Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-09-08 / 34. szám

1929

EVANOELIKUSOK LAPJA

267.

Itt a legfőbb ideje is annak, hogy a munkát országos alapokra és széles, öntudatos lutheri skálákon mozgóvá tegyük és éppen ott ragadjuk meg, ahol a legfőbb értelme és Ígérete van a dolognak, az ifjúságnál. Lutherrel együtt kell kiáltanunk: »Es helfe doch, wer helfen kann und lasse sich’s der armen Jugend erbarmen.« Nemcsak az ellanyhult keresztyén irányzat igazi értelemben való felfrissité$e, hanem maga a nemzet és egyház jövője is követeli az egyetemes ébredést. Legyen teljes bizalommal a már megkezdett munka iránt, úgy az egyetemes egyház mint a kerületek, hisz nagyrészben tőlük függ, hogr a munka továbbra is a szigorú lutheri szellemű vágányokon haladjon, sót erre vonatkozólag éppen célkitűzéseket vár az ifjúsági munka.

Sürgősen meg kell oldani az evang. ifjúsági titkár kéqdését, még ha áldozatok árán is. Mennyivel előbbre van a ref. egy ház! A nemzeti K1E titkár is az övé, van külön ref. ifi. titkárja, külön a földmives ifjúság között munkát végző titkárja is.

Az egyik napilap szerint a kultuszminiszter úr kijelentette, hogy szivén hordja az ifjúság lelki gondozásának kérdését is, miért ne lenetne hozzá is azzal a kérelenunel fordulni hogy támogassa egyházunknak ezt a nagy fontosságú ügyét?! Egyház és állam egyaránt figyeljen fel az elért eredményekre és tegye lelki ismerete kérdésévé ezt az ügyet.

Meghallgatást kér a most szervezkedő ev. hitoktatók mozgalma is és várja, hogy' ügy az egyház, mint az állam foglalkozzék problémáival, amelyek egyház és állam jövőjét egyaránt érdeklik, az ifjúság gondozása révén.

Szereztessenek egyházközségi helyi konferenciák. Jöjjön össze a szomszédos falvak ifjúsága közös megbeszélésre és ünnepségre, az ilyennek mindig van valami maradandó értéke. Legyenek egyházmegyei, kerületi konferenciák, stb.

Természetesen az ifjúsági munka lelki munka, nem lehet nagy robajjal neki menni. Vigyáznunk kell, hogy megtaláljuk azt a pontot, amelyből kiindulhatunk. De semmi esetre ne várjuk azt, hogy az ifjúsági munka érett gyümölcsként az ölünkbe hulljon, hanem dolgozzunk érte keményen; magunk menjünk az ifjak közé. Az első lépések csalódásai ne keserítsenek et bennünket. Természetes, hogy nehéz munka ez különösen olyan helyen, ahol 'ilyen munka még nem volt és a dolog újszerű volta nagy ellentéteket vált ki. Sokszor el kell tűrnünk még a szektáskodás vádját is, de az igazi lutheri munka evangéliumi munka, az evangéliumi munka pedig krisztusi munka, ez pedig Isten országának ügye és ez megérdemel minden fáradságot. Fuchs János.

Oltári unionizmus?

Irta: Zulauf Henrik.

Az úrvacsora azonban mindennél még sokkal több. Nemcsak a múltra való örömteijes és hálás visszaemlékezés; nemcsak egyéni vallástétel a testvéri közösség jegyében es keretében; nemcsak a Krisztussal való jelenlegi és örökkévaló közösségnek a jele, bizonysága, vagyis nem csupán valami emberi produkció s produktum, hanem isteni tett, melyet az ember megél: Isten üdvözítő jelenlétének, az isteni kegyelem ajándékában való részesülésnek az ünnepe. Az egyén és a közösség, de mindig csupán az ember életébe s életviszonyaiba belekapcsolja magát az isteni, az Isten és önmaga s az ember között nexust teremt a keres/tseglxm s ezt ápolgatja az úrvacsorában. Miként általában az embernek az Istenhez való viszonya nem alulról felfelé, hanem az ellenkező úton jött létre, nem az ember, hanem Isten cselekedete, úg/ az úrvacsorában is ezen viszony nem az ember tettében, talán áldozatában (mfcxí!), hanem Isten kegyelmi ténykedésében, kegyelmi ajándékában áll és nyilvánul meg.

Miben all Isten kegyelmi ajándéka, melyben az úrvacsora által részesülünk? Az Ur Jézus Krisztus testében és vérében. Valósággal és lényeg szerint van jelen Krisztus teste és vére az úrvacsorában. Ezt megerősíti a Jézus által használt uranai nyelv ama sajátossága, hogy a görög »estin« szót nem tudja k fejezni (a magvar nyelvben is: »ez — testem ). Bizonyítja továbbá Pál apostol, midőn azokról, kik méltatlanul eszik a kenyeret és isszák a poharat, azt mondja, hogy vetkeznek az Ur teste és vére ellen, aminek csak úgy van értelme, ha a kenyérben és borban az Ur teste és vére jelen van. Hasonlóképcn, midőn Pál a méltatlan élvezést épen abban látja, hogy az Ur teste nem becsültetik meg, ami csak úgy lehetséges, ha ezen test jelen van. A kenyérben és borban (in), a kenyérrel és borra! (cum), a kenyér es bor alatt (sub), a kenyérben és borban s alatta (in et sub), a kenyérben és borban és vele (in u. mit) van Krisztus teste és vére jelen. Sőt a sacra mentális unió folytán kenyér és bor azonos Krisztus testével és vérével. Krisztus valóságos teste és vére való- sággal jelen van a kenyérben és borban, vele és alatta s valósággal azonos ez elemekkel, amelyek azonban szintén valóságosak, substantialiter kenyér és bor s azok is maradnak.

Az elemek nem jelképezik, hanem nyújtják Krisztus testét és vérét, illetve azonos ezekkel.

Milyen ez a »valóságos test és vér«, mely az úrvacsorában jelen van? A történeti, megfeszített, de feltámadott és megdicsöült Krisztus »láthatatlan «, megdicsöült teste és vére. Hogyan lehetséges az, hogy Krisztus teste és vére az úrvacsorái elemekben jelen van? A magyarázat egyrészt a filozófia— matefizika terén« mozog: az örök, Időtlen, Végtelen megjelenhctik és meg-