Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-06-22 / 25. szám

1930.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

195.

lékezd, jövőjére célt kitűző szavakért Fáik igazgató mond köszönetét a gimnázium tanári testületé nevében.

Az üdvözlések során a tanáregyesületi elnök köszönetét mond Schöll Lajosnak, a Tolna— Baranya—somogyi egyházmegye esperesének, a szíves vendéglátásért, Bonyhád elöljáróságának, az Országos Tanáregyesület kiküldöttjének (Böhm Dezsőnek), a R. K. Tanáregyesület kiküldöttjének (Lechner Tibor személyében) s az Orsz. Tanítóegyesület részéről megjelent Gries- haber Endrének. A kiküldöttek meleg szavakban utalnak az összhangzó munka fontosságára, mely lehetővé teszi a különböző egyesületekbe tömörült, de közös célokért küzdő pedagógusok törekvéseinek megvalósítását s Isten áldását kérik e munkára.

Dr. Szelényi Ödön titkári jelentésében meg- emlékszik a régi (Eperjesen, Pozsonyban, Miskolcon, Szarvason tartott) vándorgyűlésekről s kívánja, bár éledne föl újra e szép és hasznos szokás. Szól az év eseményeiről: megemlékezik az államfő kormányzói munkásságának 10 éves tartamáról. E büszke öröm mellett a fájdalom hangján szól szintén 10 éves fordulója alkalmából a trianoni gyászról, mely ellen újra, mint minden alkalommal tiltakoznunk kell. Utal az Ágostai Hitvallás szellemtörténeti jelentőségére, (említi Pröhle K. új fordítását és a miskolci jogakadémiai emlékkönyvet). Szól a középiskolai tanárok szolgálati szabályzatáról, melyben egyházunk ideális elveivel ellenkező intézkedésnek látja a tanári házasságkötésnek korlátozását. Kifejti, mily lesújtó hatást tett a felekezeti intézetek államsegélyének 6%-al való csökkentése. Ezután jelentést tett a tagok évi irodalmi, pedagógiai és társadalmi munkájáról és elgyászolja az év folyamán sorainkból kidőlt tagtársakat, így: Kendeh-Kirchknopf Gusztáv dr. és Szüts Gábor lelkészeket, mint vallástanárokat, Barto- niek Gézát, Eötvös kollégiumi igazgatót és Krafka Boriska kőszegi tanárt.

A pénztári jelentés 2884 P jövedelemről, 1805 P kiadásról, 1078 P megtakarításról szól. A tanár gyermekek ösztöndíjára szolgáló vagyon (11.500 P) az Egyetemes Egyház kezelésében van. Ezután Vidovszky Kálmán olvasta fel a ,,val- lástanitás kapcsolata a többi középiskolai tantárgyak" című értekezését. Kifejti a koncentráció nagy fontosságát, különösen a vallástan alapvető, evangéliumi jellemet képező céljára való tekintettel. Részletezi a vallásos érzés szerepét a költészetben s Sylvester, Sztárai, Tinódi, Balassi, Zrínyi, Berzsenyi, Csokonai, Madách, Kemény, Eötvös, Arany, Petőfi, Ady költészetéből vett példákkal támogatja állítását. A történelemmel kapcsolatban kimutatja a vallásnak nemzeti jellemét alakító kultúrát determináló hatását a zsidó, kínai, görög, török középkori európai államok kialakulásában. Kimutatja, hogy a vallási hanyatlás a történelem dekadens koraival esik össze, viszont a reformáció következtében kialakulnak az északi vagy protestáns államok. A földrajzi viszonyok is hatnak a vallás kialakulására. A természetrajz, fizika csodálatos jelenségeinek láttatása vezessen Isten bölcseségének megéreztetéséhez s a matematika ,,végtelen“ fogalma találkozzék a vallás árán megismert végtelen jóság, bölcseség, mindenhatóság fogalmával, Istennel. Az ősi zene vallásos érzésből fakad s a müzene legkiválóbb képviselői is Istenhez fordulnak. (Bach.) Az építészet remekei templomok, melyek a piramistól kezdve a kölni dómig s az egyszerű, alföldi, fehérfalú protestáns imaházig mind Isten dicsőségére épülnek. A festészet is ott fejlett, hol a vallás nem tiltja az iste nábr ázol ást. A keresztyén festő Isten helyett Krisztust ábrázolja s a Mária kultusz is alkalmas tárgyat ad. A testnevelés, mint a lélek sátrát fejlesztő, szép lélek számára szép testről gondoskodó tárgy szerepeljen. Befejezésül kifejti, hogy a különböző órákon más-más szempontból felkeltett érdeklődést mélyítse a vallástan egységes, személyes lelkitartalommá.

Ezután vitéz Réz Henrik dr. tartja meg módszeres előadását, a német nyelv tanításáról. Bevezetésében legalább egy idegen nyelv ismeretének fontosságát emeli ki s azt a tényt fejtegeti, hogy erre nekünk a legalkalmasabb a német, mert e nemzettel István király ideje óta kapcsolatban állunk s kultúránkra is nagy hatással van a német műveltség. Ezután neveléstörténelmi visszapillantást tesz a nyelvtanítás módszerére. Kifejti, hogy eleinte modern nyelvek oktatásában is, a latin mintájára, teljesen nyelvtani alapon próbálkoznak. Később Comenius, Ratichius, Basedow s mások közvetlenebb módszerekkel törekszenek jobb eredményekre, de Herbarth fokozatai még el vontabbá teszik a nyelvoktatást. A „direkt“-módszer első szószólója Szressai, de mint annyi más magyar gondolat, ez is csak akkor talál meghallgatást, mikor idegen ajkáról hangzik el. A Berlitz-módszert méltatva jellemzi ennek antigrammatikus és pszichologiaellenes irányát, a mégis bekövetkező eredményt a felnőtteknek a nyelvtanulásra fordított nagy kitartásával magyarázza, de kétségtelenül helyteleníti a nyelvtani indukciókban rejlő nagy értékek elhanyagolását. Ezután a tanterv célkitűzésének megfelelő szempontból tárgyalja a jó olvasmányok megválasztásának, valamint a pontos, jó fordíthatásnak a fontosságát, de nem mellőzi az olvasmányhoz, képhez fűzött beszédgyakorlatokat, sőt a tanulókkal való kikérdeztetést sem s hangoztatja a tanár sok és helyes német beszédének szükségességét. Mindezek az ú. n. közvetítő módszer elvei, melyeket egyedül helyeseknek ismer el. ,

Az elnök köszönetnyilvánítása után dr. Böhm Dezső emeli ki a gramofonnak, mint kezdőfokon jól használható segédeszköznek a fontosságát, továbbá az alsó fokon célravezető játékos módszer alkalmazását.

Vidovszky Kálmán az egybegyűltek figyel-