Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-02-16 / 7. szám
VII.0li5lU-j.23 S Szerkesztőség és kladófeivatal: LEBENY (Meson it.) Ilaila: I LUTHER-SZOVETSEG. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1290. Alapította : OR. RIFFIT SáiOOR püspök. Sinktnüiétl iritlói NEMETH KAROLY esptrc*. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Előfizetési ér: Egész évre 6 P. 40 lill., félévre 3 P. 20 Ilii., negyedévre t P. 60 lill.. Egy szén 16 (III Hirdetési árak megegyezés szerint. B A keresztyén ember öröme. „örüljetek az Urban mindenkor ; ismét mondom, örüljetek I" FII. 4, 4. Se igehirdető, se igehallgató, se igén elmélkedő ne feledkezzék meg soha arról, hogy az evangéliumnak már a neve is azt jelenti: jóhir, örvendetes üzenet. Ennek az örömnek az okát és alapját a jóhir tartalma adja meg, amit az Ágostai Hitvallás a inegigazulásrói szóló IV. cikkben igy fejez ki: hisszük, hogy Isten kegyelmébe fogad és bűneinket megbocsátja a Krisztusért. Ha ennek a tanításnak egyáltalán van valami jelentése, az nem leltet egyéb, minthogy az ember teljesen megbizhatik istennek szere- tetében és jóvoltában. A keresztyén ember élete eszerint a leghatalmasabb és legodaadóbb szeretetnek oltalma alatt telik el. Nincs hatalmasabb szeretet Isten szereteténél és nincs odaadóbb szeretet Isten szereteténél. Istennek szeretete eltörli a világnak minden bűnét, s odaadja egyszülött fiát, odaadja önmagát. Semmiféle hadsereg, a világnak minden ereje nem volna képes bennünket ügy megvédeni, mint Istennek kegyelme. A Hiszekegy nem más, mint bővebb kifejtése annak, amit az Ágostai Hitvallás IV. cikke mond. A Hiszekegynek összefoglalása és szivembezárása ez: hiszem, hogy Isten engem kegyelmébe fogadott és bűneimet megbocsátotta a Krisztusért. Ezen üdvözítő hit által válik életemnek erejévé és örömévé Istennek kijelentése. Megismerem és elfogadom, hogy Isten megcselekedte mindazt, amitől üdvössége n, örömöm és boldogságom függ és megcseíekszi mindazt, amiből életörömöm napról napra mint kiapadhatatlan forrásból táplálkozhat k. Minden keserűség és félelem elől bízvást menekülhetek ennek a kegyelemnek várába és minden gyengeségemben bizvást fordulhatok az erőnek ehhez a tárházához. Ez a kegyelem az életnek ama kenyere, mely a mennyből száll alá és életet ád a világnak, nekem is. A mező liliomai és Salamon király dicsősége, a világnak fennállása egyaránt azt hirdetik, hogy az Isten hü, kegvelmes, jó, bölcs és mindenható. A Jézus Krisztus evangéliuma pedig még többet és mélyebbet hirdet, t. i. azt, hogy Isten nekem atyám, aki a gyermekek örökségére, nem pedig szolgaságra hivott el engem ebben a világban. Ha valóban hisszük azt, amit az Ágostai Hitvallásban vallunk, akkor a világon a Icgör- vendezóbb ember az ágostai hitvallású evangélikus ember. A legáldottabb, leglermckenyebb élet az, amelyet az öröm, a Jézus Krisztusba való szent és tiszta örvendezés tölt meg és inspirál. Keresztyén voltunk őszinteségének egyik legbiztosabb mértéke az, hogy mennyivel vagyunk derültcbbek, vidámabbak, örwndezöbbek. mint a hitetlenek vagy bálványimádók. Egyik leghatalmasabb vád a keresztyénség komolytalansága ellen az, ha letörli az ajkakról a mosolyt, kioltja a szemekből az öröm csillogását és gyászruhába öltözleti szegényeit, özvegyeit, árváit, elaggottait. A keresztyén ember öröme elvál iszthatatlan Krisztustól. Hitvallásunk azt mondja, hogy Isten a Krisztusért fogad kegyelmébe. Pál apostol pe dig: »Örüljetek az Urban.« Érintkezésbe, közösségbe kell jutnunk a Jézus Krisztussal. Meg keíl vele ismerkednünk a Szentirásból s azoknak az embereknek a révén, akik Benne hisznek és hitükből örömet merítenek. Az. Újszövetségben megismerhetjük Jézus Krisztusnak páratlanul álló személyiségét és jellemét, az igazán hívőknek társaságában pedig észrevesszük, hogy milyen átalakító hatást gyakorol mindazokra, akik öt befogadják és Róla vallást tesznek a világban. Ha az ember egyedül van egy idegen városban, vagy egyedül utazik a vonaton, s egyszerre csak találkozik egy jóbarátjával, menynyire inás képet ölt az idegen város és milyen más légkörben folytatódik az utazás! Így érezzük magunkat, valahányszor Jézus Krisztussal, vagy a Benne igazán hivőkkel lehetünk meghitt közösségben. A keresztyén örömnek egyik jellemző vonása az, hogy tulajdonképen másokkal való cgyüttörvendezés. Nem olyan öröm, amely másoktól elválaszt, hanem amely másokkal összehoz és egyesit. Ahogyan János apostol Írja: »Hogy nektek is közösségiek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal.«
