Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-07-21 / 28. szám

222. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. A tanártestület 14 tagiból, a hitoktatókkal együtt 19 tagból áll; a tanárok közül kettő helyettesi minőségben. Ifjúsági egyesületek: önképzőkör, Daloskor, Terrnészettudományi kör, Segítő Egye­sület, Vöröskereszt egyesület, Sportkör. Kéri a1 szülőket, hoigy a növendékek iskolánkivüli el­foglaltságát csökkentse; a szülői értekezlet a tanulók túlterhelése miatt állást foglalt a cser­készet bevezetésiéi elleni. A valláserkölcsi nevelés­re az intézet nagy gondot forditott. Az iskolai ünnepélyek a vallásos esi hazafias nevelés szol­gálatában állottak. Az elengedett tandíj összege 4925 P; az intézet jőltevői közt szerepelnek a Nyíregyházi és a Nyirvidéki takarékpénztárak, a Pénzügyigazgatóság, a Nyíregyházi Takarék­pénztár Egyesület, Szémlásy Béla!, Fábián Béla, és az Ujságbolt; volt tanítványok 167 pengőt adtak az érettségiző lányok alapijára. A tanárok különböző egyesületekben tartottak előadásokat; nagyobb irodalmi munkásságot fejtettek ki Adorján Ferenc iig. és Fehér Gábor. Az értesítő közli dr. Röder Ede: »A magyar nlép lelke nép­dalainkban« cimü tanulmányát. A tanulók számla 274, közülök evangélikus 36; előmenetel szerint általános jeles 64; magaviseletből példás 224. (Folytatjuk.) HÍREK. — Kinevezés a theolőgiai fakultáson. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Karner F. Károly egyetemi magántanárt az »újszövetségi irásmagyarázat és a rendszeres theológia segéd­tudományai« tanszékére nyilvános rendkívüli ta­nárrá nevezte ki. — A veszprémi egyházmegye közgyűlése július 10-én volt Pápán, Takács Elek esperes és Mihály Sándor gazd. tanácsos, egyházmegyei felügyelő elnöklete mellett. Előző napi a külön­böző bizottságok üléseztek, este pedig gyámin­tézeti és belmissziói vallásosest volt, melyen gyámintézeti beszédet Mogyoróssy Gyula ba- kcnyszentlászlói lelkész, belmissziói tárgyú elő­adást pedig Novák Rezsőné tartott, Fülöp Dezső theologus szavalt. A közgyűlést Takács esperes nyitotta meg tartalmas beszéddel, melyben meg­emlékezett a speyeri protestáció és a Kiskáté megírásának négyszázéves fordulójáról. »Ne fe­lejtsük el — mondotta többek között — hogy a protestantizmust ma is csak az az erő tarthatja fenn, amely létrehozta. Élet csak életből fakad­hat, az őrállókban kell hitéletnek lenni, hla azt akarjuk, hogy az egyház is éljen«. Pócza Ferenc, az esperes választó szavazatokat felbontó bizott­ság képviseletében bejelentette, hogy 36 szava­zattal 10 ellenében, az egyházmegye "újra régi, kipróbált vezérét: Takács Eleket ültette az es­peres! székbe. Az újonnan meg!választott espe­rest Mihály Sándor egyházmegyei felügyelő üd­vözölte, számlára erőt és áldást kérve Istenitől. Az egyházkerületi közgyűlésre megbízóié VéHer kiküldte az egyházmegye Novák Rezső, Somogyi Károly, Kakas Józsiéi lelkészeket, Bélák Endre, Zauner Róbert, Sümegi László világiakat. A tanítói karból nyugalomba vonultak : Nagy Pál pápai, Nagy Sándor mihályházai, Sülé Sándor kertai, Zacher Sándor homokbödögei tanítók, kiknek a közgyűlés hálás köszönetét mondott évtizedes eredményes munkálkodásukért. Vitéz Draskóczy ny. altábornagy, az egyházmegye vil. főjegyzője tisztségéről lemondott. Az egy­házmegye sajnálkozva vette tudomásul a lemon­dást, a megüresedett tisztséget egyelőre nem is tölti be. Az esperesi jelentés hangsúlyozta, hogy az idők a protestáns testvériség őszinteségét és kölcsönösségiét sürgetik, szükség van a közös megmozdulásra. Sajnálattal vette tudomásul 'az egyházmegye, hogy aIelkészi nyugdijintézeti já­ruléknak a kongruába való beszámitásától a szakminiszter elzárkózik. Nagy visszatetszést okozott á kultuszminiszter fánk nézve sérelmes iskolapolitikája, mely már erősen sérti autonó­miánkat. A miniszter a zaragafsai eTeimiiskoIatór megvonta az államsegélyt, Ugyanezen sorsot he­lyezte kilátásba1 a somTószőíIősi, naglygyimőti, tapoicafői, bakonyhánki, Riskamondi, nemes- hanyi, fehérvarcsurgői, csőti és ászári elemi is­koláknak, mivel a tanulók létszáma alatta ma­rad a 30-nak. Ezek az iskolák őrálló tisztet tel- jíesiteniek, és a közgyűlés el van szánva, hogy megmaradásukért a végsőkig kész küzdeni. Sú­lyosbította a miniszter eljárása felett való mél­tat! a'nkbdást az a többszörös tapasztalat, hogy a kath. hasonló népességű iskolák egészen más elbánásban részesülnek. Mihály Sándor felügyelő az egyházmegye1 nevében éles hangon, felhábo­rodva tiltakozott a kultuszminiszter önkényes és egyházunk múltját, iskoláink érdemeit semmibe se vevő intézkedései ellen. Tárgyalta az egyház­megye a IelRészválasztási szabályremdelet-jaVais- latot, de érdemben nem tudott* hozzászólni, mert a javaslat későn érkezett az egyházmegyéhez. Feltétlenül szükséges, hogy egyházi felsőbb fó­rumaink időt adjanak a javaslat minél szélesebb körben való megtárgyalására, annáT inkább, mert a javaslatban oTyan nóvumok vannak, melyek fölött röviden elsiklani nem lehet s amelyek' nem is találkozhatnak általános helyesléssel. Az egy­házi tisztviselők házasságkötésére vonatkozó szabálytervezet sem nyerte meg1 a közgyűlési tet­szését. A tervezet erősen beleütközik a szemé­lyes szabadságba, az esperest és az egvházi fő­hatóságot olyan miegbízással akarja felruházni, mely Igen kényes helyzetet teremthet úgy az eigyháizi hatóságoknak, mint a nősülni akaró egy­házi tisztviselőknek. Az egyházmegye az egéisz javaslatból csak azt akarja elfogadni, hogy az egyházi tisztviselő csak eva'ng. nőt vehet fele- séigíül, illetve hogy a születendő ^ gyermekek evangélikusok legyenek. Az iskolalátogatási sza­bályrendelet-tervezetben kívánatosnáR tartja a

Next

/
Thumbnails
Contents