Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-02-12 / 7. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 53 tóságok feladata olyan intézkedések foganatosítása, amelyek réven, a helyi viszonyok mérlegelésével, az említett célok elérhetők. Majdnem az egész szovjetunióra érvényes az a rendelet, hogy 18 éven aluli gyermekek vallástanitásban nem részesülhetnek. Az iskola vallásellenes befolyását ne ellensúlyozza az otthoni, vagy templomi rendszeres vallástanitás. A tanitó semmi körülmények között sem vállalhat egyházi munkát, ami korábban, különösen a falukban gyakori volt. Még egyházi énekkar vezetése is szigorúan tilos. Ma már oda alakult a helyzet, hogy azonnali elbocsátásával kell számolnia annak a tanítónak, aki vallásos meggyőződését meg nem tagadja, vagy az istentiszteletek látogatásával a gyermekeknek rossz példát mutat. Az iskola nem lehet imaházzal egy tető alatt, sem valamely egyházi épülettel egy udvarban, hogy a gyermekeket vallási cselekmények látása, vagy vallásos énekek hallása meg ne rontsa. A »téli szünetet« (karácsonyi szünet) és a »tavaszi szünetet« (húsvéti S/ünet) lehetőleg úgy adják ki, hogy ne essenek egyidöbe az egyházi ünnepekkel, nehogy az ünnepekkel együttjáró »babona- a gyermekek kedélyvilágát megmérgezze. Ez az intézkedés, különösen a német gyülekezetekben, esztendőkön keresztül eredménytelen volt, mert mihelyt az ünnepek jöttek, a gyermekek nem mentek be az iskolába, vagy otthagyták az intemátusokat és hazamentek. De hovatovább mind nagyobb mértékben érnek el sikereket a tanügyi hatóságok a német falukban is. Az idén a »téli szünetet« 1928. január 1—10. tették, és sikerült, sok helyen most először, a tanulókat az iskolában visszatartani. Hogy a tanulókat a karácsonyi istentisztelettől is visszatartsa, egyik német faluban a kommunista tanitó december 24-én délutánra berendelte őket, egy hegyen nagy máglyát raktak, azt a tanitó estefelé meggyujtotta és azt mondta, hogy elégeti az istenüket. Az iskolai könyvtárakból már évek előtt ki kellett selejtezni minden vallásos tartalmú könyvet, valamint azokat, amelyek bármely vonatkozásban állottak Istennel, vallással, egyházzal. Mint már említettük, a vallásellenes befolyásolásnak nem agitatorius, hanem inkább »tudományos«, tárgyilagos jelleggel kell bírni. Két feladatot kell elvégezni: egyet negativ irányban, amely abban áll, hogy a »vallásos előítéleteket« amennyiben ilyenek még vannak, iparkodni kell megcáfolni, azután a vallásos világnézet helybe materialista világnézetet kell plántálni. Erre a két célra nem külön utakon kell törekedni, hanem a dolog természete szerint a vallásellenes munka közben mindakettő állandóan szem előtt tartandó. A vallásellenes propagandát tehát bele kell vinni a tanítás egészébe. Az alsóbb osztályokban a természettudományi tanításra lehet támaszkodni. Miközben a gyermekeknek tisztább képet adnak a dolgok természetes keletkezéséről, és mindig mélyebben belevezetik a világtörténés kérlelhetetlen törvényszerűségébe, egyúttal kiirtják a természetfölötti erőkre vonatkozólag esetleg még meglevő »előítéleteket«. A gyermek naiv gondolko- kodása nem botránkozik meg azon a felületességen, amellyel a tanitó a létnek legmélyebb kérdéseit megoldja. A felsőbb osztályokban a vallásellenes befolyásolás elsősorban a történelmi tanításra támaszkodik. Itt is szem előtt kell tartani a fent említett két célt: a vallásos »előítéletek« kiirtását és a materialista világnézet kiépítését. Iparkodnak kimutatni, hogy minden vallás áz ősök kultuszából eredt és a papok terjesztették, akik mindenkor értettek ahhoz, hogyan Ehet a vallást misztikus homá'yba bur- koni, hogy anyagi hasznot húzhassanak bekile. A vallástörténelem sok példát nyújt, s ha ezeket a példákat általánosíthatják, a szelleminek hazugsága látszólag kifogástalanul bebizonyítható. A vallásellenes propaganda kihasználja azt a tényt is, hogy az egy ház az állammal szoros összeköttetésben állott. Amig egyfelől mindent elkövetnek a »vallásos előítéletek« kiirtására, másfelől az ifjú lelkekben iparkodnak felépíted a Lenii-fél/e materializmus világnézetét. És ki tagadhatná, hogy tnnek a racionalista világnézetnek zárt formája irős szeli mi hatalom! Az ifjú lé'ek, amely hajlik a radikalizmusra, és mélyebb élettapasztalat rendszerint nem áll rendelkezésére, könnven fellázad az uralkodó vélemény ellen, annál is inkább, mert ebben az esetben meg külsőleg is hasznára válik. A vallásellenes propaganda idővé más alakot öltött, de csak az alakja változott, s ez is csak részben. A valláshoz való viszony a régi maradt és a harc céltudatosabban folyik, mint azelőtt. (Russischer Ev. Pressedienst. 1928. 2. szám.) fl filippibeliekhez irt levél. 1, 15-17. Az apostolnak nemcsak a zsidók és pogá- nyok közt voltak ellenségei. Akadtak keresztyének is, akiknek szemében szálka volt a működése. Rómában megalakult a keresztyének gyülekezete, még mielőtt Pál apostol fogolyként odakerült. Ennek a gyülekezetnek vo'tak tagjai, akik tisztségeket töltöttek be, tekintély számba mentek s bizonyára érdemes munkásságot fejtettek ki, aminek ott, a birodalom fővárosában nagy és messzekiható jelentősége volt. Ezeknek a kimagasló egyháztagoknak jórésze őszinte örömmel fogadta Pált s szívesen elismerte azokat a nagy szolgálatokat, amelyeket az evangfé- liom és az egyház körül teljesített. Mások azon-
