Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-01-08 / 2. szám
128. január 8. 2. szám. Budapest EVBNbtL.iíUSOK LOPJA Szerkesztőség: LÉ BÉRT (Mosen ■.) Kiadóhivatal: GYÚR. ev. konvont-óptilet. Kiadja :l L0THER-SZÚIETSÉ6. Haditana : DR. RBFFIY SÍHDOR püspök. Si*rk*«iW «ért I«lel6* Megieltnik hetenként eívszer, vasárnap. Ellflzelési ir: Egész évre IP. 4é DIU lilém 3 P. 20 lill., RtfTidim IP. 80 nil. Eit szia ti mi Postatakarékpénztár! csekkszámla: 1290. NÉMETH KÁROLT ••pert*. Hirdetési árak megegyezés szerint. Az Ur házának békessége. „Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért !“ 122. Zsoltár, fi. Ezt a zsoltárt azok a/ izraelita zarándokok énekelték, akik sokszor hosszú és veszedelmes zarándoklás után érkeztek el a szent város kapujához, hogy a templomban bemutassák áldozatukat Istennek. A sok viszontagságon keresztülment város azzal a kéréssel fordul látogatóihoz, hogy imádkozzanak békességéért. Akik azt a várost szeretik, akiknek a templom gyönyörűséget szerez, nem kívánhatnak jobbat néki, mint békességet. Békességet a várfalak között, vagvis az ellenségtől való szabadulást; és békességet a palotákban, vagyis a családtagoknak és a város lakosainak egymás közti békességét A külső és a belső békét. A békesség olyan, mint a forrás. A szom- juhozót megitatja, a fáradtat felüditi, az elbá- gyadtnak erőt ad, a csüggedónek reményt, az utasnak bátorságot, a munkásnak uj kedvet. Ahol békesség van, ott nyugalmat és otthont talál a lélek, fészket rak a boldogság, megenyhül a bánat és balzsam csepeg a sajgó sebekre. A biztonság érzete, a sziveknek szerétben ösz- szeölelkezése, a meghittség és a kölcsönös bizalom, az összetartozás tudata olyan légkört teremtenek, amilyent csak a legbensőbb lelki összhang tud létrehozni és a világ zűrzavaros forgatagában, piaci lármájában, kíméletlen tülekedésében megőrizni. Ezt a békességet nem a fegyverek, nem a várfalak, nem a hadseregek biztosítják, hanem az Urnák háza, az Istennek temploma. És mind az, amit a templom jelent, amiért a templom van. Az áldott béke Istennek békéje, mert ebben van együtt az erő és az élet; ez az a béke, amelynek lényege a szeretetben munkás hit. Az Istennek békessége nem az egymással ellentétes, széthúzó erők kiegyensúlyozottságán, nem is a szembenálló erő eltiprásán, hanem az erőknek egy cél irányában való működésén alapul. Erre a békességre csak azok jutnak el, akik az Istent mindenek felett szeretik. Akik az Istent még a békességnél is jobban szeretik. Mert ne felejtsük el, hogy az Istent mindenek felett kell félnünk és szeretnünk. »Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért«. Az Isten iránti szeretet ád a hívók békéjének egészen különleges jelleget, amely megkülönbözteti attól a békétől, amelyet a világi okosság és élelmesség javaik Attól a békességétől, amely megalkuváson, elvföladáson, hittagadáson, örök értékek semmibevevésén, lelki javak iránti közönyön alapul és áll fenn. Lám ezek az izraelita zarándokok nem azért a békességért imádkoztak, amely talán megmarad, ha Jeruzsálem nem marad meg szent városnak, nem marad meg egy világszerte elszórt nép szellemi és vallási középpontjának, lelki erők forrásának, az istenimádás oltárának. Ha várfalai közül elszállt volna az eszmények szolgálata, ha a zsidó zarándokok nem vittek volna onnan magukkal a világba, a pogányság és hitetlensig közé megújult nemzeti öntudatot és megerősödött reményt; ha átalakult volna palotáknak és kunyhóknak tömkelegévé, kereskedelmi központtá, néhány százezer ember lakóhelyévé és szállásává: akkor talán békében hagyta volna a világ, ámde palotáinak csendessége a V«lál, a lelki halál csendje lett volna. így ellenben ez a város is egy tanúbizonyság az emberi léleknek Isten után való olthatatlan vágyakozása mellett és még holta után is beszél. Még a kövei, még a romjai is élnek, és Jeruzsálem az emberiség leghatalmasabb szellemi mozgalmának, a ke- resztyénségnek is szent városa lett, mert Jézus is Jeruzsálem felé fordította orcáját, amikor elindult, hogy az ember lelkének örök váltságot szerezzen.
