. De ez az út vezet el a legmesszebb. Ez az örökéletnek útja. A korlátok egykor leomlanak, s meglátjuk a mennyei Jeruzsálemet, amelynek kapui tárvák éjjel és nappal, s amely a határtalan, örökkévaló mennyekben van. Missziói imahét május 10-16. A gazdasági világválság óriási súllyal nehezedik a világ keresztyén egyházaira s nagy nehézségeket gördít úgy belmissziói, mint külmissziói munkájuk útjába. Az egyház munkásainak hősies tevékenységét azonban a gazdasági nehézségeknél is inkább bénítja az a gondolat és aggodalom, hogy az egyháztagok nem hordozzák szívükön Isten országának ügyét és imádságaikban nem viszik esedezésekkel és közbenjáró könyörgésekkel az egyháznak ügyeit a kegyelmes és gazdag Isten elé. A hitetlenség és az elvilágiaso- dás hínárként nehezedik a külmisszió munkájára és orvul támadja hátba azokat, akik a frontokon harcolnak. Szinte végzetszerü baj, hogy amikor a materializmust a Nyugat nagyrészében sikerül Isten segítségével a telkekből kiirtani, ez a materializmus, a nemkeresztyén népek életébe átplán- táltatván, Indiában, Kínában, Afrikában, az egész világon el lentál 1 Jézus Krisztus követeinek s jól - lakottan önelégülten, a világban elmerülve, véleménye szerint a keresztyén hit elaggott, erőte- len, értelmetlen tanításain magasan felülállva keményíti meg a szíveket és vakítja el az elméket.
