Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-08-11 / 31. szám
244 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. Ilyen módosítások volnának: a) a pályázók már pályázati kérvényükben tartoznak nyilatkozni afelől, hogy hajlandók-e, az egyházközség esetleges meghívására, személyesen bemutatkozni lés ezen alkalommal istentiszteletet tartani. b) a pályázati határidő leteltéig! beérkezett összes kérvényeket az egyházmegyei elnökség (esperes) tartozik az egyházközségi (képviselőtestületi) közgyűlés előtt tüzetesem és emellett szigiorú pártatlansággal ismertetni és vita nélkül tudomásul vétetni. c) Pályázat minden esetben kiírandó, ha az egyházközség egyetlen jelöltben nem tud, vagy nem akar megállapodni, úgyszintén a missziói lelkészi állások betöltésénél. d) A pályázati hirdetés szövegjét egységes mintában lehetne megállapítani. e) A missziói lelkészi állásokra a pályázatot az egyházkor, elnökség írja ki. Megokolás a »Pályázatira vonatkozó részhez: A nyilvános pályázat kiírása mindazon esetekben, amikor a gyülekezet egy jelöltben nem tud, vagy nem akar megállapodni, a nyilvánosságnak, méltányosságnak és igazságnak természetes, elháríthatatlan és elvitázhatatlan követelménye, melynek mellőzése akárhányszor éppen a legméltóbbakat zárja ki, akiknek sem módjuk, sem alkalmuk, sem ízlésük nincsen ahhoz, hogy bármilyen úton is »önmagukat ajánlják«, ami különben is az egész választási eljárást már kezdettől fogva helytelen irányba terelné. A lelkészválasztást nem volna szabad tisztán csak az egyes gyülekezetek privát ügyének tekinteni s így közegyházi érdekből is meg kellene adni mindenkinek a jogot, illetve lehetőséget arra, hogy akár anyagilag, akár erkölcsileg előbbre jusson, vagy általában helyzetén változtasson. Az u. n. »helycsere«, amelyről a tárgyalások során szintén szó esett, gyakorlatilag alig vihető keresztül. Hogy a pályázó már eleve tartozik kijelenteni, hogy hajlandó-é személyesen is bemutatkozni, a választásról szóló résznek d) pontja alatti rendelkezésével (első bekezdés) függ össze. A választásról szóló rész ugyancsak az egyházker. Szabr. eltérésiéinek összeegyeztetésével volna megállapi- taindó az új Szabr. által szükségessé váló módo- sitás okkal. Ilyenek volnának: a) Visszaélésiek a választhatóságból kizárjiák a jelöltet, akár tudtával, akár tudta nélkül történtek, hacsak nem állapítható meg, hogy egy másik jelölt érdekében, ennek hívei részéről történtek az ellenjelölt kárára. Ennek megvizsgálására és megállapítására az egyházker. vegyes bizottsági illetékes — az egyházközség, ill. a bűnös fél terhére. b) Nők szavazati jogukat direkte isi gyakorolhatják, aminek nem’mond ellen az E. A. 42. §-a:, mert nem foglal magában tiltó rendelkezést. Viszont betegek, vagy elhalaszthatatlan s lelmülaszthatatlam teendőkben távol lévők (férfiak és nők) meghatalmazott útján szavazhatnak, kellő megokolás és igazolás (orvosi, vagy hivatal főnöki bizonyitvány) esetén. c) A »próbaszónoklat« kifejezés mellőzendő. Ehelyett a »személyes bemutatkozás«, istentisztelet tartásával. d) Az egyházközség a vegyes bizottság részéről kijelölt három pályázónak mindegyikét tartozik személyes bemutatkozásra mleglhivni, vagy egyiket sem szabad meghívnia. A személyes bemutatkozás alkalmával és annak egész tartamára az adminisztrátor vagy más az esperes által mejgbizott lelkész (censor) tartozik jelen lenni, az istentiszteleten, rósztvennj s tapasztalatairól az esperesnek jelentést tenni. Az istentisztelet alkalmával elhangzó prédikációban személyi vonatkozások, vagy a gyülekezet aposztrofálása, a captatio benevolentiae érdekében, szigorúan mellőzendők. Házi látogatásokat tenni sem a bemutatkozás alkalmával, sem máskor nem szabad. Úgyszintén tilos vendégségek tartása is. Legfeljebb az engedhető meg, hogy a jelölt, a censor jelenlétében, neutrális helyen (p. o. iskolában) bemutatkozik a presbyterium tagjainak. A találkozás időtartama rövid legyen. Beszédek tartása mindkét fél részéről szigorúan tilos. A jelöltnek az eglyházközsiég tagjaival leveleznie nem szabad; legfeljebb az egyházközségi elnökségtől (adminisztrátortól) kérhet bizonyos dolgokra nézve objectiv felvilágosításokat. Megokolás a »Választásiról szóló részhez: Ad a) Az a rendelkezés, hogy a visszaélések nemcsak akkor zárják ki a jelöltet, ha azok tudtával, hanem akkor is, ha tudta nélkül történtek, talán alkalmas arra, hogy a jelöltek érdekében egy csoportba (»pártba«) sorakozókat mérsékletre, tartózkodásra intse. Ez egyébként egyike a legkényesebb kérdéseknek, amely bizonyára még sok megfontolást, eszmecserét igényel. Ad ö) A nők szavazati jogának csakis meghatalmazott útján való gyakorlása, semmivel sem megokolt s ma már elavúlt intézkedésnek tekinthető, — amely azonfelül, a tapasztalat szerint, éppen a legtöbb visszaélésre szokott alkalmat adni s így, ha szabályrendeleti úton nem volna megszüntethető, törvényhozás útján kellene kiküszöbölni. Viszont igazságtalan rendelkezés, hogy adott esetekben, bárki is ne gyakorolhassa választó jogát meghatalmazás útján. Ad c) A »próbaszónoklat« kifejezés nemcsak azért küszöbölendő ki, mert nem meríti ki a dolog lényegét (»szónoklat«), hanem mert sérti a lelkészi állás tekintélyét s az igehirdetés méltóságát. Ad d) Mivel a jelöltnek a gyülekezetben való személyes megjelenése alkalmul szolgálhat visszaélésekre, azért ennek módozatait, ellenőrzését szükséges részletesen és lehető szigorúan szabályozni.
