Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-06-22 / 25. szám

196 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1930. mébe ajánlja az igazgatására bízott Luther Ott­hont s felemlíti a szarvasi diákok áldozatkész­ségét, kik évi 1—1 P-vel járulnak az intézmény fenntartásához. A közgyűlés Radvánszky báró egyházfelügyelőt és Kapi Béla dunántúli püspö­köt táviratilag üdvözölte. A járás főszolgabírájának Kuncz István és Schöll esperesnek köszönetnyilvánítása után az elnök a gyűlést bezárja. A Protestáns Kör helyiségében tartott 60 személyes díszebéden számos pohárköszöntő hangzott el. Az elnök, dr. Szigethy Lajos a kor­mányzóra alkalmazza a Washingtonról közmon- dású szállóigét: ,,nagy volt a háborúban, nagy volt a békében, nagy embertársai szívében!“ — Schölt esperes a trianoni béke után bekövetke­zett korban élő és működő tanárság fontos sze­repét méltaja. Vidovszky a kultúra és vallás párhuzamát fejtegetve az iskola munkáját támo­gató esperest élteti. Dr. Böhm a tanáregyesü­letet oly szeretettel fogadó bonyhádi közönségre emeli poharát, dr. Szetényi kifejti, ,hogy a mai kiélezett felekezeti ellentétek korában egyedül a tanárság igyekszik ezek elsimítására s a R. K. Tanáregyesület kiküldöttjét, Lechner Tibort él­teti. Dr. Szigethy Perczel Béla főrendiházi tagot ünnepli, ki meghatottan köszöni a családjára vo­natkozó megemlékezést s a tanáregyesületet, mint a szebb jövőt előkészítő kultúrtényezőt köszönti a felekezeti érdekeken felülálló hazafias érzés szentségére hivatkozva s poharát a bonyhádi gim­názium igazgatójára emeli. Fáik Henrik igazgató bibliai pünkösdi reminíscenciák alapján szól az egység és reménység szent lelkét váró egybe­gyűlt tanárokról, kinek e magasztos célú össze­jövetele bennük, a helybeliekben, kétségtelenül fokozza lelkes buzgóságukat. Tomka vallástanár Isten végzéseinek bölcseségére hivatkozva hirdeti a szebb a jövőt s az ennek előmozdításán közre­működő hőt gye két élteti. Rózsa Sándor az Orsz. Tanítóegyesület kiküldöttjéhez fordulva szól a társadalom legmunkásabb, de legígénytelenebb tagjairól, a tanítókról, kiknek kívánja, hogy emeljék most, a békében ők azt a zászlót ma­gasra, melyet egykor Perczel Mór lengetett. A gyűlés ezzel befejeződött, az ezen részt­vevő tagok nagy száma azonban útbaejtette a Dunántúl egyik legnagyobbjelentőségű, (törté­nelmi és művelődéstörténeti emlékekben gazdag városát), Pécset. Itt a vendégszerető ev. papiak­ból indult el a tanárság Baldauf ev. lelkész, Nendtwích polgármester és Tóth egyet, tanár ve­zetésével a város nevezetességeinek a megtekin­tésére. A sebészeti klinika, az Erzsébet tud. egyet,, a török mecset, a Zsolnay-gyár s a mind­ezek fölé emelkedő, nemzetünk dicső múltját, már akkor is nagy művészi fejlettségét hirdető székesegyház megtekintése feledhetetlen élmény­ként vésődött a jelenlevők leikébe. Tapasztalatainkat gazdagítva, hazánk, egy­házunk jövőjébe vetett hitünket fokozva tértünk vissza Bonyhád—pécsi kirándulásunkról. Min­denért mégegyszer köszönet azoknak, kik az Orsz. Ev. Tanáregyesület e szép eredménnyel járó gyűlését áldozatkészségükkel lehetővé tet­ték. Dr. Zelenka Margit. Magvetés. Az értelem legmagasabb típusa és az ész legigazíbb felhasználása a magvetésben nyilvá­nul. A magvetésben látjuk a Teremtő által az emberbe oltott ismeretnek működését, amely^ ki­kutatja az élet fészkét, észreveszi a remény jo­gosultságát, biztosítottnak látja a hitet. Az álla­tok garmadába gyűjtik, vagy egymástól rabol­ják élelem-készletüket. Az ember azonban, tudva azt, hogy Isten belehelyezte a magba azt a ké­pességet, hogy neme szerint szaporodjék, a földbe szórja a magot, tudván, hogy így megjön a ter­més betakarításának ideje. És milyen kegyelmes az Isten, aki az ember­nek ilyen egyszerű módot ád az élet fenntartá­sára, az élet erejének és örömének növelésére. Ha a talaj gondosan és kellően elő van készítve, a csírázás és a növekedés biztosítva van. A mag nem szorul varázsformulákra, bonyolult recep­tekre, gépies beavatkozásra. Csak annyit kíván, hogy olyan helyre kerüljön, ahol ki tud csírázni, ahol gyökerei a talajban megtalálják a táplálé­kot. Utat tör magának fölfelé s*a légkör fényéből és melegéből szív erőt. Ha védelmet talál ellen­ségei ellen, okvetlenül „továbbfejlődik levél és virág útján. Azután következik az érés és az ara­tás. Az emberi tudás, hit és remény beigazolód­nak. ,,A mag az Isten beszéde.“ A világnak ma több magvető kell. A Bibliát jobban és gyakrab­ban fel kell használnunk arra a célra, amelyet a Megváltó olyan határozottsággal kijelölt, mi­kor a magvetőről szóló példázatot mondta és adta az övéinek. A Biblia elemezése, osztályozása, történelmének kikutatása mind nagyon jó és he­lyes téli időben. De a mostani korszak a tavasz ideje, a magvetés ideje. Minden keresztyén föld­művelésre, magvetésre hivatott. Az ördög nem érte be annyival, hogy éjszaka idején eljött és konkolyt szórt a búzavetésbe. — Az ördög arra csábítja Krisztus híveit, hogy a magtárakat őrizzék, ahelyett, hogy kímennének vetni. — Sokakat megszédített, hogy az Igén vitat­kozzanak, vájjon megvan-e benne az újjá­születésnek és az új életnek csírája, vagy pedig csak bölcseség található benne; vájjon minden hívőnek kötelessége-e a magvetés, vagy csak a lelkészeknek és tanítóknak. Valami úton- módon tíz keresztyén közül kilencen arra a téves gondolatra bódultak, hogy a Krisztus-hitnek em­beri szívekbe plántálása valami szövevényes, ti­tokzatos cselekmény. Ennél díszesebb tévedést nem lehetne kigondolni és terjeszteni. Több magvető, több magvető, több magvető kell. Ha te magad nem vagy járatos a magve-

Next

/
Thumbnails
Contents