Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-01-12 / 2. szám
{930 £VAINUfcLIKU3WIV LArjft i í. felejtenünk azt, hogy ezek a csodatételek, bár az akkori gondolkodás és tudomány más volt, mint a mai, már akkor is rendkívüli cselekedetek és események voltak, amelyek nem fértek el a történésnek mindennapi medrében (máskép nem lettek volna jelek ), tehát abban a korszakban is kihívták a kritikát, a tudományos vizsgálatot, a mint erre az evangéliumokban van is utalás. Végül, s ez a legfontosabb: az a természettudományi gondolkodás, amely a csodákat« lehetetlennek tartotta, ma már kihalóban van. Ma már a tudomány egészen más megvilágításban látja a csodák kérdését, másként állítja fel a problémát és más módszerekkel közeledik hozzá. A kánai csodalétellel kapcsolatban igen tudománytalan dolog ügv tenni fel a kérdést, hogy a természeti törvények alapján lehetséges-e a víznek borrá változtatása. Ezt a kérdést megelőzőleg tisztázni kell egy másikat, átfogóbbat, amely ezt is felöleli. Ez a kérdés pedig az, hogy van-e két világ: az anyagi világ mellett a szellemi világ; azután: milyen viszonyban áll ez a kettő egymáshoz. A tisztára és nyersen materialista világfelfogás mondhatnánk teljesen a múlté Vannak bizonyos eredmények, amelyekre a materializmus, mint tudományos módszer eljutott, de mint módszer is ma már olyan, mint a kifacsart citrom, újat nem lehet tőle várni; mint világnézet pedig teljesen csődöt mondott. Legnagyobb hibája az volt, hogy mesterei képmutatóskodtak: voltaképpen egyik sem volt élctmeggyőződéses materialista. aki például a gyermekében csak atomok és sejtek halmazatát látta volna. Ebbe a hazugságba és színlelésbe bele kelleti pusztulnia. Az élet ereje gázolta le. Képtelenség az olyan sejthalmaz, amely tud pirulni, szégyenkezni, örülni, szeretni, bosszút lihegni. Minden normálisan gondolkodó és érző, őszinte ember bevallja, hogy magával a matériával, az anyaggal, az életnek számtalan sok jelenségéi nem tudjuk megmagyarázni, tehát az anyagon kívül feltételeznünk, követelnünk kell egy az anyagtól merőben különböző valóságot is. Ezt a másik valóságot nevezzük lelki, vagy szellemi valóságnak. Az ember életének vizsgálata odavezetett, hogy a fizikai világra alkalmazott kifejezések az érzés-, akarat- és vágyjelenségeknek kimerítő magyarázatára teljesen alkalmatlanok. A csodák kérdését erről az oldalról kell megközelíteni. Az alapvető csoda az ember lelki élete a világban. Az a lelki élet, amely az anyagban csak eszközt lát erőinek érvényesítésére, önmagának az anyagban való kifejezésére, amint azt például a képzőművészetek terén látjuk, amint azt látjuk különösen a zeneművészetben is. A természettudomány szempontjából az embernek minden erkölcsi cselekedete kiszámíthatatlan és meg- okolhatatlan csoda. Minden egyéniség és személyiség csoda. A művészetnek minden terméke csoda. Csoda az a természettudós is. aki mikroszkópjával a paránvokat meglátja, teleszkópjával áthatol elképzelhetetlen távolságokon és gépeivel lefényképez olyan csillagokat, amelyeknek fénye millió és milliárd évek után ér a földre. Jézus Krisztus személyiségénél fogva páratlan csoda az anyagi világban. Azok a Csodák, amelyeket születésének, feltámadásának, mennybemenetelének nevezünk, az ö páratlan személyiségét fejezik ki, érzékeltetik velünk, s mint ilyenek, teljesen megfelelő kifejezések Az élet kezdete és vége az. ami megmutatja az életnek rendkívüliségét Jézus Krisztus személyiségének egyetlen voltát emberi nyelven másként megfelelően kifejezni nem lehet. Az újabb lélektan bizonyítja, hogy a léleknek milyen mondhatjuk megdöbbentő ereje van a test és az anyag felett. Jézus csodatételei azt mutatják, hogy egy az átlagos emberin nagyon messze túl és felülemelkedő léleknek mekkora ereje van a test és az anyag felett. A mondottakból arra is lehetne következtetni, hogy Jézus csodatételeit csak viszony lagosn tekintjük csodáknk. Hogy mások is tehetnek ilyeneket. Valóban maga Jézus is ezt mondja. Sőt azt. hogy tanítványai még nagyobb csodákat fgnak cselekedni. Az érthetetlen csak az. hogy a keresztyénség egy része miért nem jelenti be igényét erre a csodatévő hatalomra. Miért nem bátrabb a kérésben, a rendelkezésre bocsátott erők használatában. Valóban még növekednünk kell a Krisztusban, amíg rájövünk. hogy í runk követői állal is jeleket és csodákat akar tenni és erőket akar megmutatni. A csodákat a hiten kívül állók csodálják; a hitben levők cselekszik A keresztyénségnek egyik nagy baja az, hoj^y kényelemszeretetből nem szívleli meg l rának azt a mondását: kérjetek és adatik néktek S arra sem figyel, amit az apostol mond .hogy a Lélek esedezik érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Ha majd ebből a tunya álomból elserkenünk, akkor aKrisztus dicsősége is újabb fénnyel fog ragyogni. Ma még azzal bnjlakodunk, hogy lehetséges-e például a kánai csoda. Eljön az idő; amikor azt mondják a keresztyénségben: nem elég. ha hiszed, /togy Jézus Krisztus megcsele- kedte a csodát, neked magadnak is csodatevőnek kell lenned. Felséges ígéreteink vannak erre vonatkozóan, csak nem szabad felettük a materializmustól megmételyezett gondolkodással elsiklanunk. Kötelező parancsaink vannak, csak nem szabad őket kényelemszeretetből elmellőznünk és elnémítanunk. Álljunk a teljes írás alapjára, mert az egész Istentől ihletett. Diakónus.
