Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-01-06 / 1. szám

4. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. likus egyházból la rómaiba 6957, a nyereség! az áttérésekből az evangélikus egyház javára ilyen­formán 7917. Minthogy Németországban a róm. katholikusok lélekszáma az evangélikusokénak csak mintegy a fele, az arány még kedvezőbb, amennyiben 100.000 róm. kath. közül evangié- likus lett 70, ellenben 100.000 evangélikus közül csak 17 lett római katholikussá. A vegyesházasságok nem jelentenek vesz­teséget az evangélikus egyháznak, ellenkezőleg, határozott nyereséget. Ezt dr. Löber a katholi- kus egyház csökkenő befolyásának, másrészt az evangélikus egyház kiváló gondozásának tulaj­donítja, amelyet a vegyes házasságokra fordít. Dr. Löber rámutat azokra a lelkiismeretlen és durva visszaélésekre, amelyeket a statiszti­kával a római katholikus irók elkövetnek. Ilyen például az u. n. «relativ gyarapodás»; ime ennek egy esete: egy tiszta evangélikus faluba 30 év­vel ezelőtt beköltözött egy fiatal róm. kath. há­zaspár; öt éven belül, egyik népszámlálástól a másikig született két gyermekük; a két katholi- kusból lett négy; az eredmény: a római katholi­kusok abban a faluban 100 százalékkal "gyara­podtak! öz evangélikusok pedig csak 4 száza­lékkal! az evangélikusok száma öt év alatt ter­mészetesen nem tudott megkétszereződni; eb­ből az aránylagos szaporodásból messzemenő következtetéseket vontak le a protestantizmus pusztulására. Dr. Löbe még több példát is hoz fel a róm. kath. irók ferdítéseire és tendenciózus számcso- portositására s végiül azzal a kéréssel fordul ol­vasóihoz, hogy a római katholikus statisztikai adatokkal szemben mindig erős kritikát gyako­roljanak. Nyilvánvaló, hogy a római katholikus sta­tisztika Ineimcsak Németországiban jár ilyen görbe utakon, s dr. Löber figyelmeztetése mindenütt, mindenkinek szól. * Egy angol iró, Mathews B., «Az ifjúság országa» című könyvében foglalkozik a Keresz­tyén Ifjúsági Egyesületekkel is. Megemlíti, hogy a brit és amerikai ifjúságra nem vonzó a konti­nentális Európában elterjedt ifjúsági mozgalom. «Az angol nyelvű ifjúság könnyen hajlik a neve­tésre, miikor azt látja, hogy nagy tömegek vo­nulnak valamely eszme szolgálatában egy lo­bogó alatt. A melodramatikus tömegmozgalmak és az atmoszferikus és gyakorlatiatlan eszme­rajongás iránt bizalmatlan. Az angol-szász vi­lágnak a tömegmozgalmak iránti érzéketlensége összefügg a sportszenvedéllyel. Páris, vagy Madrid, vagy Berlin kávéházaiban és sörházai­ban, Prága vagy Budapest ka ve máiban az ifjak nagy része politizál. Britanniában vagy Észak- an#rikában a kocsmákban és klubokban sportról beszélnek.» * A külmisszió terén legbuzgóbban és legte- vékenyebben működött a nesztoriánus egyház, amely Nestorius konstantinápolyi metropolitá- ról neveztetett el. A nesztoriánus egyház az ötödik században szakadt el Rómától és IKonstan- tinápclytól (a Krisztus személyéről szóló tan miatt. Ez az egyház csodálatos eredményeket ért el a külmisszióban. Ennek köszönhető, hogy még a modern missziók munkája előtt évszáza­dokkal az evangéliom bejárta majdnem egész Ázsiát. Japánban már a nyolcadik század előtt hirdették a keresztyénséget. Kínában már a he­tedik században voltak keresztyén gyülekezetek, a nyolcadik század közepén már a keresztyénség volt az uralkodó vallás. Indiában már a hetedik század elején iparkodtak megakadályozni a ke­resztyénség1 terjedését, s bebizonyítható, hogy ott János evangéliuma már a legrégibb idők óta ismeretes volt. Mohammed az arábiai nesz­toriánus egyház révén ismerte meg a keresz­tyénség tanait. * Egyik legelterjedtebb politikai napilap ha­talmas vezércikkben ujjongott, hogy a luganói konferencia idején tört ki Délamerika két állama, Bolivia és Paragluay között a háború. A lap azon ujjongott, hogy a Népszövetségnek nem sikerült a háborút megakadályozni. Lapjaink és közvéleményünk egyik része t. i. mindig öröm­ünnepet ül, valahányszor kitűnni látszik, hogy a népszövetség csak «sóhivatal». Az a népszö­vetség, amelytől másfelől annyi mindent várunk, mi magyarok is a magunk javára. Délameriká- ban időközben egy kis fordulat következett be. Bolivia és Paraguay vitás ügyük elintézését a Pán-Amerikai Unió döntésére bízták. Ennek a fordulatnak ja! kommentálását hiába kerestem abban a tekintélyes politikai napilapunkban, amely olyan bámulatos gyorsasággal tudott egy hangzatos és, miként utólag! kisült, abszolút kül­politikai tájékozatlansággal megirt vezércikket a magyar publikum elé vinni. A délamerikai há­ború bizonyos petroleumforrásokért indult volna

Next

/
Thumbnails
Contents