Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-02-24 / 8. szám
VEC jGWiceHlÄ-u.-Ä jtV. éWeíyailL 1Í29. február 24 S. svául. EVANGÉLIKUSOK LAPJA SzsrtisiHUB is hlsiihivatal: L £ 3 EI T (Mossa a.) Difii: I IÖTHER-SZÖIETSÉ6. PsstatatarttjéoztArl cstlüiszlala: 1230. Hasította : DR. RflFFIY SMOQR pisáik. Sltfktalteérl Itlitij NÉMETH KAROLT ttpfrct. ütlillenlk hetenként enszor. vásárnál. Mflnttsi ér: Eiész évre 6 f. 40 ML léiéire 3 f. 28 HIÚ icgvedévre 1P.10 All., Elf szint 16 fill Hlriotisl árak ■asotvazés szerint Járjatok szeretetben! »Járjatok szeretetben, miképen a Krisztus is szeretett minket... mert valá.ok régen sötétség, most pedig világosság az Urban: mint világosságnak fiai úgy járjatok.« Ef. 5. 2. 8. «Aki a sötétségben jár, nem tudja hová megy», azt mondja Jézus (Ján. 12, 33), akiről apostola azt a bizonyságot teszi, hogy ó benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága (Ján. 1, 4). Pál apostol szintén az Urban találta meg életének világosságát, s a világosságban való járást egynek veszi a szeretetben járással. Csakúgy, mint János: «Aki szereti az ó atyjafiát, a világosságban marad és nincs benne hotránkozisra való;aki pedig gyűlöli az ó atyjafiát, a sötétségben van és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakitotta az ó szemeit» (1. Ján. 2, 10. 11). A felvilágosodás a művelődés történetében egy korszaknak az elnevezése. A felvilágosodás korszakának jellemző tulajdonsága az értelemben való bizakodás. A felvilágosodás korának vezető elméi azt gtondolták, hogy egy jobb és boldogabb korszaknak előkészítésére a legalkalmasabb eszköz az értelem fejlesztése, az ismeretek terjesztése, a tudás gizcfetgitása. így vélekednek az úgynevezett racionalisták, vagyis az ész emberei is. A felvilágosodás és a racionalizmus hívei ma sem haltak ki. S távol áll tőlem, hogy arra a teljesen ellentétes álláspontra helyezkedjem. mintha az ész kiművelésére, az értelem gazdagítására semmi szükség nem volna. Csupán azt kell hozzátennünk, hogy a böl- cseség kezdete az Istennek félelme, s hogy a világosságnak feltétele a szeretet. Ahol az értelem fénye el akarja homilyositani Istennek dicsőségét, ahol a világosságot az értelemnek hideg fényében látják, ott nincs bölcszség és nincs megértés. Mert a világosságnak két elemi feltétele, hogy az ember helyesen ismerje meg Istent és embertársát helyesen ismerje meg Istenhez és embertársaihoz való viszonyát, és helyesen teljesítse kötelesség.it Isten és emberek iránt. Mindehhez pedig szükséges a szeretet. Szeretet nélkül nincs megértés. A szeretet is különböző lehet. Az apostol azt a szeretet ajánlja, amellyel Jézus szeretett minket. Jézus szerctctéről az evangéliomokból kettőt tudhatunk meg: 1. Jézus tudta, hogy mi lakozik az emberben, 2. Jézus tudta, hogy mi nincsen meg az emberben. Tehát Jézus nem gondolta azt, hogy’ az ember jobb, mint amilyen. S nem gondolta azt sem, hogy' az ember rosz- szabb, mint amilyen. Pedig ez a két tévedés borítja sötétségbe a világot. A szentimeniulizmus, amely az embert jobbnak tartja, mint amilyen. Rousseau ezek közé a sze rt time ntali táx közé tartozott és sok kárt csinált. Közéjük tartoznak mindazok, akik a fejlődési elmélet híveihez tartozván, minden tudományos felkészültségeik, adataik, lombikjaik, kitömött denevéreik és analizált csontvázaik ellenére is felületes optimisták, s a «fejlődés törvényétől» várnak a mainál szebb időket. A cinizmus a másik irányzat, amely az embereket rosszabbaknak tartja, mint amilye- ntk, s amely az emberi nem megvetésére, amellett a saját személyük bálványozására viszi az embereket. A korlátolt optimizmus és a korlátolt cinizmus egyformán ellenségei annak a világosságnak, amely megjelent a Jézus Krisztusban; Ez a világosság arra tanít, hogy a bűnnek sötétségéből csak a megváltó szeretet tudja kivezérelni Isten fiainak világosságára az embereket. A Krisztus szeretete látja a bűnt a maga egész hatalmasságában, s azért nem sekélyesett optimista; de látja Istennek nagy irgalmát is, azért nem cinikus. A világra, amely Krisztusban nem hisz, ma is sötétség borul. A világ sötétségben jár, s nem tudja hová megy. Ma kevésbbé tudja, mint bármikor. Egy újabb háború, vagy egy újabb forradalom felé botorkál a világ; Tehát újabb
