Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-01-20 / 3. szám

20

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1929.

államsegélyek milyen mértékben tették egyházunk munkáját intenzivebbé és eredményesebbé,

2. ezek nélkül az államsegélyek nélkül hol és mily mérvű megrövidülést szenvedne egyházunk,

3. ezek nélkül az államsegélyek nélkül mely lényeges munkaágak mily mértékben volnának fenntarthatok.

Az egyetemes egyházi pénzügyi statisztika nem jelentené azt, hogy az egyetemes egyház bele akar nyúlni az autonóm hatóságok és testületek pénzkezelésébe. Célja csak az lenne, hogy tiszta és világos képet tárna elénk pénzügyeinkről, ami az autonóm testületek és hatóságok szempontjából is kívánatos. Eltekintve attól, hogy demokrat kus alkotmányu egyházunkban minden egyhá tagnak jogában áll megkövetelni azt, hogy egyházának pénzügyi helyzetéről az illetékes tényezők részletes és teljes kimutatást nyújtsanak.

Lehetetlen észre nem venni, hogy az egyházi közvéleményben bizonyos nyugtalanság mind nagyobb mértékben kap lábra. Ennek a nyugtalanságnak ne adjunk tápot és ne adjuk meg a jogosultság látszatát annak a feltételez- hetőségevel, hogy maguk a felelős tényezők sincsenek voltak épen tisztában a helyzettel. Any- nyi bizonyos, hogy ma már az eddigi módszer és eljárás, amely a régi viszonyoknak megfelelhetett, elavult. Az államsegélyek új pénzügyi viszonyokat teremtettek. És az egyháznak ezen új viszonyokhoz kell alkalmazkodni minél előbb.

Delta.

A magyarországi evangélikus egyház belső helyzete.

(Az Interr>acionaler Verband zur Verteidigung des Protestantizmus Buda; esten, 1928. övi ok óber hó 15 éu tartott gyűlése elé t >rie«ztette KAPI BÉLA dunántúli evangrtkus püspök.)

Azon megbízatást nyertem, hogy rajzoljam meg magyarországi evarg likus egyházunk belső helyzetének hű képét. Tudom azonb n, hogy az egyház b Iső helyzete elvál szthaíat an küLő viszonyaitól.- Mostani formáját, szervezetét, gyengeségeit és törekvéseit csak akkor érthetjük meg, ha ismerjük életviszonyainak külső vonalait s a kívülről ráparancso't, adott tényezőket.

Munkám összeáll tásá á\ 1 mondok a retorikai és stilisztikai szépségekről, e tekintek a gondolat kife téstől és eszme-rend zerezéstől is s meg légszem az egyszerű megállapítások és valóságok egymás mel é iktatásával.

Egyhá unk be’ső h Iyzetét akarva megrajzolni, ki kell terjesztenünk figyelmünket:

a) egyházunk külső erőviszonyaira;

b) egyházunk felekezetközi elhelyezkedési körülménye re;

c) egyházi vallásosságunk hitvallási alapjára;

d) alkotmányos szervezetére;

e) életműködése ama külső és belső körülményeire, melyek hivatásteljesitését megnehezítik; s igy kell megkeresnünk egyházunk belső helyzetének ismertető vonásait.

1. Kü 1 s ő e r ő vi s zo n y ok.

Magyarországion 478.482 evangél kus ember él. Anyiagyülekezetiink van 250, leánygyülekezetünk Í54, fiókgyülekezetünk 83.

Egyházunknak különböző fokú iskolái és tanintézetei: Népiskolája 512, Polgári fiú és leányiskolája 2, fiugimnáziuma, íiureálgimná- ziuma, leánylieeum 9, tanítóképző intézet 3, jogakadémia 1.

Lelkészképzésünkről az állam gondoskodik. Az egyik egyetemen theologiai fakultásunk működik. A tanárok kinevezése előtt egyházi megbízhatóság szempontjából egyházunknak véleményadási joga van.

Vannak egyházi intézményeink. Az egyházi szeretetmunkát Gyámintézetünk végzi, mely a Gusztáv Adolf Egyesülethez hasonló egyháztársadalmi szervezet. Vannak árvaházaink, szeretet- házaink, a főiskolai ifjúság részére Budapesten internátusunk: a Luther Otthon. Néhány középiskolánk mellett van külön internátusunk, úgyszintén leányiskoláink mellett is. Van irodalmi Társaságunk: a Luther Társaság.

Külső erőviszonyainkat a trianoni békekötés károsan megtépázta.

Nagymagyarországon volt 1,137.058 evangélikus, most 478.482, gyülekezetünk volt 686, most 250, leánygyülekezetünk volt 418, möst 154, népiskolánk 1253, most 512, polgári iskolánk 10, most 2, középiskolánk 17, most 9, theo- logiánk 3, most 1.

Ezen számadatok megéreztetik, hogy evangélikus egyházunk helyzete megnehezedett, erőforrásai meggyengültek, feladatai megnövekedtek. Könnyen elképzelhetjük ezen rövid szavak tulajdonképeni ért.Inét. Külön rámutatok azonban arra, hogy sok egyéb káros következményein kívül a nagyobb nemzetiségi területek el- szakitása a megmaradt nemzetiségi területre is károssá vált. A nagyobb Burgenlandból nyertük a német, a Felvidékről pedig a tót anyanyelvű lelkészeket és tanítókat. A megmaradt kis nyelv- területek egyáltalában nem, vagy csak nehezen biztosithatják a lelkészi és tanítói sucrescenciát a német és tót anyanyelvű gyülekezetek és iskolák számára.

2. Evangélikus egyházunk elhelyezkedése.

Magyar evangélikus egyházunk missziói egyház. Néhány egyházi területet leszámítva, legtöbb helyen helyileg is kisebbségi egyházat képez. Vannak nagy gyülekezete'nk is: Budapest, Szarvas, Békéscsaba, Orosháza, Sopron, Győr s b. De a g uekezetek nagy több-égének léleks zárna nem haladja túl, sőt talán el sem éri az ezeret.

Egyházunk tehát majd :em mindenütt kisebb!-