Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-10-26 / 35. szám
1930. EVANGÉLIKUSOK LAPJA templomában gyermek istentiszteleteket tartottak, a gyermekeknek a külföldi szórványok küldöttei beszéltek a szórványbeli hittestvérek nehéz helyzetéről, küzdelmeiről. ■ A delegátusok munkaközösségekben tárgyalták meg a/ egyesületet érdeklő kérdéseket. Az egyik (munka- közösség a sajtóés propaganda kérdésével foglalkozott; feladat: a szórványok helyzetének széles körökben való ismertetése és az adakozásra való buzdítás. Lüpsen (Berlin) azt kívánta, hogy az egyesület időszaki sajtója erőteljesebben központosítsa erejét a Gusztáv Adoif-munka nagy' vonalainak kidolgozására s lépjen szoiosabb érintkezésbe a nagy egyházi lapokkal. Bruhns lelkész a jubileumi gy űjtés propagandájáról beszélt (perselyek, röpiratok, plakátok, vetitóképek). A másik munkaközösség: »Keleteli rópa« a szláv országokban (Lengyel, Orosz, Ukrajna, Csehszlovák, Vend) ‘élő protestantizmussal foglalkozott különösen figyelemre méltó a 40 millió lelket (számláló ukrán népben mutatkozó reformációi ébredés, amelyet D. Koch (Becs) ismertetett. A harmadik munka- közösség a szór vány beli iskolaügyet tárgyalta. Dr. Bölitz (Berlin) a Biblia, az énekeskönyv és a Kiskáté fontosságát emelte ki, erőteljes keresztyén személyiségek nevelése nélkül erős gyökérzetü kultúra nincs ;ia szórványokban dolgozó lelkészek és tanítók kiválasztásánál gondosan kell eljárni; beható 'megbeszélés tárgya volt a vallási és nyelvi kisebbségi iskolák ügye. A negyedik munkaközösség a diakon issza-m unkával foglalkozott a szórványbeli nők és gyermekek között; ezt a megbeszélést D. Hilbert (Lipcse) vezette. \ Hétfőn este a dalcsarnokban volt az üdvözlő-estély* amelyen dr. Bazille, würtembergi kultuszminiszter, dr. Lautenschlager stuttgarti főpolgármester, dr. Veesenmaier, a stuttgarti technikai főiskola rektora, D. Schlunk tübin- geni theol. tanár, D. Kapler |a német evang. Kirchenbund elnöke, báró Feilitzsch a magyarhoni gyámintézet elnöke stb. üdvözölték a Gusztáv Adolf-Egyletet. Kedden (szept. 16-án) volt az e'lsö nyilvános közgyűlés a dalcsarnokban. D.dr. Rendtorff tartott programmatikus < beszédet: »Aki tekintetét arra a keletre szegezi, «ahonnan Európa fölé a vihar (tornyosul, kénytelen |felvetni a kérdést, beérheti-e a Gusztáv Adolf-Egylet azzal, hogy itt-ott templomokat épit? — Nem kellene-e egész egyházakat segélyezni?« — D. Geissler főtitkárlelőterjesziette évi (jelentését; bevezetőbeszédében nagyon érdekes dolgokat mondott a G. A.-Egylet módszeréről, s különösen felhívta afigyefmet a lelktszsegélyezési akcióra. — Gróf Lüttichau lelkész, ta kaiserswerthi diakonissza-anya ház igazgatója a G. A.-Egyletnek a diakonissza munkához ivaló viszonyáról tartott előadást; a szórványmunka nem nélkülözheti a diakonisszák jszolgjálatál * A második nyilvános közgyűlés 275. szerdán (szept. 17-én) volt. Ez »a közgyűlés főleg az Egylet pénzügyeivel foglalkozott. Szenzációja volt ennek a közgyűlésnek, amikor D. Hoffmann átadta a Württembergben gyűjtött ünnepi adományt, 165.000 márkát. A (brémai gyermekadomány 45.000 márka volt. A nő- egvletek 13.800 markát nyújtottak át. (A nagy- szx. retetadományt, 30.000 márkát Sao Leopoldo (Brazília) kapta szemináriumi és iskolai építkezésre; egyenként 10.000 márka kisszeretetado- mányt kapott Berndorf (Alsóausztria) lelkészlakra és Sohrau (Lengyel-Szilézia) tcmplomépi- tésének befejezésére. A közgyűlést D. dr. Rendtorff rekesztette be s az D. iRcichardt imájával ért véget. Este nyolc népies összejövetelen szórvany-elöadók jutottak még szóhoz. . A protestantizmust védő és előmozdító nemzetközi világszervezet gynlésezése Zűriekben. Folyó hó 5 7-ig ülésezett a fenti szövetség nagyszámú képviselőjével s a már közismertnek tekinthető s mindig sikeres pro- grammjának ügyes propagandájával. Majdnem ugyanazok a kisebb szövetségek s majdnem ugyanazok a kiváló személyiségek voltak itt iis együtt, mint a legutóbbi alkalommal Budapesten s itt mindjárt elöljáróban meg kell állapítanunk azt, hogy a magyar protestantizmust vendégszeretete és megértőén fogadott értékes test- vérsége a ragaszkodás és megbecsülés állandó hatásait váltották ki. i Maga az egész gyülésezés példát (adott minden hasonló vállalkozásnak arra nézve iis, hogy a nagy világról összese reglettek mi képen tudnak a gyülekezet egészének hasznára válni is elmondhatjuk nyugodt lélekkel azt is,«hogy pász- torizálták az összegyűlt lelkészek Svájcz, helyesebben Zürich protestantizmusát. Itt kell megemlítenünk mindjárt azt, hogy D. «Geduly Henrik püspök templomi előadásában erre a speciális munkára kiválóan értékes beszédével hosszú időre példát adott s a Protestantizmus belső énjéről tartott elmefuttatása úgy az építés, mint a dogmatikai hatások ügyes felhasználásával maradandó sikert gyakoroltak a zsúfolásig megtöltött szt. Péter templom 'közönségére és elismerést szereztek a magyar protestáns géniusznak is. De a többi v'endégszö- nok is arra törekedett az ezen előadást megelőző délelőtti istentiszteleteken, hogy egymás hite erősitcssók és gyarapitassék. «, Az első nap két előadását ivón der Heydt koblenzi lelkész, a vegyesházassági «kérdés kiváló elméleti és gyakorlati ismerője tartotta. (A vegyesházasság c. nagy művét e sorok «írója ismertette a Protestáns Szemle 1926. évfolyamában.) Történelmi megalapozással és statisztikai hűséggel minden részletkérdésre kitérően széles mezőről gyűjtögetvén adatait, adta meg
