Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-04-26 / 17. szám
132. EVANGÉLIKUSOK LAP)A 1931. A tartóhevederek recsegnek-ropognak, fun- damentomok inognak. A theológia feladata, hogy feltárja az összes emberi viszonyok, az egész kultúra egészségének végső feltételeit. Az összes emberi életviszonyok egészséges kifejlésének végső feltételei a vallásban rejlenek, mert az emberi élet alapviszonya az Istenhez való viszony. A helyzetnek végső okát a széles rétegeknek Istentől való elfordulásában, elszakadásában, a bűnös hitetlenségben ismerjük fel. Az előadó két kérdést vet fel: hogyan jutottunk idáig1: s mi lesz ebből? A katholicizmus és a protestantizmus kölcsönös vádaskodása hiábavaló. Ha a külső látszat ellene szól is, a reformációt nem lehet felelőssé tenni a szeku- larizmusért, mert a reformáció reakció volt a keresztyénség elvilágiasodása ellen. A sze- kularizmus a francia forradalom révén lett világmozgalommá és katholikus országból indult ki. Mi lesz ebből? Szovjet-oroszor1- szág rettenetes példa. A szekularizmus nem mindenütt harcias; olyan mint a posvány. A végső‘célja a székülarizmusnak nem sikerülhet. A keresztyénség oldalán is vannak aktívák. A keresztyénség életerői még nem merüllek ki, sőt fokozottabb mértékben dolgoznak, mint valaha. Az ellentétek kiélesednek, az emberiség két ellentétes táborra oszlik szét. Az első konferenciai nap második előadását D. Dr. Baffay Sándor tartotta a protestantizmus világhelyzetéről. A protestantizmus az élet jogát, akarását hozta. A protestantizmus feladata az, hogy az istenfiúsá- got megértesse, hirdesse és megvalósítsa, Ezen feladatának teljesítése közben szemben találta magát olyan irányzatokkal, amelyek az istenfiuságot meghamisítani és megtagadni kívánták. így került szembe a vallás- tagadó irányzatokkal és a pápa egyházával. A protestantizmusnak részint világnézeti, részint hatalmi, részint egyházi ellenségei vannak. Istent világtervében megakadályozni nem lehet, s bár az egyház a szovjet országában sokat szenved, az evangéliom annál erősebben terjed. Ma Oroszországban 8000 szervezett protestáns gyülekezet van és a hívek száma meghaladja a tízmilliót; Szibériában 1927-ben egy napon 3000 pogány keresztelkedett meg; a methodisták száma Oroszországban meghaladja a kétmilliót. — A reformátorok nem akarták a harcot, ők csak a visszaéléseket kívánták kiirtani. A hadüzenetet azonban el kellett fogadniok. Ma is ez a helyzet. A pápák megindították a harcot a világuralomért és nem az evan- géliomért. A protestantizmus megrendült különösen ott, ahol az evangéliom egyháza államegyház volt; ott is, ahol számban vagy öntudatban gyenge volt és végül ott, ahol a romanizáló hajlandóságok kaptak lábra. Részletesen ismertette ezután a püspök a protestantizmus helyzetét Németországban. Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Észtországban, Angliában’ Amerikában, Olaszországban, Hollandiában és Lengyelországban. Végül a püspök a feladatokról szólott előadásában. Megemlítette a tekintéty és az egyéni szabadság kérdését. A protestantizmus nem tűri a nagy közösségeket; a nagy gyülekezeteket nem lelkészi körökre, hanem sok kis gyülekezetre kellene osztani. A felsőbbség jogát ki kellene terjeszteni. A nőnevelés és az ifjúsági munka megszervezésének fontosságát hangoztatta. Az offenzívának és az agresszivitásnak most volna az ideje. Egyházunk kell, hogy az evangéliom és a misszió egyháza legyen. Röviden szólt a sajtóról, azt mondva, hogy ami sajtónk van, arról legnagyobb részt azt lehet mondani: jobb volna, ha nem volna Lie. Dr. Karner Károly rk. egyetemi tanár Az erkölcsi válság« címén tartott előadást. Részletes statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy az erotizmus, a túlhajtott és egyoldalú sportolás, a divat milyen károkat okoznak az erkölcsi élet terén. Ismertette az elválások, öngyilkosságok, bűntettek, szemérem elleni vétségek stb. statisztikáját. Az előadó tanulmányából megdöbbentő képe alakult ki a hallgatóság előtt annak az erkölcsi válságnak, amelybe jutottunk, s amely nagyjában és egészében véve szintén világ- jelenségnek tekinthető. Délután Németh Károly tartott előadást a szociális válságról. Az előadásokat délelőtt és délután megbeszélés követte. Az első nap estéjén a soproni ifjúsági egyesület Szent Györgv-utcai helyiségében D. Báró Podmaniczky Pál egyetemi tanár tartott vetítettképes előadást a dzsagga- misszióról. Az előadáson sokan jelentek meg, úgyhogy az ifjúsági egyesület terme egészen megtelt. Az élvezetes és tanulságos előadás után offertorium volt a Misszióegyesület javára. (Folytatjuk.; Kérdés jogászainkhoz. 1. Melyik állami törvény védelmezi a gyó- nási titkot? 2. Kényszeríthető-e Magyarországon az ág. h. evangélikus egyház lelkésze arra, hogy a bíróság előtt tanúvallomást tegyen arról, amit a vádlott vagy a vádló neki mint lelkipásztorának mondott el? 3. Ha a róm. kath. egyház lelkésze tanúvallomásra nem kényszeríthető, az evang. egyház lelkésze ellenben kötelezhető, nem ellenkezik-e ez a törvényes gyakorlat a vallási jogegyenlőséggel és viszonossággal? Egy lelkész. (Rövid és kizárólag a feltett kérdésekre szorítkozó válaszokat kérek. Szerkesztő.)
