Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-01-13 / 2. szám
i m. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 13 jobbik fele miként kel fel, hogy tanítását kövesse! Helyezzünk különös súlyt Jézus hitének őszinteségére, ami kitűnik abból, hogy inkább választotta a halált, mint a megalkuvást! 5. «Krisztus az emberek tapasztalatában.» — Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Megtapasztalható Krisztusnak az emberek lelkében és életében munkálkodó Krisztusnak történetét felhasználjuk. A keresztyénség gyakorlati eredményei hasznos apológia. Elkezdve az első tanítványokon, minden korszakban akadunk a haladásnak olyan úttörőire és a szabadságnak olyan vezéreire, akik Krisztusban találták meg inspirációjukat. Éppen az ilyenfajta történelem ragadja meg és vonzza az ifjúságot ideal.zmusának üoe reggelén. Az élő példák többet érnek, mint a theo- lógiai erkölcstan. A keresztyénségnek az emberekre és mozgalmakra gyakorolt hatása majdnem kimeríthetetlen téma. És mindig lelkesítő. ó. «Az ifjúság szolgáljon.» — Ezekután következik a jelen nemzedékhez intézett felhívás. Legyen ez a Krisztussal való munkára szólító felhívás. Az ifjúságnál a bűn és megbocsátás kérdése ritkán talál közvetlen visszhangot. Ezek később merülnek fel. Nem okos eljárás az ifjúságot arra kérni, hogy mentse meg a saját bőrét. Sokkal nagyobb hatása van annak, ha azt a gondolatot ébresztjük fel, hogy Krisztus szorul az ifjúságra. Később ráeszmélnek, hogy ők függnek Krisztustól. A theológusok ne ijedjenek meg. A fiatalságnak a keresztyénséget úgy kell bemutatnunk, mint életet, hadjáratot, szolgálatot, amelyet végezhetnek, áldozatot, amelyet meghozhatnak. Mindenekfölött, arra vannak el- hiva, hogy valamit cselekedjenek. Ha ezt a felhívást hallják, néhányan engednek neki. Akkor nyújtsunk nekik alkalmat a cselekvésre. Továbbá világosan rá kell mutatni a Krisztus követésének gazdasági és szociális következményeire. Ezt ki nem kerülhetjük. 7. Az egyházak nyájassága. — Végül, fogadjuk be szives örömest az ifjúságot gyülekezeteinkbe nem annyira teljesítményei, mint inkább aspirációi alrpján. Mint a pestist kell kerülnünk azt az eljárást, amit «a keserű pilula megcukrozásának» nevezünk. Mellözük a szórakozást és mulattatást. Ezeknek a kedvéért is jönnek ugyan némelyek, de nem maradnak meg. Átlátnak a szitán, mindjárt a legelején. 8. «Eddig és ne tovább!» — Krisztus önmagát adta! Krisztus arra szólítja fel az ifjúságot, hogy adja oda önmagát! Ha az ifjúság nem enged ennek a felszól.tásnak, lehet, hogy egy másiknak enged. De ez nem Krisztus felszólítása lesz. Akár enged az ifjúság, akár nem, mi a felszólítást nem változtathatjuk meg. Egy gazdag ifjú egyszer szomorúan távozott Krisztustól, mert sok jószága volt. Ezt meg kell kocká/ta.nunk! Ramsay R. G. Jegyzetek. Az afgán nép és papjai forradalmat csináltak, mert nem hajlandók elfogadni a nyugati civilizációt, amcl)be királyuk beleszeretett európai kőrútján. Rabindran^t Tagore, a nagy indiai költő és bölcselő, m kor feltették neki a kérdést: «Hogyan gondolkodik Ázsia Európa felöl?» igy felelt: Mikor az úgynevezett magas civilizációju államokat - Európában, Amerikában, J pInban — beutaztam, azt láttam, hogy minden létező áramlat a nemzeteket az anyagi dolgok felé, a szellemi dolgok kizárása felé sodorja. Ezek az anyagi dolgok csekély értékűek. Ma a nagy nemzetek és nagy embereik a sikert térmértékkel mérik. Ez mutatja, hogy nem nagyok... A legnagyobb megütközéssel azonban Ázsia népei a nacionalizmusnak és az imperializmusnak azt a szellemet nézik, amelyet Európa nemzetJ ápolnak. Ez az egész világot fenyegeti. Európának politikai demoralizációja annyira akut, hogy szükségképen v sszahat Ázsiára, amelynek népei a nyugati kizsákmányolás áldozatai. Az Angi ában a magyar igazságért k‘fejtett propagandának szemmel látható jelét kaptam. Az a londoni cég, amelyik angol lapjaimat kü'di, most először igy irta meg a cimet: «Lébcny, Moson m. Dismembered Hungary» vagyis: «Megcsonkított Magyarország.» • Európa - ha népeinek erkölcsi ereje nem vesz új lendületet ■— letűnik a történelem mezejéről. A rothadás jelei elég. szembetűnően mutatkoznak. S az új nemzetek, a'cilc átv.s ik a vezérszerepet, már jelentkeznek. Krisztus a na parancsa, mely elsősorban Isten országának és igazságának keresésére kötelez, ebben a válságos időben különösképen megszívlelendő. Akármilyen kevés volna is az, amit Isten országáról tudunk, az bizonyos, hogy a békességnek és jóakaratnak országa. S ebbe az országba ölberakott kézzel nem jutunk be. Minden erőnk megfeszítésével, nagy kockázatokra is kész bátorsággal nyerh.tjük csak el Isten kegyelméből. Az egyházak nagy felelősséget viselnek. Ezeknek jutott az a különleges feladat, hogy a vallásos hit ál al utat nyissanak a Szentlélek erőinek a szivekbe. Tapasztaljuk-e, hogy az egyházak, azok vezetői és tagjai, ennek a nagy feladatnak
