Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-03-24 / 12. szám
evangélikusok lapja 91. 1929. 1925-iki tandíj kárpótlás a/ akkori egyházi adónak 11 százaléka, 1928-ban már csak 3.6»"o-a. 1925-ben az egyházi adó az összes beviteleknek l3w,o-a volt, 1928-ban 19.8<>/o-a. Ha egyéb bevételek nem emelkednek a szükségletekkel arányosan, világos, hogy az egyházi adónak kell aránytalanul emelkednie. Ez bizonyára nemcsak a mi egyházunknál van így. Hive vagyok az autonómiának, d: mégis a nyilvántartás és a céltudatos kormányzás szempontjából okvetetlenül szükséges volna minden egyháztól bekivánni a fenti kérdésekre való feleletet. Ezt az 1928-iki számadások alapján esetleg kiegészítésével a folyó évi egyházmegyei számvizsgálatig be lehetne kívánni. Hogy azonban az adatok felhasználhatók legyenek, világosan meg kell fogalmazni azokat a kérdéseket, melyekre választ várunk. Az egyházi sáfirkedásnak époly fontos része az évről évre kiegészítendő vagyonleltár ingó- ságokról.ringatlanokról. Ezeknek alapján lehet csak összeállítani fokozatosan az egyetemes egyház vagyonkimutatását. Az Alk. 239. és 240. §-ai ezt elő is Írják. Ha valami magasabb szempont ellenzi ezeknek az igy nyerendő adatoknak a nyilvánosságra hozatalát, természetes az eredmény az irattárban marad. De magunknak mégis látnunk kell, mink van. Debrecen. Horvay Róbert. 4 '4 1 t: .• Luther sekrestye-imája. Herr Gott, Du hast mich In.der Kirche zu einem Bischof und Pfarrherrn gesetzt: Du sie- hest, wie ich so ungeschickt bin, solch grosses und schweres Amt recht auszurichten; und wo es ohne Deinem Rat gewesen wäre, so hätte ich es schon Vorlängst alles miteinander verderbet. Darum rufe ich Dich an. Ich will zwar gerne meinen Mund und mein Herz darzu leihen und neigen: ich will das Volk lehren: ich will selbst auch immer lernen und mit Deinem Wort umgehen und demselben fleissig nachdenken, brauche Du mein, als Deines Werkzeuges. Lieber Herr, verlasse Du mich nur nicht; denn wo ich werde allein sein, so werde ich es leicht- lich alles miteinander verderben. Amen. Magyarul: Uram Istenem, Te engem az egyházban püspökké és lelkésszé rendeltél: Te látod, menynyire telíetetlen vagyok ilyen Jagy és nehéz hivatal jó betöltésére; és ha 1 e nem tanácsoltál \olna engjmet, akkor már régcsrégen mindent elrontottam volna. Azért hozzád folyamodom. Szives készséggel adom és hajlítom számat és szivemet: kész vagyok a népet tanítani: magam is kész vagyok mindig tanulni és Igéddel 'sáfárkodni és arról szorgalmasan gondolkodni; használj fel eszközödül. Kegyes Uram, ugyan el*ne hagyj engernet; mert ha magamra vagyok, akkor könnyen mindent elrontok. Amen. Megtérés vagy ébredés? Schmidt János. Az átértékelés korát éljük. A mai ember ^ok mindenféle régi, sokszor évszázados eszmét, gondolatot, intézményt vet az átértékelés méregére, s amiről ugv találja, hogy idejét multa s elértéktelenedett azt több vagy kevesebb kegyelettel vag^y kegyelet! enséggd a múzeumba vagy a lomtarba utasítja s helyette újat kinál vagy követel. A vallásos élet gondolat- és fogalom világát is kikezdte emez átértékelési folyamat. Megnyilvánul az evang. egyház körében is. Anélkül, hogy teljes tagadásba vennénk e tendencia jogosultságát, mégis sokszor az a benyomásunk, hogy e/ olyan formában érvényesül, amely önkéntelenül eszünkbe juttatja Pál apostol szavait: «Mert bizonyságot teszek felőlük, hogy Isten iránt való bu/góság van bennük, de nem megismerés szerint (Róni. 10, 2.) Bizonyos irányú befolyás hatása alatt az evangélikus hittan fogalmai közül egyebek mellett különösen a keresztyén élet fundamentumát képező megtérés fogalmát és tanát vetik sokan az átértékelés serpenyőjébe s Ítéletük nem ritkán igy hangzik: «Megmérettél és könnyűnek találtattál.» ítéletük eredménye abban nyilvánul meg, hogy azt, amit az evang. lutheri hittan értelmében a megtérés szóval szoktunk megjelölni, ók inkább az ébredés szóval nevezik meg’. S a megtérés szónak az «ébredés' szóval való felcserélése által onnan, ahonnan e szó útnak indult, a lutheri, de a biblikus vallásosságtól is idegen vallás-erkölcsi gondolatvilágot honosítanak meg lassanként az evangélikus egyház körében, amely szorosan érintkezik a rajongással és scctismussal s annak útját egyengeti. A/, amit a lurheránus dogmatika a «megtérés szóval jelöl meg s amit újabban némelyé az. «ébredés» szóba foglalnak össze, a keresztyén élet alapfeltétele («sine qua uon»-ja). Éneikül tudaios, igazi keresztyén élet nincs. — Ezen fordul meg az egyes üdvössége vagy kárhozata. De épen azért az egyháznak ebben az irányban a legnagyobb lelkiismeretességgel s szorosan ragaszkodva az evangélium szelleméhez, kell a fogalmaknak bibliai szellemben és értelemben való feltárására törekednie. Mert a fogalmaknak e téren való zavarossáea s ebből folyó téves tanítás sok beteges vallás-erkölcsi életjclenségnek lehet a szülőanyjává. Amit a lutheránus dogmatika a megtérés alatt érteni szokott, azt a biblia a «metarioia» görög szóval jelöli meg. Anélkül, hogy a szónak az általános szellemi-lelki élet terén szokásban levő értelmezését fejtegetnek, röviden csak ennyit róla: jelenti a vallás-erkölcsi téren az ember értelem-, érzelem- és akaratvilágát magában foglaló egész, szellemi-lelki életnek a tökéletes irányváltozását. Akinél a megtérés (metanoia) bekövetkezett, annál érzelem, értelem és akarat,
