Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-10-26 / 35. szám
e 274. Evangélikusok lapja bői hiányzik ez az alapleikület. Inkább kevesen legyünk, mint hogy »profi«-cserkészet legyen. Vannak u. n. tisztviselői a magyar cserkészetnek, de ők az ellenőrzést és az adminisztrációs munkát végzik. A parancsnoknak és a fiuk közvetlen vezetőjének azonban »apostolnak« kell lennie. Milyen közel van itt egymáshoz a jó cserkészvezető és a jó lelkipásztor fogalma ! Tehát vállalkozzunk minél többen (cserkészni unkára, de ezeknek a megfontolása után! A lelkipásztorok között úgy lehetne megkezdeni a munkát, ha minél nagyobb propagandát fejthetnénk ki a cserkészet mellett. Először feltétlenül meg; kell ismerkedni a cserkészettel. Csak az vállalkozhatik reá, aki világosan látja, hogy önzetlen szeretet és szolgálat kell hozzá, Ezt a propagandát egyházi lapokban, esetleg körleveliekben, propaganda iratokban lehet elvégezni. v Akinek most már nemcsak megtetszik, hanem szent szolgálat-területet jelent a cserkészet, ahol lehet és kell Isten országát szolgálni, az jelentkezzen néhány öisszegyü jtött fiúval a Magyar Cserkész-Szövet s é ginéi. Először csak négy-öt fiúval lehet kezdeni. A cserkészet nem tömegmunka, hanem személyes munka. Először tanítványokat, vezetőket kél! nevelni, akik segítenek. Fél óv múlva már bizhatunk minden fiúra 6—7 másikat. így lesz- nek az őrsök- Jézus is személyes munkát végzett! A cserkészekre nézve áll az a megállapítás, hogy mindenki, diák, nemdiák, iparos és földimi ve s fi uk egyaránt lehetnek cserkészek. (F ö 1 dmi vesfiu cserk éiszeim i s vannak, akik a hűség; és kitartás és a fegyelem dolgában előbbre állanak bármelyik másfajta fiuknál.) A falusi fiuk cserkészete naigyon sok áldást jelentene a nemzetre és az egyházra nézve is! (A levente-intézménnyel kapcsolatosan van külön meg'á:lapodása a M. Cserkész-Szövetségnek az Orsz. Testnevelési Tanáccsal, hogy a leventeköteles cserkészkedni kívánó fiukat az O. T. T. átengedi bizonyos létszámig a cserkészetnek.) Nagy örömmel kell itt arról is írnom, ’hogy a cserkészetnek lelkészek között való megked- veltetésére legalkalmasabb helyen, a soproni hittudományi fakultás o n is m egalak ült a cserkésztisztképző csapat a soproni líceummal és theologus otthonnal kapcsolatosan egyik thleológiai professzor ur lelkes vállalkozásával és vezetésével. Örülnünk kell ennek, 'mert mégis a leges legjobb, ha bele női a cserkészetbe az, aki valamikor csapatot vezet. Legyen ezen a munkán is Isten gazdag áldása! A magam részéről örömmel szolgálóik felvilágosítással bármelyik Nagytiszteletü urnák, kedves kollégának. Befejezésül arra kérem e sorok kedves olvasóját, hogy a cserkészetet is tekintse Isten egyik ajándékának, mellyel magyar nemzetünket és evang. anyaszentegyházunkat is 1930. meg akarja ajándékozni. Adjunk hálát érte, becsüljük meg! Ne engedjük, hogy ezt is, mint annyi sok szép isteni ajándékot az emberek kezében rongjgyá és pocsékká tesznek, ne enged- jük, hogy az emberek bűnében sárba tapossák! Imádkozzunk érte! Ittzés Mihály (Győr). A D. dr. Rendtorff Ferenc elnöklete alatt működő központi választmány évi jelentése már a k özgyülés előtt a munkatársak kezében volt. A jelentés különös figyelemre méltatja iaz ifjúsági munkát; Magyarországot 'kivéve a felekezeti iskolák mindenhol megszűntek, s csak mint magániskolák működnek. A vallástanitás tehát nagy feladatot ró az egyházra. iA szórványgondozás területén nagy jelentőséggel bírnak |a nevelőintézetek, például Stanislauban (Galícia), Nagyszeben (Erdély), Lissa és Wolfskiirch (Posen), Sao Leopoldo (Brazilia). A idiaszpóra- lelkészek kiképzésére szolgál a Rendtorff-Ház Lipcsében. ' A szórvány-terület egyre szélesedik. A jelentés áttekintést nyújt a keleti í (Lengyel-, Orosz-, Csehszlovák-, Magyar-, Románi-országok, Jugoszlávia és Bulgária), az ázsiai, görögországi, olasz, spanyol, délamerikai, ausztráliai és dél- afrikai munkamezőről. j A jubileumi gyűjtés, amely egymillió (mátkát alkar elérni, jól meg; van (szervezve. Kereken 70.000 gyüjtőperselyt osztottak ki. Az legyesület irodája óriási levelezést bonyolított le; (a pénztáron több miint 900.000 márka imént keresztül, kezelte azonfelül az egyesületnek majdnem egymillió márka értékű vagyonát. A központi választmány bevétele emelkedett, az összes bevétel (központ és felügyeletek) 1,965.594 márka. A Gusztáv Adolf-Nőeigyletek virágoznak, bevéL telük 207.805 márka1 veit. A (segélyekből külföldre ment 1929-ben 932.199 márka. ( Az egyesület stuttgarti gyülésezését vasárnapi istentiszteletek vezették be, Stuttgartban és egész Württembergben. Az első lösszejöve- tel szept. 14-én, vasárnap volt ja városházán. Zászlódisz, 150 tagú harsonazenekar, 160 tagú énekkar. Óriási tömegek. A württembergi sváb Gusztáv Adolf-Egyesület ^nevében D. dr. Hoffmann ulmi prelátus, a külföldi szórvány képviseletében D. Voss (Lengyel-Szilézia) üdvözölték a közgyűlést; dr. Stoekmayer, stuttgarti városlelkész mondta a zárószót. A városházi közgyűléssel pá rhuzamosan -.rnég két gyűlést kellett tartani, a városháztéren és a Megváltó-templomban, ezeken beszédeket mondtak többek közt D. dr. Koch (Bécs), D. (Ftiedmer (Madrid) és D. Popp (Zágráb). • \ Hétfőn (szept. 15.) reggel a város (tizenöt fi Gusztáv Adott-Egylet 75. közgyűlése Stuttgartban szegi. 14-18.
