Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-01-26 / 4. szám

XVI. évfolyam

1930 január 26

4. szám.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

Szerkesztősig és kiadóhivatal: LEBERT IMoson m.l Kiadja: I LOTHER-SZOVETSEG. Postatakarékpénztári csekkszámla: (290.

Alapította : DR. RfiFFIT SIIDOR plsodk.

SitrkaaiMiért UUI61 NÉMETH KÁROLT «aperes.

Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap.

Ellfizetésl ér: Egész évre 6 P. 40 Ilii., félévre 3 P. 20 OIL negyedévre 1 P. 60 fill., Egy szám 16 fill Hirdetési árak megegyezés szerint

Hit és cselekedetek.

Korunk kercsztyénségében erősen hangsúlyozzák a val ásos életnek azt az oldalát, amely kifelé, az odaadó szolgá atban, a szeretet munkáiban, a jó cselekedetekben mutatkoz k. Különböző, gyakran hallott és olvasóit jelszók, csati- kiáltások, flgyelmezíelnek bennünket erre. S o- ciális keresztyénség, gyakorlati keresztyénség. keresztyén törekvés, mind cselekedeteket, t t e két, szolgálatot, aktivitást kívánnak tó ünk. »Aki cselekszi az én mennyei Atyám akara.át« abban látja korunk Jézus igaz követőjének ismertető jelét, s ebben látja a Krisztus igaz egyházának jellemző tulajdonságát is. Úgy látszik, mintha ezek a tettekre sarkaló és tetteket váró idők nem kedveznének az Ágostai Hitvallás központi és legsajátosabb tanításának: a megiga/ulásról szóló tannak, amelyet a IV. cikk igy fejez ki: »Az emberek saját erőik, érdemeik és tetteik által nem igazulhatnak meg Isten előtt, hanem ingyen, hit által, a Krisztusért igazul.iák megstb.«

A hit által való inegigazulás tana hideg és száraz dogmatikai tételnek tűnik fel, amelynek az élethez, a nyüzsgő, tevékeny, kérdésekkel, feladatokkal tűzdelt élethez csak távoli, mondhatnánk metafizikai viszonya van. Min Ihn a világ és a dolgok valóságára egy tőlük idegen elmélet ábráit alkalmazná s az életet mesterséges keretekbe akarná préselni. Ennek oka azonban ott rejlik, hogy éppen ezzel a tannal szemben játszik igen nagy szerepet az embereknek felületessége és seké yes gondolkodási. Hozzátehetjük: korunk materialista, Istentől távol e:ett gondolkodása is. Mert amikor a H.tvalá? Isten előtt való megigazulásról beszél, megkü ö.iböz- teti ezt a világ, vagy az emberek előtt való meg- igazulástól. A tant tehát nem értheti meg az, aki nem érzi Istennek jelenlétét, Isten eló.ti fele'ős- ségét. Az Istentől távol élő ember a megigazu- lást egészen már szemszögből nézi, mint az, akinek közössége van, vagy közösséget keres, az Atyával. Korunk gondolkodása nagy általánosságban véve, tudományos istentelenség. Isten mindenütt jelenvalóságának és szemé yes munkálkodásának tudata nagyon elhomáíyosult. A nagyközönség számára az életfelfogást és az ériéki.é eteket túlnyomóan a szép roJcIim közvetíti, és a napi sajtó. Ez a müveit közép osztálynak a »lelki tápláléka«. S ha vizsgáljuk ennek az irodalomnak sprituáÜs tartalmát, elszomorító eredményekre jutunk. Ez a magya ázata annak, hogy a nagyközönség oly igen távol áll a vallásos gondolkodástól, a vall kos ismerettől és a felmerülő szellemi problémákkal és feladatokkal értelmetlenül, kritikátlanul, közömbösen áll szemben; kész prédája a legdurvább fetisiz- musnak, bálványimádásnak és különböző okkult irányzatoknak.

Hitvallásunk centrális tana az embert Isten színe elé állítja, s figyelmeztet arra, hogy gyökerében és alapjában a vallás Istenben való, Isten akarata szerint való élet. A keresztyénség első sorban nem embernek emberhez és a világhoz való viszonyát szabályozó erkölcsi kódex. Az embertárs és a világ a keresztyén ember hittudata értelmében teremtmény s csak a Teremtőhöz való helyes viszony szabályozza helyesen a teremtményhez való viszonyt. A Te- remtóhöz való viszony pedig megromlott, amiből következik, hogy a teremtett éghez való viszony sem helyes. Restaurálni, helyreálltam kell az Istenhez való viszonyt; ez a legelső feladat. Erre az ember a maga erejéből nem képes. A megváltásról szóló tanítás, ami a keresztyén- ségnek megkülönböztető tanítása a többi vallásokkal szemben, a levegőben lógó tani lás, és a keresztyénségnek egész épüle ék fövenyre épített háznak teszi meg, ha azt tartjuk, hogy az ember a maga erejéből is képes Istenhez helyes viszonyba jutni. A hit által való megigazulás tana az embernek ezt a tehe etenégét hangsúlyozza. Tehete lenség: nem a világ, hanem Isten irányában. Az ember rendeltetése Isten irányában az, hogy neki szolgáljon, engedelmeskedjék, hálát adjon és őt dicsőítse. Ezt a maga erejéből nem tudja megtenni, azért kcl ett jönnie a Megváltónak, s azért vagyunk ráutalva a Szentlélek erejére. A hit által való megigazulás tana a Teremtő, a Megvál ó és a Megszentelő Isten működését helyezi előtérbe mindenképpen és minden irányban.

Ennek a megigazító hitnek a tartalmát a Hitvallás IV. cikke megjelöli, mikor azt mondja: »Ingyen, hit által, a Krisztusért igazidnak meg, ha hiszik, hogy kegyelembe fogadtatnak s bűneik megbocsáttatnak a Krisztusért«. A jó cselekedetekről szóló XX. cikkben pedig azt mondja: »A bűnbocsánat és a kegyelem csak a hit által szerezhető meg«. A hit a bűnbocsá-