Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-12-30 / 50. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 397; zet lelkészénél kezdődik és végződik a hierarchia. Ha összeül a régóta készülő zsinat, alighanem elvérzik a püspökök primátusának kérdésén. Mert a püspöknek, mint primus inter pares lelkésznek is van primátusa. Szedjék paragrafusokba. miben áll ez a primátus! A készülő lelkészválasztási szabályrendelethez. Hogy a négy egyházkerület most egymástól eltérő módon választja lelkészeit, az már sok embernek baji okozott. Az egyetemes érvényű szabályrendeletnek már régen meg kellene lenni. A készülő uj, egyetemes lelkészválasztási szabályrendelethez hadd tegyek néhány megjegyzést és pedig a tiszakerületi rendelet alapján, a többieket a gyakori álból nem ismervén. 1. A pályázat mellőzésével történi) meghívást lehetővé kell tenni. A mi kerületünkben most a közgyűlés felszólíthat ugyan valakit pályázatának beadására, de mivel ez még nem biztosítja egyúttal az illetőnek a megválasztását is. főleg ha egynél többet szólítanak fel pályázásra, azért e jog gyakorlásának nem sok értelme van s úgy az egyházat, mint a felszólított pályázót kényes helyzetbe hozhatja. 2. A liszai kerület Lv. Sz.-re megengedi, hogy a pályázó a megüresedett lel kész i állás székhelyén tartózkodjék, ha foglalkozása odaköli. Arról nem szól, hogy helyettesi minőségben vezetheti-e ennek az egyháznak az ügyeit. A reformátusoknál a pályázóknak távoznia kell a községből, állási és családját otthagyva. Ezt nem tartom feltétlenül szükségesnek, mert hiszen ha a pályázó maga nem gyűjti is a szavazatokat, megtehetik ezt a távollétében a jó emberei sokkal szabadabban. Azt azonban nem tartom megengedhetőnek. hogy aki az üres lelkész! állási a választásig helyettesként ellátja, maga is pályázzék. Hz a legkorreklcbb helyettes-lelkészt is kényes helyzetbe hozhatja, a többi pályázókkal szemben pedig jogtalan előnyben részesíti; sazavatlanok előtt máris úgy tűnhetik fel, mint a lelkészi állás birtokosa. Tehát vagy ne pályázzék a helyettes, vagy aki pályázni óhajt ne vállalhassa a helvet- tesitést. 3. A szavazók névjegyzékébe most azok kerülnek be, akik múlt évi adójukkal nincsenek hátralékban. (Lv. S/r. 27. §. bV| Aki az Alk. 34. §-a szerint hat heti helybenlakás után az egyház tagjává lesz, természetesen szintén felveendő, na a névjegyzék összeállításakor már az egyház tagjai névsorában szerepel. Hogy lakóhely változtatás esetén az elhagyott egyházban kutassa az uj egyház. hogy visszamenőleg esetleg éveken ál nincsen-e adóhátraléka, mint azt egy egy hákerületi határozat kívánja, azt kivihetetlennek tartom, különösen városi egyházakban, ahol igen sok a tisztviselő vándorúig. Az egyházi élet terén nincs okunk azt az állami rendet követni, mely az állampolgárságot csak tiz évi bentlakás után adja meg. I Jogi furcsaságnak tartom azl. hogy ugyanaz a testület a közgyűlés jelöl és a maga jelöltjei közül választ is, még ha a kél közgyűlés nem tevődik is össze ugyanazon egyénekből, Mivel próbaszónoklatra csak már jelöltet lehet meghívni, a jelölés csak papírforma szerint történhetik 5. Mivel a választásoknál ma már majd mindenütt titkos szavazás folyik, a lelkész- választásnál is ez lenne bevezetendő. Igaz, hogy egészen mások a viszonyok egy városi és egy falusi egyházban. A mostani Lv. Szr. inkább ez utóbbiakat tartja szem előtt. A nők szavazási módját az Alk. 12. §-a és a Lv. Szr. 27. 5j. 3-ik kikezdése állapítja meg vagy kész írásbeli szavazatot küldenek be. vagy egy férfiszavazót írásbeli meghatalmazással látnak el, s az szavaz helyettük. Étiből az a képtelen helyzet származhatik. hogy már hetekkel, hónapokkal a választás előtt össze lehet gyűjteni a meghatalmazásokat vagy női szavazatokat s maga a választó nő a választás napján akár el is mehet a község területéről. Pedig elméletileg véve mégis a szavazatot a közgyűlésen elhangzó felszólalások is irányítanák. Azután meg mivel sok férfi nem megy el a közgyűlésre s igy nem szavaz, a nőktől pedig az írást mind be lehet előre szerezni, a nők indokolatlan túlsúlyba juthatnak. Arról ne is szóljunk, hogy ugyanaz a nő, ha az ellenpárt nagyon szorítja, második, esetleg harmadik meghatalmazást is adhal más és más pártbeli szavazó részére. Ez nem igen emeli a választás komolyságát. Tehál a nők is szavazzanak személyesen. Az Alkotmány megfelelő pontjaival a Lv. Szr.-nek összhangban kell lennie. Most itt-ott eltérés van a kettő között. Mivel pitiig ily esetben az Alkotmány az irányadó, azért, ha az összeülő zsinat uj Alkotmányt készít, a Lv. Szr. azzal összhangba hozandó. A szabályzat készítésében részi kell adni olyan jogi szakembernek is. akinek jogi szaktudása melleti megfelelő köz- igazgatási gyakorlata is van. I)r. Horvaif Róbert.
