Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-07-21 / 28. szám
1929. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 221. felsorolja az újabb »egyházi építkezéseket«: az Angolkisasszonyok intézete és a Lelkigynkorla- tos ház a Zugligetben, az Isteni Szeretet Leányai Otthona a Széchenyi-hegycn. — Tehát: évszázados elemi iskoláink a*kultuszminiszter takarékossági hajlamai miatt megszüntetendők, ellenben huszonöt év előtt beköltözött apáca rend internátust, elemi iskolát, polgári iskolát és továbbképző tanfolvamot tart fenn és fejleszt. * örömmel olvastam a pécsi gyülekezet »Értesítések« c. kétheti lapjában egy »S« aláirásu cikket a pécsi egyház közgazdasági problémáiról, amely olyan jól van megírva, hogy szélesebb körben is méltó a figyelemre. Egyik része igy hangzik: »Az egyház közgazdasági autonómia alapjai ma keskenvedöben vannak, ennek oka az, hogy’ az emberek nagyon- is önmaguknak élnek, igy’ tehát az egyházi közügyek intézésére idejük kevés, önzetlenségük gyenge, áldozat- készségük elégtelen. Az activitás és produktivitás erénye nélkül az egyházközség kormányzására vállalkoznunk nem egyezik elődeink gondolkodásmódjával. A köztevékenység tereit egyéni érvényesülés céljaira hasznosítani téves kisajátítás, nem protestáns mentalitás. Autonómiánk ma termelő talaja kétféle visszaélésnek: egyfelől a stréberek csak hétköznapokra terjedő vetélkedésének s a másik oldalon a közérdek nevében a magánérdek mindent kisajátító törekvésének. Ehhez járul a tömegeknek valami érthetetlen közönyössége, mely fáradtan engedi ki lábai alól az önsorsunk intézésére érett, szabad emberek talaját úgy, hogy a szabad rendelkezésre álló autonómiánk alapján nem találjuk meg kellő számban a vezető, munkás férfiakat s nem találjuk meg azokon éppen ennék a torn egpsichosisnak hatása alatt azt a vállalkozói merészséget, hogy' a messze jövőbe néző alkotásokkal gyarapítsák egyházunkat.« Iskoláink az 1928|29. tanévben. (Az Iskolai értesítők alapján.) 1. A nyíregyházi Kossuth Lajos- reálgi mnázi um. (Teltsch Kornél igazgató.) Az értesítő megemlékezik Geduly Henrik püspök 40 éves lelkészi jubileumáról; a püspök hat éven át vallástanára volt az intézetnek, jelenleg pedig annak egyházi főhatósága,* s mint hivatalára nézve legidősebb püspök, közvetítője egyetemes egyházunk iskolaügyeinek a tanügyi kormánynál. Méltatja Dr. Vietórisz József, 1928. őszén nyugalomba vonult igazgatónak, c. főigazgatónak, aki 37 évig volt az intézet tanára, ebből 8 évig annak igazgatója, az intézet, az egyház és a társadalom terén kifejtett áldásos munkásságát, irodalmi működését... Ismerteti az intézet történetét 1806-tól; első tanára Karlovszky József volt; 1834—1861-ig szünetelt; 1865-ben négyosztályos algimnázium; 1867-ben nyilvánossági jogot nyer; 1888-ban volt az első érettségi vizsgálat. Az iskola elnökfelügyelője dr. Bencs Kálmán kormányfótanácsos, Nyíregyháza polgár- mestere, egyházfelügyelö. 1929. szeptember 1-ére megnyílik a teálgimnázium Rothermere-intemá- tusa, amelynek részére a kultuszminiszter 30.000 pengő építkezési segélyt utalt ki a protestáns államsegély terhére; az intern átusi ellátás dija egész évre 800 pengő lesz, ennek fejében lakás, élelmezés, fűtés, világítás, mosás, kiszolgálás és orvosi kezelést kapnak a növendékek; a kérvényt augusztus 1-ig kell benyújtani. Az értesítő megjelenése óta már megalakult a Nyíregyházi öregdiákok Szövetsége, amint arról hirt adtunk. Az adományozók között szerepelnek egyes jól- tevök dr. Bencs K., dr. Szopkó IX, Teltsch K., Maurer K., Rcinitz Gy., Fábián P., a nyíregyházi takarékpénztár rt., a nyíregyházi Takarék- pénztár Egyesület, Cementárugyár, Termény- és Aruraktár, a Szjénásy Papi ni emu rt., Nyíregyháza város. A kiosztott segélyek, jutalmak, ösztöndíjak, tandijkedvezmények összege 5.886 P. Uj alapítványokra, tőkeemelésekre, kainatkiegé- szitésre befolvt 1.188.37 P. Egyesületek: Gyám- intézet (40 P), Fillércgylet, Önképzőkör, Természettudományi kör. Ének- és zenekör, Cserkészet (63 tag), Sportkör, Sakk-kör, Gyűjtöegye- siilet. A tantestület 14, a hitoktatókkal együtt 20 tagból áll; a tanárok előadásokat tartottak különböző egyesületekben és a nyíregyházi sajtóban jelentek meg írásaik. A kormányzótanács a diszterem számára incgfesttette dr. Meskó László volt felügyelő olajképét, a tanári szobában elhelyezte az iskola volt négy igazgatójának (Martinyi József, Leffler Sámuel, Moravszky Ferenc és dr. Vietórisz József) megnagyobbított arcképét. Uj tanár dr. Gacsályi Sándor (magyar-francia), h. tanár dr. Kiss László. A tanári értekezleteknek egyik szélesebbkor!! figyelemre méltó megállapítása, hogy sok tanuló kézírása rendetlen és hanyag, aminek korrigálására bevezették az I. és II. osztályokban a szépírást. A díszteremben színpadot állítottak fel. A valláserkölcsi nevelés kifogástalan volt (Máczay Lajos vallás tanár ádventtó! husvétig ifj. istentiszteleteket tartott, Úrvacsora május 5-én, Kiskáté és Spcveri prof. ünnepelve, kötelező templomlátogatás); a fcgvelcm kívánni valókat hagy. A hazafias nevelésre súlyt fektetett az intézet, hazafias ünnepélveket tartott. Tanulók száma év végén 413; evangélikus 92, református 140, izraelita 126. 2. A nyíregyházi leányliceum. (Adorján Ferenc igazgató.) Az intézet 1917-ben nvilt meg; kezdeményezői voltak Gedulv Henrik püspök és Balla Jenő egyházfelügyelő, polgármester. Az iskola a város egy nagyobb bér- házában var. elhelyezve; az iskolafenntartó megvásárolt két házat, amelyeknek telkén épül majd fel az intézet és internátus. Az igazgatótanács elnöke Szohor Pál felügyelő, városi főjegyző.
