Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-02-24 / 8. szám
58. EVANGÉLIKUSOK LAPJA m. nyomorúság1, újabb gazságok felé. Vannak, akik a háborútól, vannak, akik a forradalomtól várják a hajmlhasadást, a v.lágDsságot, a jobb kort. Akik nem tanultak a szemük előtt lejátszódott eseményekből. Akik háborúra uszítanak, azt hirdetik, hogy a háborúban csak győzni lehet. Akik forradalomra uszítanak, azt hirdetik, hogy a forradalomban diadalra jut az igazság. Hiába láttuk, hogy a háborúban vannak legyőzöttek is, hogy a forradalomban felülkerekedhetnek a gazemberek is. A világ sötétségben jár, mert nincs benne krisztusi szeretet. Sötétségben jár, mert nem szeretetben jár. Kicsinytől fogva nagyig, az államférfiaktól a kétkézi munkásig vaksötétben, a szcretetnéíküllségnek sötétségében botorkálnak, tapogatóznak a népek. A hatalmasok a nemzeti és felekezeti gyűlöletet, a kicsinyek, a nincstelenek az osztálygyülöletet szítják. Civilizációnk katasztrófa előtt áll. Az idők jelei erre vallanak. A szeretet meghidegült, a gyűlölet izzik. A kormányok gyűlöletre támaszkodnak, a szegények gyűlöletben bizakodnak. Ha Krisztus szemeivel és szivével néznénk á világot és az embereket, s nem érnénk be a magunk szűklátókörű és önző világnézletével, nem volna gyűlölködés, igazságtalanság, rágalom, hazugság é& csalás. így azonban, a szeretetlen- ség miatt a világ sötétségben jár és abban marad, amíg nem fog járni a szeretetben, amely megjelent a Jézus Krisztusban, a hívőknek még ebben a világban is megvilágositására és üdvösségére. Addig is, mig a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenik dicsőségben, mint világosságnak fiai úgy járjunk: szeretetben. A világ gyűlölködése ne vigyen bennünket arra a bűnre, hogy mi is gyűlölködjünk. Az emberek testvérek, akármilyen hatalmasok is azok, akiknek világi érdeke ennek ellenkezőjét akarja velünk elhitetni. Bugeniiagen János a reformáció megszervezője. Bugenhagen János 1415 ben született Wol- linban, Pomeránii német tartományban. Két évvel volt fiatalabb Luthernél. Apácák nevelték, majd a greifswaldi egyetemen tanult. Tizenkilenc éves korában a treptowi akadémia igazgatója; huszonnégy éves korában pappá szentelték. Sokat irt és tanított, ragaszkodott egyházához, jóllehet ismerte annak hibáit. Mikor Luther Márton hires kilencvenöt tételét és Lulher Márton röpirátáit olvasta, először «veszedelmes embernek» nevezte, de később azt mondta, hogy egyedül Luther látja az igazságot. A nevezetes wormsi birodalmi gyűlés esztendejében, 1521- ben, Wittenbergbe megy, azután Wartburg várába. Wartburgban segédkezik Luthernek a Biblia lefordításában, az a hire, hogy ő a Bibliának legalaposabb ismerője, fokról-fokra emelkedik, püspökséget és egyetemi rektorságokat kínálnak föl neki. ö koronázza meg a dán királyt, megszervezi a wittenbergi egyetem theologiai fakultását, megállapítja az evangélikus lelkészavatás szertartását, Bugenhagen a reformációnak diplomatája és követe, megszervezi az ev. egyházat Braunschweig tartományban, Lübeck és Hamburg szabadvárosokban, Schleswigben és Dániában. Melanchton Fülöpöt «Németország tanítójának», Bugenhagent «Németország lelkipásztorának» nevezik. Ö az evangélikus belmisz- szió első munkása, az első igazi pedagógus — és, hogy a hibáit se hallgassuk el, egyike a leg- hosszadalmasabban prédikáló papoknak. Életének csak néhány kiemelkedőbb mozzanatát ismertethetjük. Először is, Bpgenhagen volt Luther lelkésze, gyóntatója és leghűbb harátja. Wittenbergben két templom volt: a vártemplom és a gyülekezeti (parochiáli ) templom. Bugenhagen a gyülekezeti templomnak volt a lelkésze, emellett a wittenbergi egyetemen is tanított. Luther és a többi egyetemi tanár Bugenhagen gyülekezetéhez tartozott. Bugenhagen mindennap prédikált. Ö kezdte meg a belmissziói munkát azzal, hogy meg akarta szüntetni a szegénységet és prédikált a foglyoknak és fegyenceknek. Iskolákat alapított, s a gyülekezetében eltörölte a szentek Imádását, a misét és a római katholikus egyháznak egyéb visszaéléseit. Ezzel olyan nagy hatást gyakorolt a közvéleményre, hogy a vártemplom is kénytelen volt Bugenhagen példáját követni. Bugenhagen eskette össze Luther Mártont Bora Katalinnal 1525-ben. Ápolta Luthert betegségében, Luther végrendeletének ó az egyik aláírója, a pestis idején vele dolgozott, hónapokig lakott Luthernál. Nem volt jelen, mikor Luther meghalt, de a két halotti prédikáció közül az egyiket ő tartotta Wittenbergben. Bugenhagen legkiválóbb érdemei közül megemlítjük, hogy ő készítette és adta ki az «egyházi szabályzatokat», összesen nyolcat. A braunschwegi egyházszabályzat valamennyi közül a legfontosabb. Bugenhagen mérsékelt és türelmes volt. Egyházszabályzatai alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz. A szabályzatok három kört ölelnek fel: az iskolát, az igehirdetést és a szegénygondozást. Ezen a három főcsoporton belül sok velők összefüggésben levő tárgy szerepel. Bugenhagen megállapítja a különböző fokozatú iskolák tananyagát, rendezi a kántornak, a kurátornak és a bábának (az akkori diakonisszának)
