Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-01-13 / 2. szám
12. evangélikusok lapja im t.-c. 1. §—2.), hanemi az lenne üdvös, ha az áliam módot és alkalmat adna az egyházaknak arra, hogy minden gyermek részes ülhet ne a törvény követelményeinek megfelelő val.áserkölcsi nevelésben. Magától értedődik, ha a szülő él a törvény- adta jogával, válogat az iskolákban és más felekezetűbe adja tanköteles gyermekét, úgy ezt a luxust, szeszélyt, vagy nemi tudom mi okból • fakadó ténykedést, nemcsak jogosan lehet, de kell is megadóztatni, amennyiben ez a vallás, vagy a rendes oktatás és nevelés kárára történik, a templomkerülők számának szaporításával az ezt ellenőrzés lehetetlensége által. Talán nem lesz érdektelen megemlíteni, bogy — a régi foliansok tanúsága szerint — különböző időben különféleképp adóztat ák meg az idegen vallásuakat. A vegyes házasságból számlázottak régebben nem lettek megkülönböztetve Nyíregyházán. Az 1873. évi V1I.-29 én tartott egyháztanács határozala értelmében az idegen felekezetű tanulók tandija 4 ft. volt, melyből 2 ft. az egyházé, 2 ft. a tanítót illette. 1877- ben az idegen felekezetű és vidéki tanuló 6 ftot fizetett, melyből 2 ft. a tanítóé; a vegyes házasságból származoítak 4 ft-ot fizettek, melyből 2 ft. a tanítóé, 2 ft. az egyházé volt. Kivételt képezett az V—VI. fiú- és leány osztály, hol a tandíj 8 ft. volt s ennek a fele az osztálytanítóé. Jelenleg a vegyesházasságból származottak nem, csak a teljesen idegenek fizetnek 24 P-t a könyvtári illetékkel. Debrecenben még nagyobb az idegen vallásuak tandija s mégis sok az ág. h. ev. iskolában a másvallásu. «Jellemző ez iskolára s az abban folyó lelkiismeretes munkára — írja Szoboszlay2) — a tanulók vallás szerinti megoszlása: ág. h. ev. 53, ev. ref. 70, unitárius 1, r. k. 12, g. kath. 3 és izr. 6.» Pedig, mint tudvalévő, a városban mindenféle jel egű iskola Van. (Ez iskola derék tanítói: Polszter, Elefánty, Földes, Gulácsiné.) A fejtegetések és megállapítások konklúziója tehát az, hogy a hitfríekezetek, különösen az iskolák bezárásával legjobban su tott protestáns egyhá:ak vezető1, hassanak oda, hogy a visszás állapotok megszüntessenek. Mert a jóból is megárt a sok, hát a rosszból. A baj nem jár egyedül közmondás igazsága ne a legszegényebb egyházak szétszoit hívein próbál íassék ki. A már nem alkalmazóit ambulans tanítók helyett pedig, alkalmazzanak ambulans hitoktatókat és akkor csökken a bűnözők — s emelked.k az Istent hívők száma. Nyíregyháza. Stoll Ernő. *) *) iL. Szobosz’ay Sándor: Hajduvármegyo és Debrecen sz. kir. város népoktatásügye c. mű 324. 1) Hogyan mutassuk be a keresztyécséset a mai ifjúságnak ? — A londoni Christian World pályázatán első dijat nyert munka. — 1. A «forrásokkal» való foglalkozás. — A keresztyénség Krisztus. Ennélfogva az intellektuális harc a szinoptikus evangéliomok körül tombol. [ ! Más dolgok is figyelembe veendők. Az ö- testámenomot mint a keresztyénségre való előkészítést kell magyarázni. Minden nehézségével diadalmasan szembe kell ál itani Isten progresz- sziv kijelentésének eszméjét. A negyedik evangéliomnak és az újtestá- mentomi leveleknek problémái sem hanyagolhatok el. De mindezt elhahszthatjuk az első győzelem. kivívása utánra. Vagy privátim megbeszél- hetők a vizsgálódó lelkületű ifjakkal. Kettő a szinoptikus evangéliomok közül egyelőre mellőzhető. Márk evangél oma nyújt a mindazt a lényegest, ami az első bemutatáshoz szükséges. 2. Kikerülhetetlen-e a siker? — Krisztust úgy kell bemutatnunk az ifjúságnak, hogy az ifjúság öt megszeresse és Vele járjon. Két dologból kell bátorságot merítenünk: 1. Az ifjúság kedvéért nem gyárthatunk egy speciális Krisztust. Híven meg kell maradnunk hitünk történelmi fundamen tornai mellett. 2. Nem szabad azt remélnünk, hogy Krisztusnak még hű bemutatásával is az egész ifjúság támogatását megnyerjük ügyünknek. Krisztus nem tudta önmagát úgy bemutatni, hogy mindenki befogadta volna. Vannak ma a világon olyan fiatal emberek, akiknek sem Krisztus nem kell, sem azok a dolgok, amelyekért Krisztus szavatol. Szomorú, de való! 3. A racionalizmus bukása. — Krisztusnak tisztára racionalisztikus bemutatása bukásra van ítélve. Hasznossági szempontokból nem volna ezt szabad felednünk. A Krisztusnak efajta ismertetése nem sok embert vonz. Be kellene vallanunk, hogy Krisztusnak végső titkait nem1 tudjuk megmagyarázni. Legelőször is azt kellene hangoztatnunk, hogy a keresztyénség a léieknek legdicsőbb vállalkozása, amelyhez szegődhetünk. A régi tipusu bizonyítékok és érvek a fiatalságnál süket fülekre találnak. 4. «A történelmi Jézus.» “ A názáreti Jézus ismertetésénél Jézus nyilvános működésének esztendeire kellene szorítkoznunk. Mutassuk meg az ifjúságnak Jézus lelkét! Tárjuk fel tanításait Istenről és emberről! Használjuk fel a példázatokat! A csodákkal mint példázatokkal foglalkozzunk,^ mert ma a mi számunkra ez az igazi jelentésük! Fessük Jézust úgy, ahogyan élt és tanított! Láttassuk meg, hogy az ember lényének
