Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-03-29 / 13. szám
1931. EVANOEUKUSOK *•1 ■ n^K valaki, mivel tudtuk, hogy ott csak korlátolt j mértékben áll hely rendelkezésre. Istentisztelet ( után a Lutherköntöst a közvetlenül a templom mellett fekvő tantermek egyikében ismét le le-, hetett volna vetni s aztán, mint egyébként is történt, autók és egyéb járművek igénybevétele nélkül mehettünk volna át a fakultás épületébe. Mikor aztán az ünnep reggelén esperesek és lelkészek az istentiszteletre menés végett Ziermann kartárs lakásán Lutherköntössel megjelentünk, ott arról értesültünk, hogy Luther- köntös nélkül kell a templomba mennünk, mire hivatalos öltönyünket fájó szívvel ismét levetettük. Ez akkor mindnyájunknál akik ott voltunk (a többek közöt Schöll és Mesterházy esperesekre emlékszem) „fájdalmas megütközést váltott ki, ami azonban nem vonatkozott sem a hittudományi karra avagy annak valamely tagjára, sem bármely más egyházi tényezőre, mivel ott mindjárt arról is értesültünk, hogy az intézkedés más kívül álló tényezőktől eredt, hanem arra, hogy papi hivatalos öltönyünket le kellett vetnünk s csak így vehettünk részt az ünnepi istentiszteleten. így történt, hogy a lelkészképző fakultás ünnepi istentisztelete úgy tűnt fel, mintha azon lelkészek egyáltalán részt sem vettek volna, mivel tényleg sehol sem lehetett az omátus híján a hívek között rájuk ismerni. Épen azért akkor abban állapodtunk meg, hogy adandó alkalommal felhívjuk majd ezen körülményre a figyelmet, hogy ilyen a lelkészi kart kellemetlenül érintő zavar a iövőben lehetőleg elkerül tessék. F. évi február 25-én tényleges szolgálatban álló lelkésztársaimat mint már többször alkalmi értekezletre hívtam össze, hogy az utóbbi időben felmerült minket lelkészeket egyénileg érintő több fontos kérdést (a házon kívül tanuló lel készgyermekek segélyezése, a reformáció ünne pének október 31-én való megünneplése, az adó alap és lelkészi nyugdíjintézet ügye stb.) megbe széljünk. Hiszen természetes, hogy mint pld. a tantestületeknek, úgy a lelkészi karnak is van nak olyan ügyei, amelyeket a saját körében ki ván megbeszélni s így ezen szükebb körű érte kezletek tartásában nincsen seraiféle tendencia Ezen alkalmi konferencia vége felé felemlítettem a mellőzött Luther-köntös ügyét s az ez ügyben hozott határozat a jegyzőkönyv 7. pontja szerint szóról szóra így szól: ,,Scholtz esperes szóváte- szi azt a fájdalmas megütközést, amelyet a soproni hittud. kar új épületének felavatása alkalmával az egész kerületből összegyűlt lelkésztestvérek körében az a körülmény váltott ki, hogy ^ lelkészek püspök úr intézkedésétől eltérőleg nem vehettek részt testületileg Luther-köntösben, az ünnepélyen. Kívánatosnak tartja az értekezlet, hogy ilyen zavar a jövőben hasonló alkalmakkor egységes, az összes tényezőket bevonó, rendezés által elkerültessék.“ A kérdés tárgyalása több kartárs felvilágosító hozzászólása mellett minden személyi vonatkozás és animozitás nélkül történt, a jegyzőkönyvi Határozat teflés^$llciSgusággal hozatott, azt hitelesítő aláírásával valamennyi jelenvolt kartárs minden ellenmondás nélkül ellátta, ami bizonyára nem történt volna meg, ha akár az én előterjesztésemből, akár bármely felszólalásból a fakultás, a hittudományi kar, vagy bárki iránt emelt vád lett volna kiérezhető. Csupán arról esett szó, hogy az ünnepélyen a szerény, de tisztes Luther-köntös igenis mellöztetett s mivel ez minden lelkésznél joggal fájdalmas érzést váltott ki, egészen természetes, hogy lelkészi ősz- szejövetelünkön kifejeztük azon óhajunkat, hogy ez máskor, hasonló alkalmakkor, meg ne ismétlődjék, hanem egységes, vagyis az egyházon kívül álló tényezők lehető felvilágosításával is történő rendezés által elkerültessék. S meg vagyok győződve, hogy ezen kívánságunkat ezen felvilágosítás után a hittudományi kar, melynek tagjai szintén felavatott lelkészek, velünk együtt osztja. Én viszont úgy a magam részéről, mint ősz- szes kartársaim nevében kijelentem, hogy a hit- tudományi kar iránt mindnyájan a legnagyobb tisztelettel viseltetünk, ezen kérdés tárgyalásával a kart, avagy bármely tagját felelőssé tenni nem akartuk s mint eddig, úgy ezentúl is minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy a hit- tudományi kar tagjaival testvéri közösségben munkálkodjunk anyaszentegyházunk építése és felvirágoztatása érdekében úgy, hogy a szerény, de tisztes Lutherköntöst s vele egyházunkat mindenki megbecsülje. Scholtz Ödön, iptm. HÍREK. — Bibliaolvasóknak. Mii jelent Hús vét? Márc. 30. hétfő: Szilárd tény: Jérus feltámadt. Máté 28, 1—10. — Márc. 31. kedd: Fekete gyászból ragyogó őrömre visz. Ján. 20, 11—18. — Apr. 1. szerda: Megmagyarázza a Szentírást. Luk. 24, 13—35. — Apr. 2. csütörtök: Eloszlat minden kétséget s biconyságtevésre indít. Luk. 24, 36—48. Apr. 3. péntek: Legyőzd a halálfélelmet. 1. Kor. 15,50—58. Apr. 4. szombat: A romlandó test megdicsőülése. Fii. 3, 17—21. — Apr. 5. vasárnap: Az örök üdvösség reményével táplál. 1. Péter 1, 3—9. — Nagypénteki epistola: Esaiás 53., evangéliom: János 19, 17—30. — Husvétvasár- napi epistola: 1. Kor. 5, 7. 8., evangéliom: Márk 16, 1—8. Emlékeztető: 1855. márc. 30. Mária Dorottya nádorasszony meghalt. g — Duszik Lajos esperest beiktatása. A hegyaljai egyházmegye most megválasztott esperesét, Duszik Lajos miskolci lelkészt az egyházmegye március hó 26-án, Miskolcon, homrogdi Lichtenstein László egyházmegyei felügyelő és Ligeti Ede sajókazai lelkész, esperes-helyettes elnöklésével tartott rendkívüli közgyűlése iktatta be tisztségébe. Isten kegyelmét kérjük csperesi működésére! — Értesítés a soproni theológiai konferenciáról. A husvót után, április 7—10-én Sopronban tartandó theo- lógiai konferencia rendezősége ezúton közli a jelentkezők-
