Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-03-03 / 9. szám

urnsK ouL/Arooi VIZ.01selU-u.29 XV. évfolyam. 1929. március 3. 9. szám. EVANGÉLIKUSOK LflPÍB Szerkesztőséi és kiaiéhirital: Lt BÉRT (Moson a.) Kiadja: I LÜTHER-SZÖVETSÉG. Pestatakaréfcpéeztárl csekkszámla: 1290. Hasította: OR. RAFFIT SlIOQR püspök. 0—fcwSMrt i.l.M. NÉMETH KÁROLT esperes. Megjelenik hetesként egiszer. vasárnap. Előfizetési ir: Eoész évre 6 P. 40 (HU léiéire 3 P. 29 (HU aeKvedévrc 1 P. 60 (HU En szám 16 (III Hirdetési árak aaBesvezés szerint A családi élet. i A szerelem és a házasság eszményei. (Az Amerikai Egyházak Szövetségi Tanácsa esztendeje egy bizottságot küldött ki a házasság és a családi élet körül felmerült problémák mcgvizsgá' lására s azzal a megbízással, hogy adjon gyakor­lati tanácsokat az ifjúságnak házasságra nevelése a házasság megvédése, a születések szabályozása a gyermekek jogai, a boldogtalan házasság és az el­válás problémái tekintetében. Abból a meggondo­lásból indultak ki, hogy a protestáns egyháznak kötelessége a tájékozatlanoknak útmutatást adni, i hogy a családi élet feldúlt állapota, az elválások emelkedő görbéje s a nemek egymásközti viszo­nyának nyilvánvaló feslettsége szükségessé teszik a gondos kutatást. Az Amerikai Egyházak e bizottsá­gának első jelentése most került nyilvánosság elé. A szerelem és a házasság eszményeivel foglalkozik, amit a bizottság első sorban tett vizsgálódás tár­gyává, mert egyértelemmel úgy vélte, hogy minden családi viszonyra alapvető jelentőségű az az esz­mény, amelyet valamely nép a szerelemről és a há­zasságról vall. A bizottság jelentése nagy feltűnést keltett az Egyesült Államokban és Angliában.) A szemlélő figyelmét nem kerülheti el (je­lenti a bizottság) a színpadnak és a mai iroda­lomnak szexualitással telítettsége, a családi élet feldúlt állapota, a házassági elválások nyugtala­nító szaporodása és a nemek egymásközti viszo­nyában nyilvánvalóan növekedő feslettség. A világháború, legalább is ideiglenesen, a nemi életre vonatkozó eszméknek és szokásoknak egész sorozatát felborította, s a helyzetet befo­lyásolta a contraceptivumok széleskörű és nö­vekedő ismerete. A mozi, bár szórakoztató és nevelő értéke igen nagy, nagy kárt csinált a szexuális érzések túlzott stimulánsával. A sajtó is túlságosan ugyanerre az ösztönre hatott, kü­lönösen ami a törvényszékek elé kerülő szexuális vétkek intim részleteit, vagy az erőszakból eredő tragédiák közlését illeti. Az egyház sokban felelős, a bizottság be­ismerése szerint, a családi élet jelenlegi megla­zult állapotáért. Teljes egészeben számításba véve azt az igen nagy, de fel nem jegyzett szol­gálatot, amit a családnak tett, nem lehet ta­gadni, hogy energiáit az egyház túlontúl elvont tanításra és intézményes tevékenységiekre for­dította, elhanyagolva az oktatást és a pásztori felügyeletet ezekben a gyakorlati ügyekben. Az igehirdetés, egészen a legújabb időkig, arány­talanul dogmatikus és általános jellegű volt, s a lelkészek rendszerint nem fektették bele ener­giájukat az erős nyomás alatt álló tömegek éle­téért vívott szociális és gazdasági küzdelembe, amely közvetlen kapcsolatban áll a családi élet erejével és szépségével. Olyan dolgok, mint a létminimum, a rövidebb munkaidő, a törpejöve- delmüek házhoz juttatása és a dolgozó anyák védelme, sok keresztj én szemében még ma sem látszanak a keresztyén munka integráns részé­nek. Az egyházak késedelmeskedve ismerték el a családi jólét terén végzett szociális munkának megváltó jellegét, vagy késedelmeskedve vettek abban részt. Aránylag csak kevesen foglalkoztak rendszeresen a félrebillent családi élet problé­májával. Ezt a szolgálatot tekintélyes mérték­ben az orvosok, az ügyvédek, a szociális mun­kások és a törvényszékek vették át. Igen sok lelkész nem törődik azoknak a házasságoknak a megyédéimezésévei, amelyeket celebrált. Még kevesebben tanították rendszeresen a keresztyén házasság jelentését s azt a segítséget, amelyet a vallás nyújt az eszmény megvalósításához. El kell ismerni azt is, hogy a nők emanci­pációja mélyreható változásokat visz bele a csa­ládi életbe s azokba a törvényekbe és szoká­sokba, amelyek az udvarlást és a házasságot kö­rülveszik. A nő a házasság intézményében hát­rányos helyzetben volt és van ma is; egész mi­voltában ezt csak azok tudják, akik tanulmányoz­ták a helyzetet és akik valamelyest ismerik a házasság történelmét. Ha mindenki ismerné a házasság hátterét, akkor a társadalom jobban megértené, hogy intelligens nők miért lázad­nak fel a házasság némely fogyatkozása ellen és miért követelik, hogy a házasság úgy a tör­vény, mint a szokás olyan alapon rekonstruál- tassék, amely rájuk nézve igazságos és tisztes­séges. Amikor a családi élet mélyre ható zavarai­nak okát keressük, a társadalom ne hagyja ma­gát megtéveszteni azzal á gondolattal, hogy ez a jelenség hirtelenül lépett fel most először az emberiség életében. Ezek a zavarok egyeteme­sek és a messze múltba nyúlnak vissza. Néhány mélyebb oka a férfi és a nő természetének kü­lönbözőségeiben rejlik. Ezek a különbségek élet­

Next

/
Thumbnails
Contents