Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-11-02 / 36. szám

1930. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 285. olvasta fel elnöki jelentését, amelynek fonto­sabb adatait lapunk hírrovatában közöljük. Majd az egyes bizottságok jelentését hallgatta meg1 a közgyűlés és határozott az adományok felosztása tekintetében. A közgyűlést az elnök imája után az Erős Várunk zárta be. Déli 2 órakor 100 terítékes ebéd volt a Kossuth-reálgimnázum dísztermében; az ebédet a nyíregyházi Nőegylet adta. Az edék közben D. Qeduly Henrikné által megindított gyűjtés 124.— pengőt eredményezett, amelyet a nyír­egyházi evangél kus leánygimnáziumnak ajándé­koztak. Megemlítjük még, hogy a Városi Üzem Rt. kertgazdasága elismerésre méltó szívességgel dí­szítette fel a templomot, az elemi iskolát és a reálgi m názi umot. Könyvismertetés. A gyakorlati theológia vázlata. Irta: d r. t h e ol. H. Gaudy László, Budapest, 1930. Gaudy újabb könyvét azon ajándékok közé kell sorolni, melyeket egyházunk iaz Ágostai Hit­vallás jubileumi évére kapott. A cim csupán vázlatról beszél, de látszik, hogy a szerző hosszú évekre terjedő, beliató tanulmány, megfigyelé­sek és meglátások gyümölcseit adja benne. Ma­gyar nyelven a gyakorlati theológiáról még egy­általán nem jelent meg ily összefoglaló mű s a tárgyalt problémák sokadalma, egész napjain­kig való elvezetése folytán még a külföldi theo- lógiai irodalom széles porondjain is kiválnék. Ám épen á tárgyalt problémák óriási tö­mege s azoknak legtöbbször határozottan meg­jelölt megoldása természetszerűleg magával hozza, hegy a könyvnek kevés olyan olvasója lesz, aki mindenben egyetérthetne. Egyesek hiá­nyosnak érezhetik az »elvi részt. Azt, tantit a gya­korlati theológia metafizikájának nevezett va­laki. Mások talán azt tudnák kimutatni, hogy a gyakorlati theológiát irányitó, szerző által is említett két tényező: az evangélium és hitval­lás nem jut minden részben egyformán érvényre. Viszont igen érdekes jel, hogy olyanok, akik az elvi résznél kifogásokat emelhetnek, a gya­korlati megoldások egész seregénél szinte tap­solhatnának. Azt azonban nem tudom elkép­zelni, hogy valaki is lenne, aki a könyvben el­mélyedve hálás ne lenne a szerzőnek azért, hogy ennyi theclógiai kincset tett könnyen hozzá­férhetővé. A könyv egy általános része után »Vallás- pedagógia«, »Az egyház istentiszteleti tevékeny­sége«, Az egyház charitativ, missziói és szo­ciális tevékenysége« címen tárgyalja le az anya­got. Mindenütt igen értékes történelmi áttekin­tést ad. A mű derekát a homiletikáról szóló tejezetek jképezik. Ide szövődnekia liturgikai kér­dések . is. E kettő , viszonyának egészséges egyensulybahozása Gaudy könyvének egyik leg­nagyobb értéke. Kellően méltányolja a liturgi­kai elemeket, de visszautasítja azokat a törek­véseiket, amelyek a liturgikai elem fokozásától várnak mindent. Teljes meggyőződéssel idézi Girgtensohn bizonyságtételét: »Amint egykor az írás igéje iránti engedelmességből előállhatott a reformáció, úgy ma is csak az írás igéje iránt megújult engedelmesség tesz,minket képessé ar­ia, hogy a kriz st, amehbm vag.unk, m gold uk. Itt tűnik ki az is, hogy milyen jól ítéli meg a magvar lélek sajátos alkatát. Nem helyeseljük azonban a xmellékistentisztdet« kifejezésének liasználatát s azt, hogy' az esti liturgikus isten­tisztelet lényegét az igehirdetés-nélküliségben, rendeltetését pedig az első érdeklődés felkeltésé­ben látja. A liturgikus istentiszteletben is az igével kell találkoznunk. Itt a központi tényke­dés az imádat, de épen az Igében kifejtett üdv- tényekkel kapcsolatban. Nem kell préd.káció ah­hoz, hogy az istentiszteleten az Ige uralkodjék. Ugyanezért a liturgikus istentiszteletről azt is lehet mondani, hogy az épen a hitben már elórchaladotlabbaknak való. Rengeteg sürgős tennivalót tár elénk az utolsó fejezet az egyház különböző missziói te­vékenységei kapcsán. A felvetett kérdések kö­zül több csak érintve van. Ezekre nézve várjuk, hogy a vázlat után még alaposabb alkalmi ki­dolgozásokat is kapunk. Még pedig azért, mert (iaudynak sok meglátása és javaslata megérde­melné, hogy foglalkozzék vele az egyházi köz­vélemény. És itt külön jelentőséget látunk abban, hogy zsinatban és zsinat előtt vagvunk Való- han kívánatos volna, hogy nemcsak lelkészeink­hez, de minden vezető fé diáinkhoz, főleg a zsi­nati atyákhoz eljutnának e könyv kincsei. Aján­déknak bizonyulhatna így nemcsak a jubileumi év, hanem a zsinat és azon keresztül egyhá­zunk egy nagy darab jövője számára. v G. A. A KIÉ németországi tanulmányútja a Lntber ' városokba. irta: Fachs Jánas. Tizenhat tagból álló lelkes kis iUtitársaság verődött össze a KIÉ nagyszabású propagan- ídájára cs julius 12-én indult (útnak, hogy fel­keresse azokat a helyeket, ahol a nagy .refor­mátor ólt és dolgozott. Két lelkész, egy ügy­véd, egy tanfelügyelő házaspár, egy jtanárnő, egy műzeumi tisztviselőnő, tanítónők és taní­tók képezték a lelkes csoportot. I Az élményekben gazdag, fáradságos, hosszú út bőségesen meghozta a maga jutalmát. .Ren­geteg látnivaló és a lutheri városok Ijerusaleme és Mekkája megerősitette hitünket és llelkün- ket egyaránt. / Budapestről elsőnek Prágába érkezett meg a vonatunk. Fájdalmas lemondással szemléltük

Next

/
Thumbnails
Contents