Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-02-17 / 7. szám
TcSsiAnUr ÍJ. iíO.JJV EVANOEtöCUSCm LAPjÁ tm 50. talán adja, a becsületszavát. Az is megfigyelésre érdemes, bogy az ilyen talpig becsületes és megbízható emberek rendszerint igen csendes emberek. Annál zajosabbak a megbízhatatlanok. Mennyit hallatnak maglukról újságokban és pletykákban a becstelenek! Azt gondolhatnánk, hogy azokból telik ki a világ. De rájövünk, hogy itt is, amott is él csendességben sok sok becsületes ember, s ezeknek csendes munkája gazdagítja a világot. Az amerikai Egyesült Lolli. Egyház üdvözlése. Az amerikai egyesült lutheránus egyházat fennállásának tizedik évfordulója alkalmából Kapi Béla püspök üdvözölte, s miként annak idején megemlékeztünk róla, az egyesült luth. egyház lapja, The Lutheran, a püspök üdvözlő le relét a püspök arcképével együtt leközölte. Az alábbiakban találja az olvasó Kapi Béla püspök levelét, s Dr. Knubel F. H.-nak, az egyesült lutheránus egyház elnökének válaszát. L Az Amerikai Egyesült Lutheránus Egyház mejal, p ti.ának t z d k évfo du.óán szívlel üdvözleteimet és legOob kívánságaimat óhajtom küldeni. Azok, akis az emberi alkotásokban az emberi nagyság bizonyítékát szeretnék látni, a jubileumokat embe. ek dicsőítésé e h .sználnak fel. L e a ok, ak k elisme ik, hogy az emberi alkotások csak egy részét képezik az isteni miunka örök p ojramim jánuk, az il en ünnepié ékből az Isten d csőségének maga zalását hl .11 ák. Minél magaszíocabb az ünnep és tárgya, annál inkább elrejtve marad az ember, vagy legalább is az, ami benne múlandó és földi, hogy megvalósulhasson a főcél: Isten d.csőségének az életben való realizálódása. Ezen az évfordulón őszinte örömmel ragadom! meg az alkalmat az Egyesült Lutheránus Egyház üdvözlésére. Vele együtt adok hálát mindazon isteni áldásért és mindazon isteni Ígéretért, melyekkel ez az Egyház meggazdagit- taiott ä tiz évvel ezelőtt a közös hit, a közös szeretet és a közös elhívás alapján kötött szövetség által. Ezzel 'kapcsolatban ellenállhat fanul támad szivemben az az erős meggyőződés, hogy Isten a mi egyházunkat nemcsak az egyes lelkek evan- gelizálásával bízta meg, de reánk ruházta azt a történelmi hivatást is, hogy egész nemzeteket, sőt az emberiséget hr.scuk át az evangélium kovászának erejével. E történelmi elhi tatásnak csak úgy tudunk megfelelni, ha a közös hit komoly valóságán túl megvan bennünk ennek az elhiva- tásnak világos meglátása is. Ezenkívül igyekeznünk kell a magunk körén belül a sziveinket egybefűző szeretetre, a közös munkára és ön. • feláldozásra mindig kész önmegtagadásra. Az Amerikai Egyesült Lutheránus Egyház, amelyet tőlünk romokban fekvő országok és nemzeti remények temetői választanak el, gyakran nyújtotta felénk segítő kezét. Értékesek voltak a kapott adományok, de minden másnál drágábbak voltak azok a szivek, amelyek a kinyújtott kezeket irányították. Mit jelentene szeretett egyházunknak és az egész emberiségnek, ha a nemzeti határok és óceánok fölé testvéri kezek emelkednének az égre, hogy szeretetteljes szorításban találkozzanak! % Nem, feledkeztem meg arról, hogy a tízéves ünnep ég egybeesik az Egyesült Luth r_nus Egyházi Alkotmány megalkotásának évfordulójával. Meg kívánom említeni, hogy az egyházi szervezetnek mindig nagy jelentősége volt az egyház életére. Igaz ugyan, hogy helyesen nézve egyházunk nem pusztán emberi szervezet, hanem isteni, meri léte, alapja és lényege nem emberi rendeléseken, hanem az isteni kegyelemnek eszközein és az örökké élő Krisztuson nyugo- szik; de a hivőknek semmiféle társasága nem lehet el a külső szervezet kerete nélkül. Ez a külső szervezet mutatja az egyház belső jellegét; ez az egyház lelkének a ruhája. E szervezet által vetitődik az egyház belső valósága az életre. Megmutatja működésének irányát és munkájának célját. A szervezet túlbecsülése könnyen árnyékot vet az egyház belső lényegére. Viszont a szervezet lekicsinylése a belső értékek szétnyílását vonja maga után. Mikor félesztendeje Amerikában jártam és élveztem az Egyesült Lutheránus Egyház vendégszeretetét, boldogan láttam; hogy annak szervezete mennyire összhangban van egyházunk belső természelével. Bámultam azt a következetességet, amellyel az egyéni vallásosságnak, a személyes meggyőződésnek, a tudatos és önkéntes áldozatkészségnek elveit érvényed Ük. De emellett mélyen megihatott annak tapasz.alata is, hogy az egyéni vallásosság szubjektivizmusa mellett a szocietás gondolata nemcsak nem szorul háttérbe, hanem hatóerőként előtérbe nyomul és csudálatos intézményekkel gazdagítja Isten országát. Ezen lap nagyrabecsült szerkesztője 350 szavas üdvözletét kívánt tőlem. Rövid.tenem kell tehát mondanivalómat, hogy túlságosain vissza ne éljek a lap megtisztelő vendégbarátságával. Azt kívánom a jubiláns Amerikai Egyesült Evangélikus Egyháznak: merítsen 10 éves múltjából és annak tanulságaiból erőt ama istenadta Programm ja megvalós.tásáho/, hogy befelé és kifelé egyformán az legyen, aminek Isten rendelése szerint lennie kell! Az Ur áldja megl általam őszintén nagyrabecsült vezéreiket, s adjon nekik bclcsességiet és erőt további munkájukhoz! Az Ur áldja meg gyülekezeteiket, iskoláikat és intézményeiket, pásztoraikat, tanáraikat munkásaikat és egyháztagjaikat!
