Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-09-01 / 33. szám

1929 evangélikusok lapja 259. emlékezik arról, hogy 1930-ba ni lelsz az Ágostai Hitvallás 'előterjesztésiének niégyszázadik évfor­dulója. A Konvent hálát mond a min ellenható Isteninek, hogy a lutheránus egyháznak ezt a hit­vallást adta. A Konvent bizonyosra veszi, hogy a lutheránus egyházak az egész világon egye­sülni foginak a hitvallási alapiért érzett hála kife­jezésében s ilyen módon is erősítik az egység kötelékét. VII. Különleges kérdések. A Konvent külön bizottságai részéről a kö­vetkező tárgyak kerültek a véleményező bizott­ság! elé: a) Bel m iss zi ó. »A véleményező bizottságot felkérték, hogy gondoskodjék belmissziói bizottság szervezésé­ről, amelynek tagijai a világkonventen képviselt különböző lutheránus egyházakból kerülnének. A javasolt bizottság kötelessége lenne a végre­hajtó bizottsággal karöltve lehetővé tenni, a vi- lágkonvent gyűlésiével kapcsolatban, a belmisz- sziói munka' különböző képviselői révén a ta­pasztalatok kicserélését, s a Konvent gyűlésein kívül a különböző lutheránus országok és egy­házak belmissziói munkásai között a testvériség érzését ápolni.« b) T ie ni g e r é s z- é s k i v á n d o r 1 ó­misszió. »Elismerve, hogy minden luthieriánusinak kö­telessége az, hogy szociális téren eleven tevé­kenységet fejtsen ki, ezzel tanús it ván háláját Isteni iránt mindazért, amit Istentől kapott, a Kopenhág'ában tartott második Lutheránus. Vi- lágikonvent felhívja minden lutheránus egyház­nak és egyesületnek különös figyelmét azokra a nagy bajokra, amelyeket csak nemzetközi együtt­működéssel lehet orvosolni, nevezetesen arra a szörnyű nyomorúságra, mely tengerészeket és kivándorlókat sújt. A konvent nyomatékosan kéri az egyház és az állam mindem tisztviselőjét, hogy vegyenek igénybe minden megfelelő törvé­nyes eszközt, amelyekkel a kivándorlóknak és a tengerészeknek a kikötőkben való kifosztása megakadályozható, másfelől minden lehető .utón támogassék és mozdítsák elő azt a munkát, amelyet több évtized Óta egyházaink a tenge­részek és kivándorlók között végeztek s tegyék lehetővé a tengerészeknek a vasárnap megün­neplését.« c) A lutheránus sajtó munkája. »A hírszolgálati bizottság meg van, győ­ződve arról, hogy az egész világ lutheránus saj,- tójániak szorosabban együtt kellene1 működnie abból a célból, hogy a lutheránus egyház ügye mindenütt megerősödjék. Azért a: bizottság a következő javaslatot teszi: 1. Minden lutheránus egyháznak legyen saj­tóirodája, hacsak lehetséges. Ez az iroda a Lut­heránus Világikön vént érdek ében és a lutheránus hitvallású egyházak érdekében dolgozzon. 2. A különböző országokban levő irodák ál­tal végzett mimika alapján három központi irodát kellene felállítani, egiyet Németország, egyet az északi államok és egiyet Amierika részére. Ezek a központi irodák az anyagot kicserélhetnék. 3. Főcél lenne az egyetemes lutheránus saji- tószolglálat létesítése, amelynek anyagát a há­rom főnyielven, németül, angolul és egy skan­dináviai nyelvien lehetnie közölni. (Kívánatos volna továbbá a képeik kicserélése is. Ez talán' a Dres­dener Lilderkammer kifejlesztésével volna le­hetséges'. 4. Mielőbb elkészítendő ai világ valamennyi létező lutheránus újságjának a jegyzéke. A jegy­zék tartalmazza a szerkesztők cintét s mind­egyik újság jellegének leírását. Ez lenne »A lut­heránus sajtó kézikönyve«. így lehetővé válnék a lutheránus lapok cseréje s előmozdiítatnék a közös rokonszenv és megértés.« A véleményező bizottság javasolja, hogy mindezen ügyeket adják ki a végrehajtó bizott­ságnak minden közelebbi ajánlás nélkül, de azzal a kéréssel, hogy a végrehajtó bizottság mind­egyiket tegye gondos vizsgálat ^tárgyává. VIII. Köszönetnyilvánítások. A Második Lutheránus Világkon vént először is kifejezi mély háláját á Lutheránus; Világkon- vent végrehajtó bizottságának, amelynek tagjai Dr. Morebead, Ihimels püspök, Jorgiensien, ta­nár, Pechmann báró, Dr. Pehrsision és Dr. Boe. A konvent elismeri, hogy az elmúlt hat évben milyen nehéz és sokféle volt a bizottság; munkája és milyen áldásosak voltak a munka eredmé­nyei. Ezért a1 konvent legmelegebb köszönetét mond a bizottságnak és; kéri, hogy hálájának ki­fejezése .jegyzőkönyvbe Vétessék. Hasonlóan mély háláját fejezi ki a kopenháglai dán bizott­ságinak s elnökeinek, Ostenfeld püspöknek és Jorgiensen tanárnak, a konvent nagyszerű elő­készítéséért, a gyülésezés napjain kifejtett fára­dozásaikért s a szives vendéglátásért. Kéri en­nek jegyzőkönyvbe vételét. Végül a Konvent kü­lönös köszönetét fejezi ki Koipenhága város ta­nácsának, a vároci missziónak a Bethesda hasz­nálatáért, s minden vendéglátónak és i5óbarátnak, akik vendégszeretetükkel segítették a Kowventet. Oltári unionizmus ? Irta: Zulauf Henrik. Mit jelent ezen általános elvi megiállapitás az oltári szentségre való vonatkozásban? A szentség lutheri értelmezés; szerint — mindenesetre Augustinus nyomán — formai te­kintetben látható ige. Az ige teszi a szentséget szentséggé. Ez az ige Luthert jellemzően!, Augus- - típustól eltérőleg, a külső Ige, az írás szava és lennek hirdetése, természetesen mint »a Krisz­tusról való bizonyságtétel«. (Dunkmann) Luther szerint Isten kétféleképen munkálkodik rajtunk: külsőleg és benisőleg. Külsőleg Igjével és a szent­ségekkel, bensőleg a Szentlélek, hit és egyéb

Next

/
Thumbnails
Contents