Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-12-30 / 50. szám
396. döntötte a békés haladást kívánó nemzetet, viszont a 13 aradi vértanú feje köré ők is szívesen kötik a nemzeti vértanuság koszorúját, mivel közöttük csak egy volt evangélikus. Halljuk, hogy a nemizetsorvasztó egykének és az öngyilkosságnak a protestantizmus a melegágya, hogy igazi történeti nagyság csak a r. katholikusok között található, hogy a török hódoltság idején a protestánsok egy gyékényen árultak a törökökkel, hogy a világháborúban legtöbb véres vesztesége a r. katolikusoknak volt. Rá kell még mutatnunk a vegyes házasságok körül folytatott lelki terrorra, mely durva kézzel nyúl bele a házasságra lépő. felek lelki- ismeretébe és farkas módjára ragadozza el kisebbségben levő egyházunk jövő generációját. Az egyház védelem a legfontosabb feladataink közé tartozik. Gyülekezeteink köztudatába kell oltanunk, hogy az egyházépités és védelem nemcsak a lelkész hivatásszerű kötelessége, de az egyetemes papság elve alapián minden egyes egyháztag legegyénibb magánügye, becsületbeli tartozása. Minden egyes egyháztagnak ki kell vennie a maga részét az egyházi munkából oly mértékben, amint ezt anyagi, szellemi ereje, társadalmi állása, intelligenciája megengedi. A felügyelői tisztségre különösen áll a bibliai követelés: akinek sok adatott, attól sok is kéretik számon! Novák Rezső. Jegyzetek. Az Evangélikusok Lapja az 1929. esztendővel tizenötödik évfolyamát kezdi meg1. Husvétkor lesz négy esztendeje, hogy a lap szerkesztését átvettem. Becsületesen iparkodtam, hogy a laphoz fűzött várakozásokat kielégjitsemi, s ha mindeddig nem sikerült, nem csupán rajtam múlt. Csak egyet említek. Előfizetési dijakban négyezer pengő a hátralék. Ez az összeg megfelel 620 egész évi előfizetésnek. Igaz, hogy a lap nem üzleti érdekeket szolgál s engem sem üzleti szempontok vezérelnek. Másfelől a szerkesztésnek és kiadásnak szükségképen megvan üzleti oldala is, mert a lap megjelentetése pénzbe kerül. Minden további reflexió-szövés nélkül ide iktatom a dunántúli egyházkerület püspökének egyik legutóbbi körleveléből a következőt: «Az egyházkerület közgyűlése sajnálattal és megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Harangszónál, Evangélikusok Lapjánál, a Harangszó^Könyvtár- nál, Lelkipásztornál és egyéb egyházi kiadványoknál oly tekintélyes hátralékok állnak fenn, hogy a vállalatok fenntartása kétségessé válik. 1928. A közgyűlés megbizásábói bizalommal kérem, sziveskedjék odahatni, hogy ezen kiadványok, lapok és folyóiratok ellenértékei a kiadóhivatalhoz pontosan beküldessenek. Ez a pontosság a legkisebb támogatás, amivel az evangélikus sajtó munkásainak és önzetlen törekvéseinek tartozunk.» * New-Yorkfcan kétmilliónál több zsidó él. Ezek nem valamennyien dollármilliomosok. Ellenkezőleg. Igen sok közöttük a szűkölködő. A nélkülöző zsidók segélyezésére alakult New- Yorkban a Zsidó Emberbaráti Egyesületek Szövetsége. A Szövetség 1928. évi költségvetése 5,300.000 dollár. A zsidók ismeretesek összetartásukról és szegényeiknek felkarolásáról. Az említett Szövetség: a következő intézményeket tartja fenn: Tizenhét gyermekgondozó, hat rovottmul- tuak intézménye, egy aggmenhely, két segély- egylet, tizenkét kórház és nyolc diszpanzér, hét betegsegélyző, hét zsidóiskola, két szakiskola és húsz társasegylet. A Szövetség évi jelentése emlékezik az őskeresztyén karitászról, s a keresz- tyénségi első korszakának önkéntes adományaival szembeállítja, á jóléti törvényeket, amelyek az alamizsnát állami ellenőrzés alá és állami kezelésbe helyezték. A jelentés elismeréssel adózik a newyorki zsidók jótékonysága iránt. * A budapesti rádióállomás híradása szerint a pápa követet küldött Pekingibe, s ezzel mint legfőbb földi tekintély elismerte a kínai népnek a nemzeti élethez való jogát. Úgy hallatszik, hogy a kínai nép a pápai engedély elnyerése után nyomban átalakult kínai nemzetté s megkezdte nemzeti életét. Tudomásunk van arról, hogy a magyar nép újabban ezt az engedélyt szintén megkapta, azzal a csekély kikötéssel, hogy a «legfőbb magyar közjogi méltóságot» a pápa nevezi ki, s a pápai törvénykodex értelmében a magyar polgári házasság bizonyos esetekben ágyasságnak, a belőle származott gyermekek fattyuknak nevezhetők. * Különös, hogy még jogászok is akadnak, akik az Egyházi Alkotmány 11. §-át úgy értelmezik, hogy az egyházközségi választás a lelkésznek ád u. n. parochusi jogokat, de az ugyancsak az egyházközségek által választott püspök jogainak érvényesítése hierarchikus törekvés. Ezek szerint az evangélikus egyházalkotmány demokráciája abban csúcsosodik, hogy a^gvülekeEV ANO ELI KUSOK LAPJA
