Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-06-16 / 24. szám

i86. EVANGÉLIKUSOK LÄPjA 1929.-_-------------------------------------------------------------------------*------------------—--------------------*--------------m

ásra aratják a sikert, az elismerést, a habiért; magasztalják, gazdagon jutalmazzák őket. Te elástad magiadat, eltemetkeztél, senkinek a figyelme nem terelődik rád, megfelejtkeztek rólad. De mindez ne tévesszen meg. A hű munkás jutalma nem vész el. Kinek-kinek munkáját a tűz próbálja megj. És ne feledd: ahol a siker csak úgy sziporkázik és tündököl, ott is hány esetben ejgy olyan munkás dolgozott előzőleg, aki elásta magát, eltemetkezett, akiről a jó Istenen kívül senki se tudott! Egy jóságos atya vagy anya, egy hűséges tanító, egy-egy szerény munkása Isten országának szállt le, ásott le a szikláig és az rakta le a háznak, vagy gyülekezetnek fun- damentomait. Az .emberek elfeledték, talán észre se vették, de az Isten, látta az önfeledt türelmet, azt a bölcs munkát és ő nem felejti el. Dolgozz tehát türelemmel, tudván azt, hogy aki Isten országának dolgában fárad, az örökkévalóság számára dolgozik. Az emberek jönnek-menn ek, de a szent egyház megmarad.

A bölcs ember kősziklára építi házát, A maga házát is, meg az Isten házát isi. Alaposan, előrelátóam, körültekintően és türelmesen.

fi Lipcsei Misszió közgyűlése.

A Lipcsei Misszió, amelyet a Magyarhoni Misszió-Egyesület is támogat, nemcsak hogy újra felvette a munkát a tengerentúli munka- mezőkön', hanem új, fontos feladatok előtt is áll, amelyek mindén erejének mcgfeszitését kívánják. Isten csodálatosan megáldotta mindkét munkaimezőn. Indiában szemmel láthatóan halad előre; Afrikában a keresztyénség felé irányuló tömegmozgalomról beszélhetünk. Nagy dolgokat lehetne véghezvinni ha elégségesek volnának az eszközök és erők. De itt rejlik a baj. Ahelyett, hogy a Misszió vígan haladhatna előre, egyre- másra kénytelen kéregetni, hogy a legszükségesebb eszközöket megadják neki. Emberileg tekintve a helyzet kritikus. A vezetők lelkére gond, fáradtság és csüggedés telepedne, ha nem tudnák, hogy Isten dolgában fáradoznak, aki ellőtt nincs akadály, hogy sok, vagy kevés által 'szerezzen szabadulást. Találó volt tehát az az ige, amelyet Dr. Meyer hannoveri lelkész a közgyűlés előestéjén, kedden, május, 21-étii nyújtott az áhitatban: Nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isteni, hanem erőnek és szeretetnek és józan- ságinak lelkét. (2 Tim. 1, 7) Ez az ige szabta meg a gyűlés irányát.

A gyűlés D. Sommerlath tanár által vezetett matutinával vette kezdetét a Tamás-templom - ban. A kiküldöttek és hallgatók 10 órakor gyülekeztek össze a Szent Tamás Hgyüleke zeti h ázban 38 kiküldött és a szavazatjoggal bíró egyesületek 53 hallgatója volt jelen; a külföldről El- zasz-Lotharingia és Szlovákia voltak képviselve. A Svéd Egyházi Misszió vezetősége Lie. Sanide- grent küldte ki. A gyűlést D. Cordes egyházfőtanácsos, a missziókollégium; elnöke «nyitotta meg és vezette. Néhány ügyrendi pont elintézése után a Misszió pénztárosa, Bischoft bankigazgató terjesztette elő a pénztár jelentést. Adományokban befolyt 576.264 márka. A tavalyi évvel szemben emelkedés mutatkozik, de a háború ' előtti színvonalat, 1913-ban 700.000 márkán valamivel felül volt a bevétel, még távolról sem érte el. Szászország! 236.015, Bajorországi 102.793, a porosz lutheránus, legyház 42.736, Mecklenburg- Schwerin 22.904, Hannover 17.896, Braunschweig 13.194, Reusz 11.391, az egész külföld (köztük Magyarország) 21.843 márkát küldött. Lényeges emelkedést mutat a »kalászgyűjtés«: 54.593 M, a tavalyi 37.004 M-val szemben. A lengyelországi adományok is, szépen emelkedtek. Az 580.970 M bevétellel szembeni a kiadás 598.728 M. Emellett a tavalyi 53.000 M hiány csak részben talált fedezetet. A pénzügyi helyzetet tehát komolynak kell mondanunk. A piénz- tárjieilcimtés hosszabb megbeszélésre adott alkalmat. Dr. Ihmels misszióig|azgató szerint a háború előtti időt nem lehet alapiul venni, mert úgy itthon, mint a munkamezőin a drágaság tetemesen növekedett. Könnyebbülés az 1930. évre sem várható. Afrikában ugyan befejezést nyernek az életbevágóan fontos épitkezések, ezzel szembeni viszont Indiában felerészben át kell vennünk a tamubegyház kiadásait, amelyeket eddig a Svéd Egyházi Misszió viselt. Felvetődik tehát az a komoly kérdés, hogy miként lehetne a bevételeket fokozni. Mindenekelőtt a misszió- barátok körét kell (növelni. A helyzet főnehézsége abban rejlik, hogy még mindig sok

1 olyan gyülekezet van, amelyek semmit, vagy majdnem semmit sem tesznek a misszióért. A megbeszélésben reámutattak a sajtószolgálat ifontosságára. Más oldalról hangsúlyozták^ hqgy mindeneik előtt a lelkészeket kell buzgó munkatársakul megnyerni. Sok lelkész egyáltalán nem tudja, hogy mekkora áldás fakadhatna a misszióból a saját gyülekezetükben folyó munkájukra. A lelkéisz- komferenciákra vár itt igen fontos feladat. De már a thieológiai hallgatóknál és a kandidátusoknál kell elkezdeni. Volt egy felszólalás olyan irányban is, hogy a kiadásokat kellene csökkenteni; de hogy ez hol és miként volna kivihető, azt nem tudtuk meg. A missziói filmekre vonatkozólag közöltetett, hogy a lipcsei, berlini és herrnhuti missziói társulatok által alapított filmtársulat saját bemutatóhelyet létesített, miután a berlini Evang. Pressedienst a fennállói viszonyt felbontotta. A továbbiakban; a Rogate-héten szerzett tapasztalatokról és, nézetekről hallottunk. Az egyes országokban más-más a helyzet, de a Rogate-hetet, mint a külmisszió hetéty minden oldalról örömmel üdvözölték. Általában vével a Rogate-hét megmarad, de az egyes területeknek belátására bizatik, hogy a misszió-hetet valamely más, rájuknézve kedvezőbb időpontra tegyék.

A Lipcsei Misszió által kiadott Rogate-heti^ füze- tecske, amely előadások és prédikációk számára