Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-08-11 / 31. szám
1929. EVANGÉLIKUSOK LAPJA _________________245. A beiktatásról, helyettes és segédlelkészekről szóló részek a négy Szabályrendelet összeegyeztetése útján állapi' ható meg, a szükségessé váló módosításokkal. Befejezés. Hogy a Tervezet készítőjét a legjobb intenciók vezérelték, azt talán senkisem vonja kétségbe. Ezek az intenciók, amint ez már a »Praeambulum«-ban kifejezésre jut: a gyülekezet és a közegyhdz érdekeinek, a lelkészt hivatás méltóságának, s az egyház tekintélyének védelme és megóvása. Mind olyan életbevágó érdek, amelyért, ha kell, gyülekezetünknek eddigi korlátlan szabadságukból valamit feláldozni érdemes. Természetes dolog, hogy a tanítók választása hasonló szabályozást követel. A tervezet, amint ki-ki láthatja, egyelőre a váz- latszerüség jellegével bir s így nem tart igényt arra, hogy hamarosan tető alá jusson, annál kevésbé, mert az egyes egyházkormányzati testületeknek nem állott módjában, hogy vele behatóan foglalkozzanak Arra azonban talán szabad számítani, hogy az egész elaborátum, amely nem ötletszerűen jött létre, hanem hosszas elméleti és gyakorlati megfontolások és tapasztalatok eredményeként szűrődött le, objec- tiv, nyugodt, az ügy komolyságához és fontosságához méltó megjegyzések, hozzászólások tárgyává tétessék. Ha a tervezet akár csak lökést ád ilyen tárgyalások komoly megindulásához, úgy közvetlen célját elérte. Sopron. Strdner Vilmos. Az ízűi evangélikus leinykonlerencia. Az egyházi lapokban közölt meghívó nyomán nem remélt számban jöttek az ország különböző vidékeinek gyülekezeteiből az evangé- likus leányegyletek jelentkezései. Tizenöt egyesület küldte el százhúsz tagját az első evang. leánykonferenciára. Nem felesleges megjegyezni, hogy szigorú pontossággal érkeztek meg az előadok és résztvevők július 26-án, hogy a 27-én reggel kezdődő konferencián kezdettől fogva jelen legyenek. Azt is fel keli jegyeznünk, hogy a konferencia befejezése • előtt senki se távozott el a konferencia tagjai közül. Az érkezőket az állomáson a helyi rendezőség, s a szives vendéglátók egy része fogadta. Feledhetetlen jelenet volt, mikor a vonatból kiszálló leánysereg elénekelte köszöntésképen az Erős várunkat. Szombaton, 27-én reggel istentisztelettel kezdődött a konferencia, melyen Marcsek János helyi lelkész olvasta a bibliából az Efezusi levél 3* 14—21 verseit, majd a konferencia tagjaival áh itatós imádságba mélyedt. A megnyitót Victor Erzsébet, a Leányegyletek Nemzeti Bizottságának főtitkára mondotta. A konferenciához többen intéztek üdvözlő leveleket és táviratokat. A konferencia a megnyitás után táviratilag üdvözölte az egyetemes felügyelőt és a négy püspököt, valamint Sulkovvski hercegnét, a Leányegyletek Nemzeti Szövetségének az elnökét. Ezek után egy előadás-sorozat következett erről a főtárgyról: Isten országáért való munka. Ebben a sorozatban Dr. Csengődy Lajos arról beszélt, mit tesz Isten az O országáért? Az Isten kinyilatkoztató munkáját ismertette, melynek legfontosabb eszköze az egyház. Majd Dr. Scholtz Oszkár felelt előadásában arra a kérdésre: mit tesz Isten országáért az egyház? Kiemelte az egyház hivatását, melyet fóképen a családi életben lát meg, mint evangélikus, hiszen a család a társadalmi és nemzeti élet alapja. Végül Bélák Sándor mutatta meg előadásában, mit tesz Isten az ö országáért az imádkozó ember által; az. imádkozás az evangélikus ember lelki felfrissi- tóje, munkájának irányitója, békességének alapja. Ezzel az első délelőtt véget is ért. Közös ebed után a konferencia a Rima-Murány Salgótarjáni Vasmű R. T. egyik virágos és virágzó bányatelepére, Farkaslyukra rándult ki, ahol a bánya gondnoka és munkatársai szives szeretettel és előzékenységgel ‘fogadták a különvonattal érkező vendégeket s be is vitték több csoportra osztva a bánya belsejébe. Onnan visszajövet a kora esti órában ismét a lelki munka következett. Ez alkalommal D. Kovács Sándor egyetemi tanár a lutheri vallásosságról tartott megkapó előadást. Abból indult ki, hogy minden vallás lényege ugyanaz: az Isten keresése és megtalálása. A kér. ember az Istent, mint lelki vallas, Léleknek látja, akit csak lélekben imádhat. A lutheri vallásosság alapjában a tiszta evangéliumi keresztyén vallásosság, melynek ketté« gerincgondolata van: Isten szeretete irántunk és a mi szeretetünk Isten iránt. A közös vacsora után a tagok a ha tál másán, lebilincselóen dolgozó gyárat tekintették meg több csoportban szakszerű vezetés mellett. Vasárnap reggel korán ismét együtt voltak a tagok jórészben, hogy egy kedves munkát, a vasárnapi iskola és istentisztelet módszerét magában egyesítő gyermekistentiszteleti mintát tanulmányozzanak, amelyben a buzgó leányok a lelkész munkatársai lehetnek, sőt esetleg önállóan is végezhetnek ilyet. A minta-gyermekisten- tisztelctet Marcsek János vezette három, előre hozzákészült csoportvezetővel. Sámuel II. 23. r. 14—17 alapján a keresztyén hősnek a képét állította a gyermekek ele. A délelőtti istentisztelet előtt kedves jelenet volt a nyíregyházi Luther- Szövetség egy negyvenes csoportjának hatalmas autóbuszon való megjelenése, mely a hittestvéri szeretet és támogató érdeklődés szép megnyilatkozása volt. A zsúfolásig megtelt templomban a helyi lelkész oltári szolgálata után Dr. Csengődy Lajos salgótarjáni lelkész hirdette az igét I. Kor. 10. r. 6—13 versei alapján lendületes szónoki előadásban az evangélikus leány lelki képét rajzolta meg. Az istentisztelet végeztével az Ózdi Ifj. Luther-Szövetség a konferencia tiszteletére diszülést tartott, amelyen Marcsek János
