Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-11-17 / 43. szám

340.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1929.

kereskedők, jgyőző és legyőzött országok, fele- kezetek egymáslközötü bizalom megrendülése is, mely viszont abból ered, hogy felebarátainkról, szomszédainkról szóban és írásban (röpiratok, lapok, könyvek utján) hamis híreket terjesztünk, őket kisebbítjük, megrágalmazzuk, sőt illem iá tál juk történelmüket is meghamisítani. Ha másokról jót nem mondhatunk, rosszat ne szóljunk róluk, sőt, ha mások rossz hírnevüket költik — arra int a Káté — mentsük őket. Ezzel szemben sok szociális bajnak, emberek, nemzetek közötti nyugtalanságnak, békétlenségnek és félreértésnek vehetjük elejét.

9. A kilencedik és tizedik parancsolat íis. az ember becsülettel szerzett földi javát, magántu- lajaomát védi. Míg azonban az 5., 6. és 7-ik parancsolat azt mondja, hogy nem szabad felebarátunk vagyonát cselekedettel, a 8-ik parancsolat szerint szóval elvenni, addig a 9. és 10-ik parancsolat még azt is megtiltja, hogy azt gonosz vággyal és kívánsággal még gondolatban se tulajdonítsuk el. A gonosz gondolatok és kivánsá- gok szülik a gonosz cselekedeteket is. (Máté 15, 19; Tim. 6, 19; Péld. 28, 20.) A 9-ik parancsolat felebarátunk élettelen (háza, földje, öröksége) a 10-ik élő (felesége, jószága) tulajdonára utal.

10. A parancsolatok összefoglalásában és ennek Lutheri magyarázatában azt a szociális tanítást olvashatjuk ki, hogy a jelen szociális társadalmi bajok oka nem mindig! a mai nemzedék, hanem az apák bűne, mert azt mondja az Ur: »En vagyok a te'Istened erős boszuálló, ki megbüntetem az atyák vétkét a fiaikban, harmad és negyed nemzedékig...«, de viszont minden öröm éis társadalmi jólét, nem a mi érdemünk, hanem Isten kegyelmi ajándéka, ki megigérte, hogy »Irgalmasságot cselekszem ezer nemzedékig azokkal, akik szeretnek engemet és az én parancsolatomat megtartják.«

11. A 10 parancsolattal szorosan összefügg a Káté többi része is, Így az Apostoli Hitvallás, Miatyánk és a Szentségek is. A törvény nem lehet el evangéliom, a parancsolatok nem telje- sithetők hit, Isten kegyelme nélkül, mely megr jelent a Jézus Krisztusban, nem valósíthatók meg az imádságnak és a kegyelmi eszközöknek: a keresztsén és az úrvacsora szentségének gyakorlása nélkül.

A szociális bajokat a Krisztus nélkül, a kie- resztyéniség nélkül megoldani nem lehet. Minél jobban oszlik a néívleg keresztyének száma, annál jobban oszlik a szociális baj. Luther az apostoli hitvallás második és harmadik részében világosan rámutat arra az igazságra, hogy az értünk drága vérét feláldozó Krisztusban való hit, bünibánat, törödelem és gyökeres belső megtérés nélkül, nem lehet embereknek, népeknek és országoknak megváltása és újjászületése, erkölcsi és anyagi megújhodása és megerősödése. Másrészt fontos, hogy Isten és Krisztusnak lelke, a Szentlélek lakozzék szivünkben, mert ez hívja, gyűj ti és világosítja i meg és tartja össze és szenteli meg e földön az egész keresztyénséget és tartja meg az egy igaz hitben.

12. A Káté harmadik részében, a Miatyánk- ban az a nemes szociális gondolat jut kifejezésre, hogy nincs különbség ember és ember, gazdag és proletár között, mert egly mennyei Atyánk van s lennek mi a Krisztus által mindnyájan gyermekei s így egymás között testvérek vagyunk, kik minden életszükségeikben, bizalommal fordulhatnak mindenkor egyenesen mennyei Atyjukhoz, ki a Jézus nevében a szivek alázatos kérését mindig meghallgatja s ha türelemmel Várakozni is kell rá, mindenkor teljesíti. Mivel pedig faj, ramgkülönibség nélkül mindnyájan testvérek vagyunk, kötelességünk, hogy egymás iránt is bizalommal legyünk, egymást szeressük s egymás terhiét hordozni segítsük. A Miatyánk

4-ik kérése azt a szociális tanítást tartalmazza, hogy a társadalom minden osztálya, gyáros és munkás, gazdag és szegény, hivatalnok és napszámos ismerje el, hogy a mindennapi kenyér Isten kegyelmének adománya, melyért néki hálaadással tartozunk s csak az »a mi kenyerünk«, amit mi jó lelkiismerettel, igaz úton megszereztünk. A lopó, a lusta, az irigy, a fösvény ember nem imádkozhatik igy, vagy ha imádkozik, hazugság van szájában. Amikor ezt az imát mondom, családtagjaimra is gondolok, kiket ellátni, I a szegényekre, kiket segíteni kötelességem. Min- | dennapi kenyerünk azt jelenti, bogy nem fölös- : légieset, gazdagságot kérünk, mert nem a gaz- J, daigslág, hanem a megelégedés boldogít.

A 6. lés 7-ik kérés azt mutatja, hogy a, kísértő, a gonoszság, a bűn egy — sajnos — létező nagy hatalom, s azért egyes szocialista vezérek aranyhegyeket és paradicsomi állapotokat hirdető alma igjéretei ellenében: ha társadalmat reformáló leiszközeiket elfogadjuk, akkor egy csapásra miniden baj megszűnik — a Káté azt az igazságot szegezi le, hogy az eredendő bűn folytán, amíg a világ világ lesz, teljes és tökéletes béke és nyugalom e földön sohasem lesz, mert harc és küzdelem az élet, harc a jó és a rossz, a világosság és a sötétség fiai, Krisztus és űz Antikrisztus között.

13. Az igazi közösség és a különböző szoi- ciá'lis osztályok testvéri egyes,ülése a kegyelmi eszközökben, különösen az Úrvacsorában, aj Communióban jut kifejezésre, midőn ür és szolga, munkaadó és alkalmazott, gazdag éssze-l géniy, koldus és király, boldog és boldogtalan,I, bűneiket megvallva és megbánva egy ételből ésl; italból, a Golgiothán mindnyájunkért szenvedett,!, meghalt, die feltámadott Isten szent Fia, a Jézus ‘a Krisztus testéből és véréből eszik és iszik bűnei i bocsánatára s lelke megnyugtatására és üdvös- - gégére s minit az lelső keresztyének az agapék i után a testvériség jeléül megcsókolják egymást. Az igazi kommunizmus,, az igazi vagyonközösségé az evangéliom alapján álló Káté szociális tani fása szerint abban áll, hogy a szegények ne irigykednek a gazdagra s mint ugyancsak a