Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-10-28 / 41. szám

Evangélikusok lapja Í92é. 322. ság követelésié nyugtalanítja őket, bizonytalanná teszi pozíciójukat. Az ilyenek azt hirdetik, hogy a protestantizmus destruál. Persze! Destruálja a hazugságot, tehát sok mindent, ami a hazug világiban fennen hordja a fejét. A reformáció nem a protestánsból, hanem az igazság felismeréséből született meg. Pro­tes tálnia azért kellett, mert a világban és a Krisz­tus egyházában elhatalmasodott a hazugság. Az igazság ebben a világban mindig protestálni kénytelen a tagadás szelleme ellen. Ahogyan Jézus protestált a farizeusok, a törvénytudók, a templomi kufárok ellen. A mi korunknak talán fokozottabb mérték­ben van szüksége az igazságnak arra a feltétlen tiszteletére, amely a protestantizmusnak ereje. Mert mi megértük a világháborúban az igazság nagy bukását és a hazugság nagy diadalát. S ezért sokan azt hiszik, hogy a hamissággal, a hazugsággal nem árt célirányos szerződésre lépni. Azt hiszik, hogy egy-egy ügyesen elhelye­zett hazugság jó szolgálatot tehet a nemes cél­nak. A protestantizmus válasza az ilyen körmön- fontságra csak a hazugság ellen való protestá- lás lehet, minden körülmények között és minden­kivel szemben. Sem a nemzetnek, sem a család­nak, sem az egyesnek nem teszünk jó szolgála­tot a hazugsággal, vagy az igazság megta­gadásával. Az igazságtól sokan félnek. Joggal. Azért sokan félnek attól a szellemtől is, amely a re­formáció munkájában jelentkezik. Joggal. Mert az igazság nekik csak árthat. Mert az igazság felforgatja azokat az épületeket, amelyeket ők a hazugság mocsártalaján építettek. Erre a de­strukcióra azonban szükségi van. S ezt a destruk­ciót az igaz keresztyénségnek kell. elvégeznie, A keresztyénség! bírja az igazságot a Jézusban. Olvasd el testvérem Jézus evangéliumát. Ol­vasd el a Hegyi Beszédet (Máté evangéliuma 5—7. rész) és lásd meg, milyen életet kíván Jézus és milyen életet élnek az emberek, akkor megtudod, milyen hazug ez a világ, megtudod1, hogy ez ellen a hazug és képmutató világ ellen minden Krisztusban hivő embernek protestálnia kell. A protestálás miatt kellett Krisztusnak meg­halnia a keresztfán. Merj Krisztus követője lenni az igazság proklamálásában és a hazugság le- álcázásában! A dunántúli egyházkerület közgyűlése Az október 18-án Győrött tartott közgyűlés, amelyen Kapi Béla püspök és dr. Mesterházy Ernő felügyelő elnököltek, mindvégig szép és harmonikus lefolyású volt hangnemben és nívó­ban egyaránt. Nagy mértékben tulajdonítandó ez az elnökség azon bölcs intézkedésének is, hogy az elvi kérdések a gyűlés elején tárgyaltat­tak a püspöki jelentés kapcsán. A püspök kinyo- matott, gazdag tartalmú és részletes évi jelen­tésének azt a részét, amely a felekezetközi hely­zetet és az államhoz való viszonyt ismerteti, élő szóval adta elő, igy még alaposabban, szemlélte- tőbben állítva a közgyűlés résztvevői elé ezeket az egyházunk jelenlegi viszonyait tekintve élet­bevágó fontosságú ügyeket. A jelentés többi részét a közgyűlés felolvasottnak tekintette, mert a nyomtatott jelentés a közgyűlés minden tag­jának előre megküldetett. A püspöki jelentés szerint az államhoz való viszony kielégítő, a kormány iparkodott egy­házunknak égető szükségleteit kielégíteni, s több irányban tapasztalt jóakaratáért a közgyű­lés köszönetét szavazott a kultuszminiszternek, Petri Pál államtitkárnak és Tóth István h. ál­lamtitkárnak. Sürgeti azonban a közgyűlés, te­kintettel a lelkészek siralmas anyagi helyzetére és a szegény gyülekezetek erejüket meghaladó teherviselésére, a lelkészt korpótlék és az adó­csökkentési államsegély teljes valorizálását, a lelkészek fizetésminimumának 1600 aranykoroná­ról 2400 aranykoronára való felemelését. Kö­szönetét mondott a közgyűlés azért a méltányos és igazságos eljárásért, amellyel a kultuszkor­mány kiküldöttei a lelkészt javadalmak uj fel­becslései során kohgruák felemelését lehetővé tették ott, ahol annak szüksége fennforgott. A felekezetközi viszonyt a közgyűlés aggá­lyosnak találta, de ebben a viszonylatban is hangsúlyozta, hogy nem a római katholikus egy­házzal szemben vannak követeléseink, hanem az államtól várjuk el azt, hogy saját törvényeinek érvényt szerezzen. Elvégjre a bennünket ért sé­relmek nem intézhetők el a római pápa törvény- könyvére és rendeletéire való hivatkozással, s el kell dőlnie annak a kérdésnek, hogy ahol a pápai törvény ellentétben áll a magyar állam törvényeivel, melyiknek van nagyobb ereje a magyar állam jogkörén belül. Itt nem a római katholikus magyarok lojalitása képezi kérdés tár­gyát, hanem a magyar állam szuveránitása. A püspök a felekezetközi viszonynak ezzel a be­állításával és megvilágításával nagy szolgálatot tett egyházunknak és nagy mértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy tisztán lásson ezen a téren mindenki, aki szántszándékkal be nem hunyja a szemét, homokba nem dugija a fejét. Dr. Mo- hácsy Lajos marcalgiergelyi lelkész öntudatos, szabatos és méltó felszólalásban adott hangot annak a felfogásnak és azoknak az érzelmeknek, amelyek az egész közgyűlést kitöltötték és ame-

Next

/
Thumbnails
Contents