Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-10-20 / 40. szám

Szerkesztfsig és kiadétiivatal: LEBENY (Mason m.) kiadja:! LDTHER-SZÖUISÉG. Postalakarékpénztári csekkszámla: 1290. Ilapltatta : OR. RIFFIT SlNDOR püspök. Smk.uM.itt I.I.I«. NÉMETH KÁROLY esperes. Mailelaaik kelepként apvszer. vasárnap. Elftflielési ár: Egész évre 6 P. 40 till., félévre 3 P. 20 HU., negyedevri 1 P. 60 IHL Egy szán 16 (ill Hirdetési árak nepapvezés szerint. Avató beszéd. ('Elmondta béré Ralvénszkf llbert egyetemes felügyelő a soproni Theol. Otthon íelavatási ünnepélyón, 1929. október 12-én.) Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Ebben az ünnepélyes pillanatban, amidőn azzal a feladattal állok itt, hogy a Theológusok Otthoninak épületét felavassam és rendeltetésé­nek átadjam, a hála mélységes érzése tölti be szivemet Isten iránt, aki ezt a pillanatot meg­érnünk engedte. És amidőn ennek a hálának a beszéde aj­kamra tolul, szavakba szeretném foglalni azt a köszönetét is, amivel az embereknek és emberi közösségeknek tartozunk az, erkölcsi és anyagi megsegítésért, amelynek Isten után köszönhető, bog;,' ez az Otthon alJ, — ideértve természetesen a szellemi és kézi munkásokat illető hálát is, akiknek értelmét és szorgalmát dicséri ez a ne­mesen egyszerű épület. Ugyanekkor el szeretném panaszolni, hogy mi a veszteség, amit ez a hajlék pótolni hiva­tott, és mily nagy a nyereség, mit ez az épület I számunkra jelent. De mégis, mivel a pillanat ünnepélyessége rövidségre kötelez, csak annak megállapítására kell szorítkoznom, hogy milyennek akarja látni az egyetemes egyház ezt az otthont. Ázt akarja, hogy olyan legyen ez a ház, mint Dániel próféta háza Babilonban, amelynek ablakai mindég nyitva voltak Jeruzsálem felé. I. Ha Dániel próféta ablakán át Jeruzsálem felé tekintett, megelevenedett lelke előtt a múlt. Ennek az Otthonnak egyik ablaka a múltba nézzen. A falai között lakó theológus-nemzedé- kek ne feledkezzenek el történelmünkről. Tudja­nak a múlt minden küzdelméről, vereségéről, győzelméről. Teljék meg a lelkűk hithőseink iránt csodálattal és őket követni-akarással. A múlt tradícióinak tisztelete gyökerezzék melyen a lelkűkben, mert anélkül ide-oda hányódnék a lelkűk, mint a hajó, melynek horgonylánca elszakadt. Éljen bennük az a történelmi öntudat, amely nélkül nincs megállás a jelen küzdelmei v között és amely nélkül nem lehet tehát jövő sem. II. Amikor Dániel próféta kitekintett házának ablakán Jeruzsálem felé, elébe tárult minden fel­adatával a jövő is. Ilyen jövőbe néző ablaka is legyen ennek az Otthonnak. Lakói tekintsenek előre. Figyeljék az idők jeleit. Lássák meg az ijesztő képeket, amelyek a jövő ködéből merednek felénk. Az ellenséges elméleteket és irányzatokat, amelyek hadat izeinek a krisztusi tudománynak, a Krisz­tus egyházának. Legyenek tisztában vele, hogy' az elkövetkezendó idők a keresztyénség törté­nelmének legnehezebb korszakaihoz fognak szá­mítani. Ébredjenek annak tudatára, hogy felada­tuk az elkövetkezendő harcokban nemcsak ön­maguknak megállani, de az esendőt is támo­gatni, az elesettet is felemelni, a veszni indulót is megmernem. Eszméljenek rá, hogy a jövőben való meg­álláshoz nemcsak a múltból merített történelmi öntudatból eredő, de egy magasabb világból származó erőre is szükség van. III. Ha Dániel próféta Jeruzsálem felé tekin­tett, térdre borult és imádkozott. Térdre kény- szeritette őt a múlt minden emléke, a jövő min­den feladata, kétsége és reménysége. Legyen ennek az Otthonnak tekintetét min­denkor felfelé irányozó ifjúsága, legyen égre néző ablaka is. Merüljön el ez az ifjúság a theológiai tu­domány titkainak a fürkészésébe. A mai kor fej­lett világi műveltsége fokozott mértékben kö­veteli meg, hogy egyházunk lelkészei komoly, tudományos felkészültséggel lépjenek ki az élet­be. Tanulják meg itt az idő munkával való bölcs kihasználását is, mert olyan időkben élünk, amelyekben igen helyesen mindjobban érvénye­sül a kötelező munka elve, amelyben a lelkipász­tornak szintén példaadással kell élőljárnia. De, amikor elméjük a bibliáról tanul, meg rre feledkezzék lelkűk a bibliából meríteni. És, ha a munka kitölti minden idejüket, lebegjen előttük Luther képe, aki akkor imádkozott leg­többet, amikor legtöbb volt a dolga, azzal az indokolással, hogy akkor van legtöbb erőre szüksége. Ha igy Lesz, akkor lesz ennek az ifjúságnak, mint volt Dániel prófétának és, mint Dániel pró-

Next

/
Thumbnails
Contents