Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-06-15 / 24. szám

1930. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 187. a magyar haza széttört oltáránál csak az igazi honpolgári kötelességek kultuszában egyesült lelkek áldozata lehet kedves az Ur előtt. Életé­nek drága emlékei közé sorolja a személye és általa képviselt Tiszai Evangélikus Egyházke­rület iránt érzett megbecsülésnek, bizalomnak megannyi megható megnyilatkozásait. A tegnap tartott hivatali vizsgálat eredmények épen be­jelenti, hogy megnyugtató pontossággal, rend­szeresen és világosan vezettetnek a lelkészi hi­vatal és pénztár könyvei. Lelkiismeretes pontos­ságot tapasztalt a lelkész és gondnok ügykeze­lésében, csupán az ingatlanok állapotát nem ta­lálta megnyugtatónak, amennyiben az imaterem és lelkészlak kicsiny, de bizik az isteni gond­viselésben és a hívek áldozatkészségében, hogy' a gyülekezet lelki és anyagi megizmosodásával ez az állapot a jövőben javulni fog. Az ünnepi ülés után látogatásokat teljesített a püspök. Majd déli egy órakor közcbéd volt a tiszteletére. Az ebéden az egyházközség föld- mives népe részéről 320-an vettek részt, akik ez alkalommal is a szeretet kitörő jeleivel ün­nepelték ót és a társaságában jelenvolt egyház­kerületi és egyházmegyei vezérférfiakat. Dél­után az ifjúsági Lutherszövetség rendezett ko­moly evangéliumi szellemű tartalommal telitett programmu ünnepélyt. A látogatás befejeztével otthonába készülő püspököt a búcsú pillanatai­ban is a ragaszkodás feledhetetlen szép jeleivel ezönlötíe körül a hívek hálás serege s kocsikon, kerékpárokon és lovasbandériummaP egész a harmadik község határáig kisérték el. Az új gyü­lekezetnek a Luther szellemében Krisztushoz való ragaszkodásában ez az alkalmas időben jött, lélekemelő püspöki egyházlátogatás min­denesetre igen értékes tényezőnek bizonyult és fog bizonyulni bizonyára a jövő szempontjá­ból is. Nagybörzsöny. Kiss István, a dunáninneni evang. egyház- kerület püspöke, Dr. Sztranyavszky Sándor, a nemrégen egyhangúlag megválasztott kerületi felügyelő és nagybörzsönyi egyházfelügyeló, Mihalovics Samu nógrádi főesperes, Meskó Ká­roly egyházmegyei főjegyző és Kirchner Rezső püspöki titkár kíséretében f. é. május hó 31-én és június 1-én meglátogatta a trianoni határ mentén fekvő nagybörzsönyi evang. egyházköz­séget. A szobi határállomáson Keve Károly szobi főszolgabíró és Dr. Karaffiáth Jenő or­szággyűlési képviselővel az élén a képviselőtes­tület, határrendőrség, állomásfőnökség és fo­lyamőrség fogadták a püspököt. A vámosmi- kolai járás határán Dr. Fodor Vilmos főszolga­bíró és Rimély Dénes vármegyei tiszteletbeli főjegyző üdvözölték. Nagybörzsöny község ha­tárában lovasbandérium és számos kocsi kísé­retében vonult be a püspök a község szélén álló Szent István korabeli kápolnáig, ahol a község lakossága nevében Lenkey Gyula községi jegyző és egy iskolás leányka köszöntötték a szép diadalkapú alatt. A paróchia előtt a presbité­rium élén Péter Henrik lelkész fogadta főpász­torát. Még aznap folytatta le a püspök a visitá- lást. Június 1-én a zsúfolásig megtelt, szép rend­ben tartott templomban Péter Henrik lelkész egyházi beszédet tartott. A püspök fópásztori szózatában megdicsérte a nagybörzsönyi evan­gélikusok példás áldozatkészségét, örömének adott kifejezést, hogy a különböző felekezetű lakosok szép békességben élnek és fájlalta, hogy Nagybörzsöny, amely egykor a nagy haza szive közelében feküdt, ime a gyászos Trianon kö­vetkezményeként a megcsonkított magyar haza határán van. Intette, buzdította, különösen az ifjúságot, a magyar haza tántoríthatatlan szere- tetére, a felnőtteket az összes erők tömörítésére, hogy mielőbb bekövetkezhessék a feltámadás! A paróchián az evangélikus püspök előtt küldöttségileg tisztelegtek a római katholikus egyházközség Lezsánszky József plébánossal az élén, a református egyház Dr. Fodor Vilmos fő­szolgabíró és Kovács-Sebestyén József lelkész vezetésével, végül az izraelita hitközség. A visitation megjelent előkelőségek közül megemlítjük Dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárt, Dr. Karaffiáth Jenő képviselőházi háznagyot, Pályi Pál nógrád-honti főispánt, Horváth Sándort, Balassagyarmat polgármeste­rét stb. Tót. A pestmegyei felső egyházmegyében meg­kezdett püspöki körútját D. Raffay Sándor püspök május 24-én és 25-én folytatta és be* fejezte, amikor a fóti anyaegyházat és a mo gyoródv leányegyházat látogatta meg. Kíséreté­ben ugyanazok a hivatalos személyek voltak, mint előző útján. Már a rákospalotai átszálló állomáson Kovácsi Kálmán lelkész üdvözölte az érkező fópásztort presbitériumának élén. A fóti állomáson pedig Horváth János főszolgabíró és Erdélyi Zoltán községi főjegyző. Bandérium ve­zetése mellett hosszú kocsisorból álló menetben vonult be a püspök és kísérete a fellobogózott községbe. Szeberényi Zoltán lelkész a templom­ajtóban várta és fogadta. A teljesen megtöltött templomban elmondott, sziveket megragadó ima és áldás után a püspök az egyházi épületeket, a temetőt tekintette meg s mindenütt teljes meg­elégedését fejezte ki. A lelkészi hivatal átvizsgá­lása után, ahol ugyaniak mindent rendben ta­lált, négy órakor prc.-biteri ü^t.tartott, ahol a jegyzőkönyv alapján az egyház történetével foglalkozott s megállapította, hogy’ Foton a hit- ja vitás korában, már ezelőtt 152b-ban is volt evangélikus gyülekezet. A vallásüldözés idejé­ben (I. Lipót alatt) úgy a fóti, mint a mogyoródi hívek templomaikat elvesztették; örömmel álla­pította meg, hogy az alig 800 lelket számláló fóti gyülekezet igen nagy áldozattal igyekezett egyházát fenntartani, úgy hogy ezen egyház-

Next

/
Thumbnails
Contents